Az Energiaklub évek óta hangsúlyozza, hogy a szélenergiára óriási szükség van a magyar energiamixben, többi között a napenergia-termelés kiegyensúlyozására. A másik szempont viszont a területhasználat. Ezt egy tavaly elkészült rövid tanulmányban elemeztük.
Hatékonyabb és kevesebb helyet foglal a szélturbina
Legyen szó szénről, gázról, nukleáris vagy megújuló energiaforrásról, minden energiatermelési mód, minden erőmű területet foglal. A megújuló energiák hasznosítása, a rájuk jellemző alacsonyabb energiasűrűségből fakadóan, nagyobb területet igényel. Ebből következően a földterület-hasznosítás a megújuló energiák esetében sarkalatos kérdés, hiszen nem mindig áll rendelkezésre elegendő mennyiségű szabad terület, és az egyes földhasználati módok egymással versengenek.
A szélerőművek kis helyigényűek, a lapátjaik alatti terület mezőgazdasági hasznosítása megengedett és kivitelezhető is. Egy átlagos, 3 MW-os szélturbina legfeljebb 1000 négyzetméter (0,1 hektár) földet foglal el, amely a szélerőmű oszlopot és közvetlen környezetét foglalja magába. Egy hasonló méretű naperőmű számára nagyjából 7-8 hektár földterületre van szükség, mely 70-80-szor nagyobb terület.
Figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarországon a napelemes rendszerek éves átlagban 14-15 százalékos kihasználtsággal működnek, míg a (10-15 éves) szélerőművek kihasználtsága 22-24 százalék körül mozog. A mai technológia mellett ez az érték a 30 százalékot is meghaladhatná. Ez azt jelent, hogy egy 3 MW-os szélturbina egy év alatt nagyjából másfélszer annyi áramot termel, mint egy 3 MW-os naperőmű – ez alapján már 120-szoros a különbség az egységnyi elfoglalt földterület szempontjából.
