A munkavállaló nem hülye, legyünk vele őszinték

Tavaly év végén, illetve ez év elején elképesztő szájkarate verseny zajlott le a 2019-re várható béremelések tekintetében. Pedig komoly felelősség terheli mindazokat, akik a témával kapcsolatban valamit állítanak, véleményt mondanak, értékelnek, elemeznek, vagy éppen következtetést vonnak le.

Alig pár hét telt el az újévből, de máris kezd megváltozni, de legalább is ésszerűbbé válni a munkaerő-hiánnyal és következményeivel foglalkozó hírek, írások tartalma és hangneme. Ugyan még nem ez az általános, de mégis úgy tűnik, hogy a korábbiakkal ellentétben már nem olyan sűrű a rózsaszín köd és kezd alábbhagyni a – ha nem is alaptalan, de mindenképpen átmeneti – hurráoptimizmus. Míg az év végén és év elején a gazdasági elemzők és érdekképviseleti vezetők azt találgatták, hogy idén mekkora mértékű béremelések várhatók, addig néhány héttel később már teljesen más hangvételű és tartalmú jövendöléseket is olvashatunk 2019-re vonatkozóan. Ideje volt már, hogy a munkaerőhiány rövid- és hosszútávú következményeit elemző és értékelő írások összetettebb, és ezáltal mindenképpen hitelesebb jövőképet vázoljanak fel a várható változások tekintetében.

Mind a munkáltatókat, mind pedig a munkavállalókat számos szempontból érinti maga a munkaerőhiány, illetve annak következményei. Ezek közül is kiemelkedően fontos, és talán a legnagyobb érdeklődésre számot tevő, a munkavállalók átlagbérének alakulása. Ez érthető is, hiszen az átlagbérek alakulása mindkét felet egyaránt érinti: azt is, aki kapja, és azt is, aki adja. És mivel bére, jövedelme, rendszeres bevételi forrása mindenkinek van, aki dolgozik, a téma is érint mindenkit. Éppen emiatt komoly felelősség terheli mindazokat, akik a témával kapcsolatban valamit állítanak, véleményt mondanak, értékelnek, elemeznek, vagy éppen következtetést vonnak le.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/imagerymajestic

Tavaly év végén, illetve ez év elején elképesztő szájkarate verseny zajlott le a 2019-re várható béremelések tekintetében. A megszólalók tizedes pontossággal igyekeztek meghatározni a várható emelések mértékét, illetve hasonlították össze ezeket a számokat a 2018-as adatokkal. Ebben a számháborúban általában a különféle érdekképviseletek és szakszervezetek vezetői hallatják leginkább a hangjukat. A témával kapcsolatosan szinte naponta kérdezik meg őket, vagy szólalnak meg maguktól. Pozíciójuk és a mögöttük lévő szervezetek miatt véleményük és álláspontjuk szinte valamiféle felsőbb kinyilatkoztatásnak minősül, és mint járvány terjed szét a médiában. Ezeknek a szervezeteknek és vezetőiknek kivételes helyzetük és megnyilatkozási lehetőségeik miatt kiemelkedő a felelősségük megszólalásaik tekintetében.

Hat plusz egy lehetőség a munkaerőhiány megoldására
A munkaerőhiány az elsődleges az üzleti kockázatok között a vállalkozások szerint. Vannak azonban a cégek kezében is lehetőségek a fluktuáció csökkentésére és az utánpótlásra. Szakértőnk segítségével bemutatjuk ezeket!
Éppen ezért felelőtlen, amit tesznek. Valóban beszélni kell a béremelések mértékéről, csakhogy nem kizárólag és nem önálló jelenségként. Néha már úgy tűnik, hogy hülyének nézik a munkavállalókat, de legalább is egy idősek otthonában tengődő nagymamának vagy nagypapának tekintik őket, akinek csak a jó híreket mondja el a család, a rosszakat viszont elhallgatja, mert kímélni kell a nagyikát. Valami ilyesmi zajlik jelenleg a munkaerőhiány és a béremelések viszonya kapcsán. Mert mit is hallunk? A munkaerőhiány miatt folyamatosan emelkednek az átlagbérek, egyes cégeknél tavaly több alkalommal is volt béremelés. És igaz ugyan, hogy a tavalyinál kisebb mértékben, de 2018-ban is 10 százalék körüli átlagbér-növekedések várhatók. (És a fizetésemelési hullám még folytatódhat is!) Ezt hallja és olvassa mindenhol a munkavállaló, és boldog. Boldog, hogy végre anyagilag is kezdik elismerni a munkáját. Fel sem merül benne, hogy mélyebben is elgondolkozzon ezeken a béremeléseken, hiszen ezektől a meghatározó véleményformálóktól nem hall mást a médiában.

