Ha a szélerőművek nagyjából másfélszer-kétszer jobb kihasználtsági mutatóját is számításba vesszük, akkor a fenti két példa esetében egységnyi földterületen 60-szor több energiát nyerhetünk szélerőművel, mint naperőművel (még akkor is, ha az üzemutak területfoglalásával is kalkulálunk).
A szélerőművek most tervezett alacsony bővítése óriási kihagyott ziccer az országnak
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden helyzetben és helyszínen a szélerőműveket kellene preferálni a naperőművek helyett. Lakott területeket körülölelő védőzónákban (a január elején megjelent új szabályozás szerint 700 méteres sávban), ahol szélerőmű elhelyezése nem javasolt/tilos, továbbra is a naperőművek jelenthetik a megoldást.
500 kW alatti teljesítményben azonban nem gazdaságos naperőművet létesíteni, így ha nem áll rendelkezésre az ehhez minimálisan szükséges összefüggő 1,5-2 hektáros terület, ám a területet energiatermelésre szeretnék hasznosítani, és a lakott területtől mért szükséges védőtáv adott, akkor egy szélerőmű kínálhat megfelelő alternatívát, mely 0,2-0,3 hektáron is elhelyezhető.
A legértékesebb földterületeket meg kell hagyni kizárólag mezőgazdasági termelésre, míg a kisebb értékű földeken is elsősorban a szélerőműveket kell előnyben részesíteni a nagyságrendekkel kisebb területfoglalás miatt. A naperőműveket elsősorban tetőfelületeken vagy barnamezős beruházásokként érdemes megvalósítani – ebben az esetben nincs extra területhasználat.
