A megújulók is a gazdagokéi, pedig a szegényeknek is kellene

A klímaváltozás elleni védelmet finanszírozó befektetések nagy hibája, hogy nagy erőműveket támogatnak, s csak elenyésző részük folyik kis volumenű megújuló energiás projektekbe a szegény országokban. Holott éppen a szegényeknek lenne rá a legnagyobb szükségük, mert náluk nincsenek kiépített elektromos hálózatok.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kis volumenű, napenergiás, biogáz és más elektromos hálózaton kívüli (úgynevezett off grid) erőművekre lenne szükség a szegény országokban, hogy az emberek vállalkozni tudjanak, és talpra állhassanak, mint saját sorsuk és anyagi boldogulásuk urai. A villamos energiához való hozzáférés alapfeltétele bármilyen régió gazdasági felzárkóztatásának, hiszen áram nélkül az emberek nem tudnak vállalkozni és termelni.

4 milliárd fős célközönség

Mint arra a londoni Környezeti Fejlődés Nemzetközi Intézete (IIED) elemzése rámutat, a 7,2 milliárd lakosú Földön közel egymilliárd ember még mindig áram nélkül él, 3 milliárd pedig füstöt kibocsátó energiaforrásokat használ (fa, kerozin, lepényformájúra gyúrt, szárított állati ürülék), hogy főzni tudjon.

A szervezet 2030-ra tűzte ki annak a célnak megvalósítását, hogy bolygónk összes lakója rendelkezzen árammal (ez is része az Új Fenntarthatóság Fejlődési Céloknak), a szegények elsősorban megújuló energiákkal. De mint ahogy az ENSZ a nyomorgókat szegénysorból kiemelő Millenniumi Fejlesztési Céljai sem valósultak meg teljes egészében, elképzelhető, hogy ezek sem fognak.

Kép: Freeimages.com

Az áramellátás decentralizálásával foglalkozó szervezetet Sustainable Energy for All néven – azaz SE4All – 2011-ben hozta létre Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár, látva, hogy a Millenniumi Célok elérése felé a kelleténél lassabban halad a világ.

  • Becslések szerint évi 40–100 milliárd dollár közötti befektetésre lenne szükség, hogy a cél ütemszerű kivitelezését tartani tudják.
  • A párizsi Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2011-es becslése szerint évente 23 milliárd dollárt kellene az áramellátás decentralizálásába invesztálni.
  • A világ kormányai évi 14,1 milliárdos támogatást ítéltek meg nemzetközi klímafinanszírozásra (2003 és 2015 között), ennek mindössze körülbelül 40 százaléka, mintegy 5,6 milliárd forint fordítódott energiával kapcsolatos beruházásokra, s ezen belül is csak 3,5 százalékot irányítottak a decentralizálást célzó infrastruktúrák, azaz kis volumenű erőművek létesítésére.
  • Az IIED jelentése ugyan nem ad meg összeget, amire szükség lenne, de azt jelzi, hogy jelenleg annak mindössze 5 százalékát fektetik napkollektorok, minihálózatok és tiszta tűzhelyek beszerelésére.
A legtöbb befektetés a közepes és magas jövedelmű országok nagy volumenű megújuló energiás projektjeibe vándorol. (A SE4All tanácskozásának egyébként éppen Jim Jong Kim volt a levezető elnöke, aki pont annak a Világbanknak az első embere, melyet aktivisták sokat kritizálnak azért, hogy túl sok pénzt önt a mega- és gigaberuházásokba, és keveset fordít a decentralizált energiaellátás megvalósítására.)

Fotó: freeimages.com/Christian Wagner

Vannak azért kivételek: Banglades és Nepál kormányai hivatalt hoztak létre az ilyen kis fejlesztések elősegítésére, méghozzá úgy, hogy több ilyen projektet egy kalap alá vesznek, így csomagban kínálják őket a befektetőknek.

Ha az áramot nélkülöző családok és háztartások végre energiához jutnának, javulna az egészségük, mert hűteni tudnák ételeiket, a gyerekek és a felnőttek nem szenvednének légúti megbetegedésektől, amiket a tűzzel való sütés-főzés okoz kis kunyhóikban, s ami a nagyszámú gyerekhalálozás egyik jelentős oka a szegény világban.

Afrikában mobiltelefonokon működik a pénzutalási rendszer, egész országnyi népességek vannak a bankrendszeren kívül, s árammal egyre többen csatlakozhatnának mobiltelefonnal e pénzügyi hálózatba is.

Forrás: Reuters

Megújulók 2016-ban
Tavaly világszerte 287,5 milliárd dollárt invesztáltak megújuló energiákba, ami 18 százalékkal kevesebb, mint a 2015-ös befektetési volumen. A csökkenésnek nem feltétlenül a befektetési kedv lanyhulása az oka: e technológiák ára zuhant jelentős mértékben. Igaz, egyes országokban visszaesett a beruházások nagyságrendje is, Kínában 26 százalékkal 87,8 milliárd dollárra, Japánban 43 százalékkal 22,8 milliárdra.
Azt is hozzá kell tenni ehhez, hogy rekordokat döntő befektetési volument látott a megújuló szektor e két országban (2015-ben soha nem látott szintre nőtt, 119 milliárdra), a lassulás tehát valamelyest érthető.
A megújulókba irányuló globális befektetési hajlandóság visszaesése ellenére a szélenergiás szektornak rekordértékű invesztíció jutott: 2016-ban 29,9 milliárd dollár, ami 40 százalékkal több, mint 2015-ben. Forrás: Bloomberg New Energy Finance
 

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo