Önmaguktól nem múlnak ki a fosszilis üzemanyagok

Az olajvállalatok körüli érdekkörök továbbra is keményen őrzik a fosszilis energiák pozícióit és a kormányoknál az ártámogatásokat. A valódi változáshoz nem elég behozni a megújulókat, tudatosan ki kell vonni a piacról a nem megújulókat.

A villamosenergia megújuló energia forrásokból való előállítása egyes országokban már olcsóbb, mint a fosszilis energiahordozókból nyert áram, de a megújulók továbbra is lassabban terjednek, mint ahogy lehetne. A fosszilis energiákat favorizáló politikai és gazdasági struktúrák erősen tartják magukat. Egy londoni energiaügyi konferencián, melyet a Chatham House politikai elemző intézet rendezett, szakértők a következő hátráltató tényezőket sorolták fel a Reuters beszámolója szerint:

  • a nyugdíjalapoknak még mindig túl sok fosszilis érdekeltségeik.
  • magasak az előzetes költségek a megújuló energiás beruházásnál.
  • a megújulókat támogató politikai és kormányzati akarat hiánya egyes nagy nemzetgazdaságokban.
  • a fosszilis világvállalatok nagy lobbiereje és -stílszerűen- beolajozott kapcsolatai a törvényhozók, a politikusok felé.
"Önmaguktól nem múlnak ki a fosszilis üzemanyagok", mondta egy német szakértő. Ha eltörlik az olaj- és gázártámogatásokat, azzal megszűnne a piaci viszonyok torzítása. Ehelyett a megújulóknak kellene adókedvezményeket adni.

Céges ellen lobbi

A másik lehetséges eszköz adókedvezményt adni a fosszilis energiavállalatoknak, hogy így könnyítsék bankhiteleik törlesztését, ha széntüzelésű erőműveik idő előtt bezárnak, mielőtt visszafizetnék a felvett kölcsönt. Az adókedvezmény segítené őket, hogy ne bukják be a hitelt. Ez azért fontos, mert 2015-ben Európa 16 legnagyobb energiaipari vállalata veszteséget termelt. Hogy a top mezőny tagjai ilyen széles körben mutassanak fel siralmas üzleti eredményt, arra még nem volt példa.

Külső szemlélők azt gondolnák, hogy a veszteségesség segítené és gyorsítaná az átállást a megújulókra, és emiatt több széntüzeléses erőmű fog bezárni, de ennek éppen az ellenkezője történik a színfalak mögött: a tradicionális energiacégek erősebben lobbiztak, mint valaha, nyomást gyakorolva a kormányokra, hogy ne adjanak támogatást a megújulóknak, sőt adóztassák meg őket.

Kína viszont ennek épp az ellenkezőjét műveli, ott gyorsan halad az átállás a megújuló energiákra (ld. keretes írásunkat).

fotó:Freeimages/Alla Leitus

Magas kezdeti költség

Az iparosodás és a népességnövekedés miatt a fejlődő országokban irdatlan tempóban nő az energiaigény, amit a leggyorsabban és a leginkább arányos költségütemezésben a széntüzelésű erőművekkel tudnak kielégíteni.Varró László, a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza úgy vélekedett korábban, úgy nem lehet értelmes párbeszédet kezdeni a szegény országokkal, hogy azt mondjuk neki, ne építsenek fosszilis erőműveket. Ha nem elérhető és megengedhető opció nekik a megújuló energia, akkor nem fognak élni vele.

A megújuló infrastruktúrák telepítése sajnos magas kezdeti költségeket igényel, a napenergiánál a költségek 90%-a a kezdeti fázisban aktuális, míg a fosszilis létesítményeknél jobban eloszlik a ráfordítás az építkezés és a létesítményt működtető üzemanyag (pl. szén) vásárlása között.

Megesik, hogy a finanszírozási környezet is radikálisan beleszól a megújulók életképességébe. Németország például olcsóbban tud napenergiát termelni, mint Spanyolország, holott a spanyoloknál több a napsütés. Miért van ez a felemás helyzet? Mert a németek alacsonyabb kamattal tudnak kölcsönt szerezni a beruházásokhoz.

Az elmúlt években stagnált a napenergiába fektetett pénzek összege, de ez elsősorban annak köszönhető, hogy a 2009 és 2016 között a napenergiás eszközök ára 90%-kal csökkent. A másik ok az energiahatékony megoldások terjedése. Emiatt állt elő az a helyzet, hogy a világ számos pontján nincs igény új erőművek építésére.

Forrás: Thomson Reuters Foundation

Kína beelőz
Kína 2020-ig 361 milliárd dollárt fektet új megújuló energiás kapacitások építésébe. A beruházások 13 millió állást hoznak létre. Nagyjából 1000 nagyméretű szolárfarm létesül a következő 4 éves időszakban. A kormány terve szerint 2020-ra a szél-, víz-, nap- és atomenergia 50%-ot tenne ki az energia mixben. De négy év múlva a megújulók még mindig a teljes energiatermelés 15%-áért felelnek majd a megújulók. Ez 580 millió tonna elégetéséből származó energiamennyiséggel egyenlő.
A nagy megújuló energiás erőművek létesítésének költsége 40%-kal csökkent 2010 óta. 2016-ban Kína lett a világ legnagyobb megújuló energiatermelő gazdasága. A kínai kormánynak azért is érdeke a tiszta energiák propagálása, mert sok kritika érte a kínai polgárok részéről azért, hogy Pekingben elviselhetetlen a szmog, mely telente akár hetekig sem oszlik szét a főváros levegőjéből.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo