A hazai szélerőművek már most, a régi technológia mellett is hatékonyabban termelnek energiát, mint a napelemek (22-24 százalék vs. 14-15 százalék), a mai, új technológiák alkalmazásával azonban a kihasználtságuk a 30 százalékot is meghaladhatja. Nem kell mindenhova erőműveket telepíteni: a legértékesebb földterületeket meg kell hagyni kizárólag mezőgazdasági termelésre, míg a kisebb értékű földeken is elsősorban a szélerőműveket kell előnyben részesíteni a nagyságrendekkel kisebb területfoglalás miatt. A naperőműveket elsősorban tetőfelületeken vagy barnamezős beruházásokként érdemes megvalósítani – ebben az esetben nincs extra területhasználat. A szélenergia kibővítése egyben a sérülékeny, spekulációnak kitett magyar árampiacot is jobban védené. Mindezen szempontok ellenére a kormány által felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) továbbra is mostohán kezeli a szélenergiát, holott a 2030-ig tervezett 12 GW-os napelemes kapacitásbővítés mellett arányosan 6 GW szeles kapacitás építése indokolt és hasznos volna az országnak.
Néhány hete derült ki, hogy a magyar árampiac az egyik legkönnyebben spekulálható Európa szerte. Egy tavaly őszi reggel a köd miatt a vártnál alacsonyabban alakult a naperőművi áramtermelés, ami megugrasztotta az árakat – ezen kerestek több millió eurót szemfüles dán áramkereskedők a magyar áramtőzsdén.
Azt használták ki, hogy Magyarországon jelentős a naperőművek súlya az áramtermelési mixben, a szeles kapacitások viszont elenyészők, így az árak kiszámíthatóbbak. A tradereknek nem annyira nehéz előre megjósolniuk, hogy egy ködös napon csökkenni fog a napelemes termelés, egy napsütéses napon viszont növekedni, és a “naptúlsúlyos” piacon ennek megfelelően változnak az árak is. Az aránytalanul kevés szélenergia-termelésnek nincs olyan jelentős zavaró hatása, amely kockázatosabbá tenné a spekulálást.
