Jelentősen csökkent a megvalósult bankkártya-csalások egy esetre jutó átlagos kárösszege 2025 végére – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból. 2025. negyedik negyedévében egy-egy sikeres visszaélés átlagosan 27 565 forintos kárt okozott, ami hároméves mélypont – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője. Egy évvel korábban, 2024 azonos időszakában még ennek közel a duplája, 51 810 forint volt ez az érték.
A mostani visszaesés különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a bankkártyás visszaélések átlagos összege hosszú ideig stabilan 20 ezer forint körül mozgott. Ugyanakkor 2022–2024 között markáns emelkedés volt megfigyelhető: a csalók egyre kifinomultabb módszerekkel – például adathalászattal és ügyfélmanipulációval – már nemcsak kisebb vásárlásokat, hanem magasabb összegű tranzakciókat is végre tudtak hajtani és hajtatni a megtévesztett ügyfelekkel. Ennek eredményeként 2024. végére az átlagos kárösszeg már az 50 ezer forintos szintet is meghaladta.
„A mostani fordulat egyértelműen azt mutatja, hogy a bankok és a szabályozók lépései kezdik visszaszorítani a nagyobb értékű visszaéléseket” – mondja Gergely Péter.
Nemcsak az átlag csökkent, a teljes kár is mérséklődött
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője emlékeztet arra, hogy a teljes kárösszeg is érdemben visszaesett 2025. negyedik negyedévében: a sikeres bankkártyás visszaélések összértéke nem érte el az 1,39 milliárd forintot, szemben az egy évvel korábbi 2,45 milliárddal. Ez közel 45 százalékos csökkenést jelent éves alapon.
Ugyanakkor a tranzakciószám nem esett vissza érdemben: 2025 végén több mint 50 ezer sikeres visszaélést regisztráltak, ami azt jelzi, hogy a csalók aktivitása továbbra is magas, viszont egy-egy esetben kisebb összegeket tudnak megszerezni.
Ismét kevesebb kárt kell a kártyabirtokosoknak viselniük
Szintén jelentős változás figyelhető meg abban, hogy mekkora részt viselnek a kártyabirtokosok a visszaélésekkel okozott károkból. 2024. negyedik negyedévében darabszámot tekintve a sikeres visszaélések több mint 75 százalékát, értékben pedig több mint 80 százalékát az ügyfelekre terhelték a bankok – ami egyértelműen azzal magyarázható, hogy a legtöbb esetben maga az áldozat adta ki a kártyaadatait a csalóknak.
Ehhez képest 2025 végére javult a helyzet: az ügyfélre terhelt károk aránya darabszámban 63 százalék alá csökkent, értékben pedig 68,3 százalékot tett ki – mutat rá Gergely Péter. A szabályozói szigorítások és a banki védelmi rendszerek fejlődése egyértelműen javította az ügyfelek helyzetét, de a csalások szerkezete továbbra is kihívást jelent – hangsúlyozza a BiztosDöntés.hu szakértője.
Kifinomultabbak a csalásszűrő rendszerek
Ha a sikertelen – azaz a banki rendszerek által időben megakadályozott – csalási kísérleteket is figyelembe vesszük, még kedvezőbb a kép. A banki és kártyatársasági csalásszűrő rendszerek egyre kifinomultabban működnek, és így a meghiúsított csalási kísérletek száma drasztikusan nőtt: míg 2023. elején negyedévente még 100–180 ezer közötti sikertelen próbálkozást regisztráltak, addig 2024 közepére ez már meghaladta a 300 ezret, 2025. második negyedévében pedig 435 ezer fölé emelkedett a banki rendszerek által megfogott visszaélések száma. Mindez azt bizonyítja Gergely Péter szerint, hogy egyre fejlettebb infrastruktúra védi az amúgy is növekvő felkészültségű bankkártya-tulajdonosokat.