Pedig van más, amit igen nagy felelőtlenség elhallgatni. Például azt, hogy a munkaerőhiány és az arra reagáló béremelések, nem egyedi, önmagukban kezelendő és értékelendő jelenségek. Továbbá, hogy ezek az események gazdasági folyamatok részei, olyan, ciklikusan ismétlődő folyamatoké, amilyenek nem először zajlanak le a világgazdaság történetében. Éppen ezért kiszámítható folyamatok, amelyek értelmezhetők és magyarázhatók. Ha pedig ezek a vezetők nem tudják, hogy ennél többről van szó, akkor tájékozódjanak, és azután szólaljanak meg. De szólaljanak meg mindenképpen, mert ezeknek a magyarázatoknak és értelmezéseknek a munkavállalókhoz is el kell jutniuk, hogy saját helyzetüket és az őket érintő eseményeket megértsék és maguk is értelmezhessék.

Munkaerőhiány: ez csak a kampányidőszak, aztán jön a hoppá
Nyeregben érezhetik magukat a munkavállalók, de ez az időszak nem fog örökké tartani és eljön a pillanat, amikor már nem lesznek olyan figyelmesek a munkáltatók – figyelmeztet szakértőnk.
Furcsa játéka az életnek, de valójában csak puszta gazdasági törvényszerűség, hogy ugyanaz a hipermarket-lánc, amelyik tavaly rekord mértékű béremelést adott munkavállalóinak, az pár hete éppen leépítések lehetőségének bejelentésével került be a hírekbe. Érdeklődve figyeltem, hogy vajon megszólalnak-e azok az érdekképviselti vezetők és gazdasági vezetők, akiknek a hangját a béremelések kapcsán oly sokszor lehetett hallani. De nem, nagy a csend. Az igaz, hogy a leépítés, mint jelenség elemzése és értékelése nem egy hálás feladat, és nem hoz akkora népszerűséget, mint a béremelések nagyságrendjének tippelgetése, de mégis elvárható lenne a megnyilvánulás.

Ebben a konkrét esetben legalább annak a folyamatnak a bemutatása és értelmezése, hogy az egyre magasabb bérek forrását egy vállalatnak ki kell gazdálkodnia, amit – mint jelen esetben is – a működés átszervezésével, hatékonyabbá tételével igyekeznek elérni. Hogy ez egyben leépítéssel is járhat? Bizony lehetséges. De ezt el kell magyarázni, a munkavállalónak is, akinek tudnia és értenie kell ezeket a folyamatokat. És mivel a munkavállaló nem hülye, beszéljenek vele őszintén. Már csak azért is ideje lenne az őszinte beszédnek, mert a közeljövőben várhatóan – a munkaerőhiánnyal összefüggésben – történnek majd még olyan események, amelyek magyarázatra és értelmezésre szorulnak.

Szerző:

Dr. Tomka Barnabás

www.humaneroforrasoptimalizalas.hu

A cikk a Humán Erőforrás Optimalizálás blogon jelent meg

Munkaerőhiány: fizetésemelés helyett leépítés?
A sok, fizetésemelést hangsúlyozó hír között olykor elveszik az a tény, hogy a munkáltatók NEM csak béremeléssel oldhatják meg a munkaerőhiányt. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy előbb-utóbb más utakat keresnek és ezzel a munkavállalók nem fognak jól járni – figyelmeztet szakértőnk.

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo