Szélenergia cikkek
Lábon lőtte magát a kormány
Nagyon rossz lóra tett a kormány a szélerőmű-fejlesztés hét évig tartó betiltásával, különösen ilyen energiaínséges időkben.
A szélenergia hasznosítása mentheti meg a magyar agráriumot
A szélenergia adhatna pénzügyi mentőövet a hazai mezőgazdaságnak a klímaváltozás korában.
A szélerőművek most tervezett alacsony bővítése óriási kihagyott ziccer az országnak
A szélerőművekkel jóval több mezőgazdasági termőterület maradhatna szabadon és az energiaár spekulációtól is jobban védve lennénk.
Óriási könnyítés jön a szélerőműveknél
A kormány a zöldenergia fokozott hasznosítása érdekében nagymértékben enyhítette a szélkerekek létesítésének jogszabályi feltételrendszerét.
Megvalósul a nagy álom, jöhet az olcsó szélenergia és napelem áram Afrikából Európába
Tenger alatti kábelen érkezik majd az energia.
Hatalmas projektet indít Németország, szélenergiával lesz önellátó
Németország több ezer kilométer távvezetéket létesítene a "zöld" áram elosztásához.
Ausztriában a szél is jobban fúj, mint nálunk
A 12 éves Orbán-rendszer egyik legnagyobb rejtélye, a szélenergia-termelés betiltása. Senki nem érti, miért történt.
Nem szórakoznak a németek, duplázzák a szélenergiájukat
Dánia a jelenlegi duplájára, 3 gigawattra növeli balti-tengeri szélerőmű kapacitását 2030-ra a Bornholm szigetén működő energiaközpont további fejlesztésével.
Energiaklub: "A szélenergiával nem számolni nemzetellenes és emberiségellenes döntés"
A kormány az uniós helyreállítási alap pénzeivel kizöldíti a hazai energiatermelést, de csak a napenergiára koncentrálnak, egyáltalán nem számolnak a szélenergiával. Az Energiaklub szerint az indok, amivel a stratégia a szélenergia mellőzését magyarázza, hamis.
Repülőgépszárnyakat kapnak a turbinák
Kevesebb, mint 10 év alatt a szélenergia lehet Európa legnagyobb áramforrása, jelentette ki a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője. Jelenleg az európai energiatermelésben 11.6 százalék a szélenergia aránya.
Megabeszerzés: az Apple és három másik cég együtt veszi a zöldáramot
A világvállalatok zömében 20 megawattnál nagyobb kapacitású árambeszerzési ügyleteket kötnek a megújuló energiás szolgáltatókkal. De mi van a többiekkel? Öt megawatt alatt nem nagyon mozdulnak meg a nemzetközi cégek. A kisebb léptékű áramigények zöld módon történő fedezésére több piaci szereplő fogott össze egy új szerződésben, ami modellértékű lehet a kisebb cégek számára.
Lassan kiszorul a szén Nyugat-Európából
Sorra dőlnek a zöldenergia-rekordok Nyugat-Európában. Németországban idén először termeltek több áramot megújuló forrásból, mint szénből.
Fenntarthatóságba fektet a Mars csoki gyártója
Egymilliárd dollárt különít el fenntarthatósági célokra a világ egyik legnagyobb édességgyártója, a Mars. 2050-ig 67 százalékkal csökkentenék az üvegházgáz-kibocsátásukat.
Trumpék megújulók energiákat pénzelnek külfüldön
Trump igyekszik csökkenteni a klímaváltozásról szóló kutatások állami költségvetését, ám eközben a kormány illetékes befektetési intézménye megduplázta befektetéseit a külföldi szolárkapacitásokban. Csakhogy ez Obama egyik jogszabályának köszönhető.
Dupla annyi megújulót is termelhet az EU, mint most
2030-ra 34 százalékra is növelheti a megújulók arányát az energiamixben az Európai Unió, szögezte le új jelentésében a brüsszeli Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség. Az EU energiaügyi biztosa, Migue Arias Canete örömmel fogadta a hírt.
Már nem az olajmezőkről lesz híres Texas
Nagyobb, mint Franciaország, és csak a megújulók piacképesek náluk. Az áramfogyasztás 20 százalékát fedezik szélenergiából. Hol is? És melyik napszakban fúj a szél a világ legnagyobb GDP-jét produkáló országában?
Musk megépítette a világ legnagyobb akkumulátorát
A villanyautóiról híres amerikai Tesla most újabb sikert könyvelhet el: felépítette Ausztráliában a világ legnagyobb akkumulátorát, amely több mint 100 MW áramot tud tárolni, így nem kell már hosszú áramkihagyásoktól tartani.
Itt a 37 éves új-zélandi miniszterelnök zöld programja
Jacinda Ardern a világ egyik legfiatalabb kormányfője. Pártja elkötelezett a klímapolitika céljainak érvényesítése iránt. Ambíciózus zöld tervekkel vág neki a kormányzásnak.
Imádják a cégek az olcsó megújuló energiát
Éveken át a technológiai óriáscégek voltak a legfőbb felhasználók, de újabban az ipari vállalatok is beléptek a sorba, mert a szél- és napenergiás áramtermelés ennyire olcsó lett. Árambeszerzési szerződéseikben akár 10-20 évre is lekötik az energiatermelő kapacitásokat.
