Másnak bejön, nekünk nem kell

Gyors ütemben bővülnek a szélerőművi kapacitások, 2030-ra a világ villamosenergia-igényének egyötödét, 2050-ig pedig egyharmadát már szélerőművek biztosíthatják. Nálunk éppen ellehetetleníti ezt az energiafajtát a kormányzat.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Kép: Pixabay

A szélerőművek beépített kapacitása a tavalyi 433 gigawattról (GW) 2030-ig 2110 gigawattra emelkedik, 2050-ben pedig már elérheti az 5806 gigawattot. Ebből 704 gigawatt jut a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) európai tagállamaira, és ezen belül 591 gigawatt az Európai Unió jelenlegi 28 tagállamára. Kínában 1800 gigawatt, Észak-Amerikában pedig 920 gigawatt kapacitás épül ki – áll a a Global Wind Energy Council (GWEC) szakmai szervezet tanulmányában. A fejlesztéseknek köszönhetően 2030-ig 2,4 millió új munkahely keletkezik, és a szén-dioxid-kibocsátás évi 3,3 milliárd tonnával csökken. A beruházások elérik az évi 200 milliárd eurót.

A globális villamosenergia-felhasználás 4 százalékát már 2015-ben szélerőművek fedezték, és ez az arány idén tovább nő, mert a kapacitás mintegy 60 gigawattal bővül. Tavaly Kínában 145 gigawatt, az EU tagállamaiban pedig 142 gigawatt szélerőművi kapacitás állt rendelkezésre, ebből 45 gigawatt Németországban, 23 gigawatt Spanyolországban és 14 gigawatt Nagy-Britanniában.

Steve Sawyer, a GWEC főtitkára szerint a párizsi klímaegyezmény azt jelenti, hogy 2050 előtt teljesen „dekarbonizálni” kell a világ villamosenergia-termelését, és ebben nagy szerepe lesz a szélenergiának. Az energiaszektor szénhidrogén-mentessé tétele kivitelezhető, és nemcsak környezetvédelmi szempontból kívánatos, hanem az utóbbi években végbement drámai áresésnek köszönhetően gazdaságilag is versenyképes megoldás.

Amíg a jelek szerint máshol megéri szélerőműveket telepíteni, a magyar kormány éppen azon dolgozik, hogy nálunk ne lehessen. Legalábbis arra utal egy törvényjavaslat – ami olyan visszásan sikerült, hogy Áder János köztársasági elnök vissza is küldte a parlamentnek. (Lázár János erre azt mondta: a kormány szerint Magyarország szélerőművek nélkül is képes teljesíteni a párizsi klímamegállapodás célkitűzéseit. Nem értenek egyet Áder János köztársasági elnök álláspontjával a szélerőművek ügyében, ezért - kisebb módosításokkal - újra az Országgyűlés elé terjeszti a visszaküldött villamosenergia-törvényt.)

Eszerint a parlament felhatalmazná az MKEH-t, hogy megállapítsa, mennyi szélerőmű építésére adhatnak ki engedélyt. A törvényjavaslat kimondja, hogy szélerőmű világörökségi és természetvédelmi területen nem építhető. Más területeken a kormány akkor engedélyezhet – nem háztartási – szélerőműveket, ha az nem veszélyezteti a villamosenergia-rendszer teljesítményét, egyensúlyát.

Miért csípik a kormány szemét a szélerőművek?
A kormányzat nem támogatja új szélerőművek megépítését Magyarországon – ez derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Narancsnak adott válaszából. Utánajártunk, miért csípik a kormány szemét a szélerőművek, miközben más országokban a napenergiával egyetemben óriási összegeket fordítanak a megújuló energiaforrások kiépítésére.

Véleményvezér

A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo