Amennyiben nem önálló szélerőművet, hanem szélerőműparkokat telepítünk, számolni kell az erőművek lapátjai által elfoglalt légtérrel és az egymást „árnyékoló” hatással. A nemzetközi tapasztalatok alapján nagyjából 4-5 turbina helyezhető el négyzetkilométerenként, ami körülbelül 15 MW/km2-t jelent. Természetesen maguk az erőművek az 1 km2 területnek csak töredékét foglalják el, hiszen a turbinák közötti földet más tevékenységekre, például mezőgazdasági termelésre is hasznosíthatjuk, vagy biztosíthatjuk közöttük a természetes ökoszisztéma (gyep vagy erdő) fennmaradását.

Nézzünk egy magyarországi példát is! Levél község (Győr-Moson-Sopron vármegye) közigazgatási határain belül 2x12 db 2 MW teljesítményű szélerőmű működik. A műholdas képek mérései alapján az erőművek és a bekötő utak által elfoglalt földterület átlagosan 0,2-0,3 hektár turbinánként (0,1 hektár az oszlop és közvetlen környezete által + 0,1-0,2 hektár a bekötő út által). Az utak által elfoglalt területet is számba véve a területhasználat nagyjából 0,2 hektár egy 2 MW-os erőműnél, vagyis 0,1 ha/MW.

Balra Levél község mellett található szélerőművek, jobbra a Paks mellett működő napelempark területigénye a műholdas képeken. Forrás: Google Maps

Naperőművek esetében példaként a Paks mellett működő 10 MW teljesítményű erőművet vizsgáltuk. Ez a napelemes rendszer a műholdas képek alapján összesen 42 hektár területen épült, így fajlagos területfoglalása 4,2 ha/MW. A fenti két példát összehasonlítva megállapítható, hogy a paksi naperőmű MW-onként nagyjából 40-szer annyi területet foglal el, mint egy levéli szélerőmű.