3 éven belül a megújuló energiák lesznek a legolcsóbbak
Már most számos kulcsfontosságú piacon a megújuló energiákból a leggazdaságosabb új erőművet építeni. A trend folytatódik, egyre több országban ez lesz a legolcsóbb módja az áramtermelésnek. A bank kalkulációja szerint az USA emiatt képes lesz teljesíteni emissziócsökkentését annak dacára, hogy Trump kilépteti az országot a párizsi klímaegyezményből.
Kevesebb atomerőmű = több emisszió?
2020 után hirtelen sok atomerőműnek fog lejárni a "szavatossága", ezért sorozatos bezárásukra kell számítani. Ráadásul új atomreaktorok építése már nem kifizetődő, mert a földgázüzemű erőművek létesítése kevesebb pénzbe kerül.
Önmaguktól nem múlnak ki a fosszilis üzemanyagok
Az olajvállalatok körüli érdekkörök továbbra is keményen őrzik a fosszilis energiák pozícióit és a kormányoknál az ártámogatásokat. A valódi változáshoz nem elég behozni a megújulókat, tudatosan ki kell vonni a piacról a nem megújulókat.
A megújulók is a gazdagokéi, pedig a szegényeknek is kellene
A klímaváltozás elleni védelmet finanszírozó befektetések nagy hibája, hogy nagy erőműveket támogatnak, s csak elenyésző részük folyik kis volumenű megújuló energiás projektekbe a szegény országokban. Holott éppen a szegényeknek lenne rá a legnagyobb szükségük, mert náluk nincsenek kiépített elektromos hálózatok.
Magyarország az egyik legsérülékenyebb
Elkészült a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégia tervezete. Az összefoglaló szerint Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa, a zöld gazdaságra való áttérés viszont megérné. A fosszilis energiahordozók kiváltásáról és faültetésről is esik szó. A tervezet március 16-ig véleményezhető.
Hamarosan csak vészhelyzetben kellenek majd erőművek
Alapvető átalakulások mennek végbe a világban: a megújuló energiaforrások terjedése és az intelligens M2M megoldások kombinációja teljesen új energiarendszer létrejöttét segíti elő. A helyi termelés és az okos háztartások kerülnek a középpontba, míg a nagy energiaszolgáltatók a gigantikus erőművek és a hatalmas távvezetékek hamarosan a múlté lesznek.
A megújuló szektorban vannak az új álláslehetőségek
Amerikában a legnagyobb sebességgel növekvő munkakör a szélturbina-szakembereké. Míg a földgáz- és olajiparban csökkent az állások száma, a megújuló energiák ágazatában tizenkétszer gyorsabban nőtt, mint a gazdaság egészében. Pont ezt a jól teljesítő szektort ignorálja Donald Trump fosszilis-párti energiapolitikája - és a magyar törvényhozás.
Már olcsóbbak a megújulók, mint a fosszilis energia
Az új energiatermelő infrastruktúrák építésénél már olcsóbb a napenergia, mint a fosszilis energiahordozók – állítja a Lazard befektetési cég, mely 2009 óta veti össze a különböző energiafajták költségszintjét. Fontos fordulóponthoz érkezett ezzel a tiszta energia.
Szél viszi a holland vonatokat
2017. január elsejétől teljes egészében megújuló - egészen pontosan szél- energiával mennek a Holland állami tömegközlekedés vasútjai. A vállalat vezetője mindezt egy szélmalmon forogva jelentette be. Hát, így is lehet...
Hiába volt Áder figyelmeztetése: ellehetetlenítik a szélerőműveket
Lényegében változtatás nélkül fogadta el az Országgyűlés a szélerőművek építését szigorító energetikai tárgyú törvénymódosítást, amelyet korábban Áder János államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek.
Másnak bejön, nekünk nem kell
Gyors ütemben bővülnek a szélerőművi kapacitások, 2030-ra a világ villamosenergia-igényének egyötödét, 2050-ig pedig egyharmadát már szélerőművek biztosíthatják. Nálunk éppen ellehetetleníti ezt az energiafajtát a kormányzat.
Áder a kormánynak: ezt gondoljátok át még egyszer
Megfontolásra visszaküldte a parlamentnek pénteken a köztársasági elnök a villamos energiáról szóló törvény módosítását, amely szigorított a szélerőművek létesítésének szabályain. Áder János szerint a módosítások ellehetetlenítik az ilyen erőművek építését.
Nem tudunk mit kezdeni a megújulókkal
Az EU-tagországok olyan rohamos mértékben emelték a megújulók arányát az energiamixben, hogy számos helyen nem tudják kezelni a hálózatok a bejövő energiát a csúcsidőben. Időszerűvé vált az elavult hálózatok korszerűsítése.
Miért csípik a kormány szemét a szélerőművek?
A kormányzat nem támogatja új szélerőművek megépítését Magyarországon – ez derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Narancsnak adott válaszából. Utánajártunk, miért csípik a kormány szemét a szélerőművek, miközben más országokban a napenergiával egyetemben óriási összegeket fordítanak a megújuló energiaforrások kiépítésére.
