Egy új kutatás szerint, melyet a NASA-tól nyugdíjba vonult klimatológus, James E. Hansen vezetett, a szárazföldi jégtakarókból elolvadt, tengerekbe áramló édesvíz olyan folyamatot fog kiváltani, amitől Grönland és az Antarktisz jégtakarói még gyorsabban olvadnak el. Ez az állítás megosztotta a tudóstársadalmat. Egyesek azt állították, egy ilyen folyamat megmagyarázza, miért történtek furcsa változások a Földön korábbi korszakokban, mások kételkedtek az új teóriában.
Hansen és kollégái arról írnak, hogy 120 000 éve a földi klíma felmelegedett, olyan szintre, ami csak egy kicsit lett magasabb, mint a jelenlegi. De már ez is szélsőséges időjárási jelenségeket produkált. Például olyan szuperviharokat, amik hatalmas kősziklákat is elmozdítottak. Van például a Bahamákon, Észak-Eleutherán egy parti kőszirt, amiről úgy vélik a tudósok, hogy a 120 000 évvel ezelőtti meleg periódus okozta gigantikus viharok sodorták oda.
Egyre erősödik a tudósok közötti konszenzus arra vonatkozóan, hogy még a párizsi klímamegállapodás által szavatolt mértékű megfékezése a globális felmelegedésnek sem elegendő, mert így is veszélyes állapotok alakulhatnak ki. Olyan viharok válhatnak megszokott jelenséggé, amilyenekre a modern korban még nem volt példa. A sarkköri jégtakarók elolvadása pedig megpecsételi a part menti nagyvárosok sorsát az évszázad végére.
120 000 éve egy kicsit magasabb szinten állt meg a melegedés, a tengerszint 6,09–9,14 méter közötti mértékben emelkedett meg, és a sarkköri jégtakarók nagy része elolvadt. A klimatológusok nagy része azt jósolja, hogy a mostani felmelegedés legalább ekkora tengerszint-növekedést fog okozni, ha nem nagyobbat. De a többség úgy vélte, hogy ez évszázadokat vesz igénybe. A legrosszabb szcenárió az, hogy már a következő 50 évben ekkorát dagadnak a tengerek. Dr. Hansen és kollégái szerint ebben az esetben az összes tengerparti nagyvárosnak búcsút mondhatunk.
A folyamat másik mellékhatásaként növekszik a hőmérséklet-különbség a trópusi régió és a sarkköri övezetek között, ami miatt erős viharok fognak kialakulni. A tanulmány arra utaló nyomokat is taglal, melyek szerint 120 000 éve irdatlanul nagy viharok dúltak – igaz, ezeket a feltételezéseket egyes tudósok megkérdőjelezik. A Bahamákon lévő sziklaszirteket szerintünk inkább cunami vihette oda, mint viharos szél.