35 ezer ember hiányzik a gyártó szektorból, így a nagyvállalatok arra kényszerülnek, hogy a gyártás helyétől több száz kilométerre, illetve akár a határon túlról is toborozzák a kékgalléros munkaerőt. A Staff House jelenleg is zajló felmérése szerint több meghatározó magyarországi gyártó vállalatnál több mint 50 százalékos fluktuáció jelentkezik, amelynek egyik fontos tényezője lehet a dolgozók nem megfelelő szállásoltatása – írják sajtóközleményükben.

2017-ben a dolgozók 79 százaléknak növekedett a kereslete, ami a legtöbb esetben egy új állás egy új vállalatnál vagy egy általános éves béremelés eredménye. Átlagosan 9 százalékkal nőttek a bérek a versenyszférában tavaly óta, ami főként a kezdő pozícióknál volt megfigyelhető. A munkavállalók több mint fele lojális munkáltatójához, és akár 3-5 évet is eltölt egy pozícióban.

Jókora, százezres nagyságrendű bérkülönbségek is vannak a boltok eladóinak fizetései között. A legnagyobb iparcikk áruházak többet is fizetnek, mint az élelmiszeresek: már kilátásban annak a háromszázezres fizetések a kiskereskedelemben.

Az építőiparban egyre gyakrabban nyer értelmet az idő pénz közhely, különösen, ha a határidő szorít vagy kevés az ember, ahogy mostanában. Ebben a helyzetben melyik beruházót, kivitelezőt hagy hidegen egy olyan megoldás, amellyel akár 20-30% költségmegtakarítás érhető el, vagy egy hónappal rövidülhet a kivitelezési idő. Ezeket az előnyöket az előregyártott vasbeton építőelemek, kéregfalak, födémek alkalmazása kínálja.

Az építő szakmákról készített mesekönyvet a Mapei Kft. A vállalat reméli, ha korán megismerik a gyerekek az iparág szépségeit, később jobban elismerik és többen választják hivatásul. Ez az első ilyen jellegű kiadvány Magyarországon.

Van oylan munkahely, ahol lassan már be sem kell menni dolgozni. Az áruházláncok most az online és a logisztikai dolgozókat keresik, de nagyon. Többet is lehet keresni ezekben a munkakörökben. Egyre több áruház kezdte ostromolni a 300 ezres fizetéshatárt a fizikai munkát végzők körében a legjobban hiányzó munkakörökben.

Március elején hozták nyilvánosságra a 7. PWC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés 2018 eredményeit és az azokból levont következtetéseket. Érdekesek az ilyesféle felmérések, ezeket a magam részéről érdeklődéssel, ám kétkedve fogadom. Érdekes olvasni, hogy – ugyan név nélkül és nem beazonosítható cégek vezetőjeként – egyes számú vezetők mit gondolnak bizonyos kérdésekről. Ugyanakkor éppen a névtelenség és a be nem azonosíthatóság miatt kétkedéssel is fogadom ezeket a válaszokat, az azokból levont, levonható következtetéseket, mindazok értékét és súlyát.

A munkaerő hiánya és a nagy minimálbér emelés megdolgozták a munkaerő piacát az elmúlt években, különösen 2017-ben, amikor jelentősen megdobták a legkisebb kötelező bért. A legkisebb boltok százezer forinttal kevesebbet tudnak fizetni az eladóiknak.

Az elmúlt hetekben meglepően sok cikk jelent meg a robotizáció témájával kapcsolatban. Többnyire azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy mikorra és hány százalékban válthatja ki a gépi munkaerő az emberit. Ezeknek az írásoknak egyrészt azok a mostanában napvilágot látott kimutatások szolgálnak alapjául, amelyek az ipari alkalmazású robotok térnyerésének tendenciájáról közölnek adatokat, másrészt azok a jövendölések, amelyek emberi munkahelyek százmilliót látják veszélyben évtizedes időtávlatban a gépesítés felgyorsulása miatt.

A munkaerőhiány és következményeinek témájával kapcsolatban végre többet is olvashatunk, mint a foglalkoztatási adatokat unalomig elemző, a béremeléseket méltató, azok nagyságrendjét tizedes nagyságrendig számolgató, klónozott cikkek áradatát. Úgy tűnik, hogy túllendülve a még mindig emelkedő átlagbérek keltette hurráoptimizmuson, kezd megjelenni az igény a munkaerőhiány generálta problémákra érdemi megoldást nyújtó, jövőbemutató válaszokra.

