A szélerőművek beépített kapacitása a tavalyi 433 gigawattról (GW) 2030-ig 2110 gigawattra emelkedik, 2050-ben pedig már elérheti az 5806 gigawattot. Ebből 704 gigawatt jut a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) európai tagállamaira, és ezen belül 591 gigawatt az Európai Unió jelenlegi 28 tagállamára. Kínában 1800 gigawatt, Észak-Amerikában pedig 920 gigawatt kapacitás épül ki – áll a a Global Wind Energy Council (GWEC) szakmai szervezet tanulmányában. A fejlesztéseknek köszönhetően 2030-ig 2,4 millió új munkahely keletkezik, és a szén-dioxid-kibocsátás évi 3,3 milliárd tonnával csökken. A beruházások elérik az évi 200 milliárd eurót.
A globális villamosenergia-felhasználás 4 százalékát már 2015-ben szélerőművek fedezték, és ez az arány idén tovább nő, mert a kapacitás mintegy 60 gigawattal bővül. Tavaly Kínában 145 gigawatt, az EU tagállamaiban pedig 142 gigawatt szélerőművi kapacitás állt rendelkezésre, ebből 45 gigawatt Németországban, 23 gigawatt Spanyolországban és 14 gigawatt Nagy-Britanniában.
Steve Sawyer, a GWEC főtitkára szerint a párizsi klímaegyezmény azt jelenti, hogy 2050 előtt teljesen „dekarbonizálni” kell a világ villamosenergia-termelését, és ebben nagy szerepe lesz a szélenergiának. Az energiaszektor szénhidrogén-mentessé tétele kivitelezhető, és nemcsak környezetvédelmi szempontból kívánatos, hanem az utóbbi években végbement drámai áresésnek köszönhetően gazdaságilag is versenyképes megoldás.
Amíg a jelek szerint máshol megéri szélerőműveket telepíteni, a magyar kormány éppen azon dolgozik, hogy nálunk ne lehessen. Legalábbis arra utal egy törvényjavaslat – ami olyan visszásan sikerült, hogy Áder János köztársasági elnök vissza is küldte a parlamentnek. (Lázár János erre azt mondta: a kormány szerint Magyarország szélerőművek nélkül is képes teljesíteni a párizsi klímamegállapodás célkitűzéseit. Nem értenek egyet Áder János köztársasági elnök álláspontjával a szélerőművek ügyében, ezért - kisebb módosításokkal - újra az Országgyűlés elé terjeszti a visszaküldött villamosenergia-törvényt.)
Eszerint a parlament felhatalmazná az MKEH-t, hogy megállapítsa, mennyi szélerőmű építésére adhatnak ki engedélyt. A törvényjavaslat kimondja, hogy szélerőmű világörökségi és természetvédelmi területen nem építhető. Más területeken a kormány akkor engedélyezhet – nem háztartási – szélerőműveket, ha az nem veszélyezteti a villamosenergia-rendszer teljesítményét, egyensúlyát.