Egy évtizeden belül anyagilag is megéri majd a szélenergia
Tizenegy energiaipari óriáscég közösen kiadott nyílt levélben deklarálta, hogy a megújulók 2025-re versenyképesek lesznek a földgázzal, ha az EU mindent megtesz az energiaszektor segítése érdekében. Jelenleg a szén a legolcsóbb energiaforrás.
Pénzt kaptak a fogyasztók, ha áramot használtak
Portugália négy és fél napig napig csak nap-, szél- és vízenergiát használt, Németországban pedig néhány órára negatívba fordultak az energiaárak, vagyis a fogyasztók kaptak pénzt a fogyasztásért.
Már most készülni kell a zöld forradalomra
Évek óta várják a hazai megújuló energiatermelésben érdekelt vállalkozások az új támogatási rendszer, a METÁR bevezetését. A jó hír, hogy ez hamarosan megtörténik, a rossz, hogy még sok nyitott kérdés van ezzel kapcsolatban – hívták fel a figyelmet a szakemberek a Piac & Profit által szervezett konferencián.
Csökkenhet a szélenergia támogatása
Hamarosan új uniós szabályok vonatkoznak az európai szélenergia-piacra: Brüsszel arra fogja kérni a tagállamokat, hogy csökkentsék az új szélerőmű projektek állami támogatását. Ugyanakkor középtávon 150 milliárd eurót kellene befektetni az európai villamosenergia-rendszer fő csomópontjainak fejlesztésébe és bővítésébe.
Annyi az áram, hogy ingyen osztogatják
Este kilenctől reggel hatig ingyen kapják az áramot Texas egyes régióiban a háztartások. A szélenergia révén nagyobb az áramkínálat, mint a kereslet. Jobb híján ingyen terítik a piacon.
Számíthatunk a szélre
2030-ra, vagyis 15 éven belül villamosenergia-igényeink negyedét tudnánk lefedezni szélenergiával. Részesedésük az EU energiamixéből jelenleg 10%.
Szélre vált Japán
A fukusimai atomkatasztrófa után teljesen átértékelte korábbi energiatermelési rendszerét Japán. Az atomerőművek nagy része leállt, most pedig rekorder szélturbinát terveznek.
A világ első repülő szélturbinája Alaszka felett lebeg
Hamarosan héliummal töltött repülő szélturbinák (Buoyant Airbone Turbine) szolgáltatnak megújuló energiát Alaszkában. A prototípus már tesztelés alatt áll.
Szörnyű változások jönnek, ha visszatáncol Európa
Az európai napelem-gyártók az uniós energiapolitika felülvizsgálatát kérik, miután megjelent a Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) legfrissebb beszámolója.
2013: nem volt jó éve a megújuló energiáknak
254 milliárd dollárra esett vissza a zöld energiákba történt befektetések globális összege tavaly, ami a szél- és napenergiás eszközök költségeinek csökkenésével magyarázható. A technológiai áttörések miatt kevésbé tőkeigényes a gyártás e szektorban, mint néhány évvel ezelőtt.
A szél lehetne a helyi fejlesztés kulcsa?
A jelenleg működő 330 MW-nyi szélenergia kapacitás az adóforintokon keresztül minden megtermelt kWh áram hálózatra adásával közvetlenül járul hozzá a helyi fejlődéshez, munkahelyek megtartásához.
Zöldáram – Kinek kell és mennyiért?
A 20. század az atomenergia és az olaj évszázadaként vonul majd be a történelembe, míg a 21 század globális környezeti kihívásaira egyértelműen a fenntartható, kisebb környezeti terheléssel járó energiaforrások használatának bővítése lehet a válasz. A villamos energia ellátásban a minimális szén-dioxid kibocsátással járó, fenntartható forrásból származó zöldáram lehetne a megoldás a környezetvédelmi problémákra. Magyarországon azonban egyelőre még gyermekcipőben jár ez a kezdeményezés.
Több lábon kell állnia a hazai energiaellátásnak
Áttekintés Magyarország energiastratégiájáról címmel kedden mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi Stratégiai Programok kiadványsorozatának legújabb kötetét. A hosszú távú energiapolitikai koncepció megalapozása céljából összeállított stratégiai kiadvány szerzői az energiatermelés és -fogyasztás technológiai, közgazdasági és ökológiai vonatkozásainak vizsgálata nyomán az energiaforrások sokféleségének biztosítására hívják fel a figyelmet.
Felmelegítik a levegőt a szélkerekek
A nagy méretű szélenergia-telepek melegítő hatást gyakorolnak a térség éghajlatára, állapították meg tudósok az Egyesült Államokban. Főleg az éjszakai órákban melegebb a szélenergia-farmok feletti levegő.
Megújulók: szemben a globális trendekkel
A KPMG idei felmérésből kiderül, hogy a gazdasági visszaesés ellenére a magántőke és infrastrukturális alapok az üzletkötési aktivitások fellendítésére készülnek a következő másfél évben a megújuló energiaszektorban.