A 2017. november-2018. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer volt, 35 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 68,7 százalékra emelkedett - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Általános kép, hogy a magyar gazdaság növekedési szakaszban van, rég volt ilyen kedvező a foglalkoztatottság, nőnek a bérek, emelkedik a fogyasztás. Az uniós források hozzáférésének várható szűkülése, a munkaerőhiány és az olyan húzóágazatokban, mint az autóipar, végbemenő forradalmi technológiai változások azonban komoly kihívásokat jelentenek a jövőre nézve.

A magyar munkaerőpiac feszített ugyan, de ez nem minden munkakörre és pozícióra igaz, a közép- és felsővezetői pozícióknál idén beindulhat a mozgolódás – mondta a Piac & Profitnak Ocskay Márta, a CNA Executive Search Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Míg Magyarországon még mindig a béremelés tűnik a slágerfegyvernek a munkaerőhiány leküzdésében, addig Németországban az ipari digitalizáció és automatizáció terjedése, illetve több ezer munkahely megszüntetése az új irány.

A népességcsökkenésből fakadó demográfiai okok, a felnövekvő generációk érdeklődésének változása és a közoktatásban tapasztalható kihívások egyaránt szerepet játszanak abban, hogy napjainkban visszaesett a mérnöki pályát választó fiatalok száma.

Aggasztó az ötödik DEVELOR Országos Ügyfélélmény Kutatás vonatkozó eredménye: az aktív munkavállalók negyede nyitott a váltásra, 16 százalékuk pedig lényegében álláskeresőnek mondható.

Év végére lassulni fog a növekedés, a háztartások fogyasztása tovább bővül, a vállalatok számára továbbra is nehézséget jelent a munkaerőhiány és a bérnyomás – írja a Policy Agenda.

Tavaly év végén, illetve ez év elején elképesztő szájkarate verseny zajlott le a 2019-re várható béremelések tekintetében. Pedig komoly felelősség terheli mindazokat, akik a témával kapcsolatban valamit állítanak, véleményt mondanak, értékelnek, elemeznek, vagy éppen következtetést vonnak le.

Amit a HR-esek, a cégvezetők és az informatikai szakterület dolgozói napi szinten érzékelnek, azt immár kutatások is bizonyítják: diploma helyett a népszerű és keresett programozói tanulmányok elégségesek ahhoz, hogy ragyogó kilátásokkal induljon az ember az életnek.

A költségvetése jelentős részét a közfoglalkoztatásra költi, munkahelykeresésre egyre kevesebbet fizet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap. A Policy Agenda szerint a kormány és a NFA nem ad érdemi választ a munkanélküliség kezelésére.

Az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. ma közzétette egész Magyarországra érvényes bérezési rendszerét, amely adott pozícióra megyétől, régiótól függetlenül ugyanazt a bért garantálja munkavállalói számára.

Legkevesebb minden harmadik magyar tapasztalta már, hogy egy szolgáltató munkatársa maga sem szívesen ajánlotta a terméket, amit épp eladni készült. A nem elkötelezett munkaerőnél kevés gyorsabban és károsabban ható tényező van egy vállalat megítélése tekintetében, a valóban ügyfélközpontú szemlélet beemelése a szervezeti kultúrába azonban közel sem egyszerű feladat. Ugyanakkor nem is lehetetlen.

Az informatikusok kétharmada számít idén is fizetésemelésre, a munkáltatók a legkeményebb bértárgyalásokra a 26-35 év közötti korosztály kapcsán számíthatnak – derült ki a NetAcademia friss kutatásából. Az oktatócég tapasztalatai alapján bár még mindig alacsony, de tavaly megduplázódott a más területről érkező „szakmaváltó” résztvevők aránya.

A sok, fizetésemelést hangsúlyozó hír között olykor elveszik az a tény, hogy a munkáltatók NEM csak béremeléssel oldhatják meg a munkaerőhiányt. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy előbb-utóbb más utakat keresnek és ezzel a munkavállalók nem fognak jól járni – figyelmeztet szakértőnk.

A munkanélküliségi ráta 2017-ben átlagosan 4,2 százalékos volt, amire tízéves távlatban nem volt példa. A mutató számottevő csökkenésére nincs kilátás, inkább szerkezeti változásokra lenne szükség, például úgy, hogy a részmunkaidő nagyobb szerepet kaphasson a piacon.

A munkaerőhiány már a burkolatkereskedők számára is súlyos gondokat okoz. Az építőipar száguldása miatt bővülni kellene, csakhogy szakképzett munkaerő alig akad. A probléma megoldása égető – mutatott rá Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője a vállalat kereskedői hálózatának éves konferenciáján.

A munkaerőhiány az elsődleges az üzleti kockázatok között a vállalkozások szerint. Vannak azonban a cégek kezében is lehetőségek a fluktuáció csökkentésére és az utánpótlásra. Szakértőnk segítségével bemutatjuk ezeket!

 „Tömeges cégalapítások, felfutó termelés. Már-már a 2000-es évek elejéhez hasonló hangulatot tükröznek az építőipar céginformációs mutatói” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

Általános kép, hogy a magyar gazdaság növekedési szakaszban van, rég volt ilyen kedvező a foglalkoztatottság, nőnek a bérek, emelkedik a fogyasztás. Az uniós források hozzáférésének várható szűkülése, a munkaerőhiány és az olyan húzóágazatokban, mint az autóipar, végbemenő forradalmi technológiai változások azonban komoly kihívásokat jelentenek a jövőre nézve.

A boltos álláshirdetések csábítóak, de azért nem árt számolni sem, mi mennyi. Fontos persze az is, hogy mennyit fordít bérre egy cég, ezzel divatos is dicsekedni, de hát a dolgozók számára a lényeg az, mennyi pénz lapul a borítékban. A blokkk.com most ennek járt utána, kizárólag a fizikai munkát végző boltos, raktári dolgozók körében.

A hagyományos mentorálási megközelítés sok szervezet számára hasznos. Vannak azonban szempontok, amelyek mentén gondolkodva érdemes megfontolni az informális, „lazábban vett” mentorálást is. Ez, a résztvevőket felnőttnek tekintő, a szervezet igényeinek legmegfelelőbb kérdéseket, témákat kezelő, kifejezetten erőforrás kímélő megoldás jól kiegészítheti a hagyományos megközelítést. Szakértőnk az informális mentoring előnyeit mutatja be.

Már nem csak szakmunkásokból van hiány. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vállalati felmérése kitért ennek néhány okára, többek között arra, hogy mely munkakörök esetében érzik a cégek a legjelentősebbnek a munkaerőhiányt.

Az elmúlt hetekben Demján Sándornak, mint a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökének teljesen felesleges volt beleszaladni a közszféra leépítésével kapcsolatos ötletei miatt kapott pofonokba, amelyekért ráadásul házhoz ment. Mert bár az alapgondolat, miszerint több százezer munkahely megszüntetése a közszférában megoldást jelentene a munkaerőhiányra, jó kiindulási pont, azért annál, ahogyan a VOSZ elnöke tette, szofisztikáltabban kellett volna a problémakört megközelíteni. Mivel azonban ez nem sikerült, azóta is záporoznak rá a pofonok, pedig egy kis stratégiával és kifinomultabb kommunikációval mindez elkerülhető lett volna.

A kereskedelemben jelentkező óriási munkaerőhiány miatt kénytelenek folyamatosan emelni a béreket az üzletláncok is. Az Aldinál a kezdő fizetés nyolc órára vetítve meghaladja a 270 ezer forintot, de a gyakorlott eladók jelentősen több pénzre számíthatnak.

A legfontosabb hazai iparágak különböző kihívásokkal néznek szembe, ennek megfelelően eltérő mértékben fejlődhetnek jövőre, azonban az általános munkaerőhiány, illetve az uniós források elérhetősége szinte mindenhol fontos tényezőként jelenik meg, akárcsak 2017-ben.

A hazai kkv-k többségének nem a tőke-, hanem a szakemberhiány okozza a legnagyobb gondot – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. A cégek háromnegyede szembesült már a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, így nem meglepő, hogy tavaly év elejéhez képest közel dupla annyi cég keres új dolgozókat, és soha ennyien nem készültek még fizetésemelésre.

Jó az adópolitika iránya, de még nem érzékelik az intézkedések számottevő hatását a hazai cégvezetők a Joint Venture Szövetség (JVSZ) tagjai körében végzett felmérése alapján. A vállalatvezetők többnyire javulóként érzékelik a befektetési környezet változásait, de a kiugróan magas áfa, illetve a magas bérterhek továbbra is hátránynak számítanak. A következő év legnagyobb kihívásaként egyértelműen a megfelelően képzett munkaerő megszerzését, illetve a kompetens munkavállalók megtartását érzékelik a magyar vállalkozások.

A munkaerőhiány nem várt hatása, hogy egyre nehezebb karácsony és szilveszter között munkára ösztönözni a munkavállalókat. Az Y és Z generációt pedig szinte lehetetlen. Van, aki inkább felmond, hogy elmehessen a szilveszteri buliba. Azonnali szemléletmódváltásra van szükség a cégek részéről, mielőtt a helyzet kritikussá válik – hívja fel a figyelmet Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelő szakértő.

A német piac nagyon szegmentált, minden tartományban más az ipar és a piac szerkezete, mások a húzóágazatok, a slágertermékek. Egy exportálni kívánó cégnek tehát pontosan kell céloznia.

Nyeregben érezhetik magukat a munkavállalók, de ez az időszak nem fog örökké tartani és eljön a pillanat, amikor már nem lesznek olyan figyelmesek a munkáltatók – figyelmeztet szakértőnk.

A hazai árukereskedelem volumene 2017-ben éves szinten 3,8%-kal lehet magasabb a tavalyi eredménynél. Az import 4,4%-kos növekedése mellett az exportbővülés 3,2%-os lehet, és továbbra is a közúti szállítás dominanciája látható mind a nemzetközi, mind pedig a belföldi árukereskedelemben. A hazai szállítmányozási szektor kifejezetten koncentrált, néhány domináns szereplőnél jelenik meg a forgalom döntő hányada, és ebben nem várható változás 2018-ban sem. A szektor számára a legnagyobb kihívást a régiós szinten egyik legmagasabb üzemanyagköltség, illetve az egyre jelentősebb munkaerőhiány jelenti a következő időszakban az Euler Hermes legújabb, szállítmányozási piacot vizsgáló elemzése alapján.

Folytatódhat a növekedés az építőiparban a legújabb statisztikai adatok megjelenése után nyilatkozó elemzők szerint, de többen is felhívták a figyelmet arra, hogy az ágazat lendülete megtörhet az áfa-kedvezmény kifutásával és a munkaerőhiány is gondokat okozhat.

Újabb masszív pluszt ért el a magyar építőipar. Az októberi adatok szerint az ágazat termelése 38,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Nem változtatott a főbb előrejelzési mutatóin a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet, idénre továbbra is 3,9 százalékos, jövőre 4 százalékos GDP-növekedést, 2017-re 2,3 százalékos, 2018-ra 2,5 százalékos inflációt vár - közölte Palócz Éva, az intézet vezérigazgatója.

Legkésőbb januárban megjelenik annak a 20 milliárd forint keretösszegű pályázatnak a kiírása, amellyel az ágazat gépesítését segíti az állam. A tét 550-600 milliárd forintnyi megrendelés, amelynek a teljesítésére már képtelennek tűnik az ágazat Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint - írja a Világgazdaság.

Minden eddiginél jobb évet zárhat a magyar turizmus, akár a vendégéjszakák számát, akár az árbevételt tekintjük, azonban már most komoly gond van az ágazatban: szakmánként több ezer munkavállaló hiányzik. Ezt a helyzetet azonnal kezelni kell – mondta lapunknak Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, akivel az ágazat előtt álló lehetőségekről, kihívásokról, és tennivalókról beszélgettünk.

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok és a robbanásszerű technológiai változások miatt teljesen új hozzáállás szükséges a munkavállalók és a munkaadók részéről is, ebben pedig felértékelődik a szerepe a privát szektor kezdeményezéseinek a hagyományos köz- és felsőoktatási intézményrendszer kiegészítéseként – állapították meg szakértők és gyakorló érintettek a Codecool programozóiskola szakmai rendezvényén.

Egy vezetőnek feladata, sőt kötelessége, hogy a cég életében felmerülő problémákra megoldást találjon. Az igazán jó vezető alkalmassága leginkább a válságos időkben mutatkozik meg, mivel az ilyen helyzetek nem hogy blokkolják vagy bénítják döntéseiben, hanem éppen ellenkezőleg, inspirálják, kreatívabbá teszik gondolkodását. A napokban a fővárosi közlekedési vállalat vezetősége mutatta meg, hogy a globális munkaerőhiány okozta krízishelyzet hogyan is kezelhető kreatív megoldásokkal. A hír mindenki számára ismert: akkora a sofőrhiány, hogy irodai dolgozókat terveznek beültetni a volán mögé.