Emellett még a munakerőhiány miatt is fájhat a fejük, hiszen elsősorban szakácsból, pincérből, eladóból van kevés. A helyzetet ugyan enyhíti a diákok nyári munkába állása, de szükség volna állami szerepvállalásra is - hangzott el a szakmai érdekképviselet részéről azon a fórumon, ahol az aktuális jogszabályváltozásokról kaptak tájékoztatást is a dél-balatoni kiskereskedelmi boltok, vendéglátó üzletek, büfék tulajdonosai és üzemeltetői.

Félmillió forintnyi euró, plusz bónuszok: már ennyit lehet keresni egy szlovák autógyárban. És ez csak a kezdet, hiszen a képzett szakmunkásokért folyó harc északi szomszédunknál is fokozódik.

Júniustól már hazánkban is elérhető az az IT-toborzó rendszer, amelynek segítségével talán betölthető lesz a 15 ezer betöltetlen magyarországi informatikus állás egy része.

A kelet-közép-európai régió országai jelentős munkaerőgondokkal küzdenek: a munkaerőpiacra nemcsak a kivándorlás van negatív hatással, hanem az alacsony születésszám is - derül ki a témában végzett két felmérésből.

A húsvét utáni fagyok miatt körülbelül 20 százalékos lehet a terméskiesés, emellett a munkaerő-hiány is befolyásolhatja a cseresznye árát – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara termelői körképéből. A napokban egyre több hazai friss cseresznye kerül a boltok, piacok pultjaira, a legnépszerűbb fajta hagyományosan a Germersdorfi óriás, a Biggarreau Burlat és a Van.

Nyitottak a cégvezetők a rugalmas foglalkoztatásra egy friss felmérés szerint. A legfontosabb motivációt a hatékonyság növekedése, a vevői igények jobb kiszolgálása, illetve – és ez a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben kulcsfontosságú tényező lehet – a munkavállalói igényeknek való megfelelés jelentheti.

A munkaerőhiány növeli a bérigényt, ugyanakkor a termelékenység nem biztos, hogy megalapozza a magasabb fizetéseket. Ráadásul a jobb fizetés sem oldja meg a problémát - derül ki a Coface hitelbiztosító régiós elemzéséből.

A szakképzés megreformálásával segítene az MGYOSZ a munkaerőhiányon, a problémák feltérképezése érdekében párbeszédet kezdeményezett a szakképzésben résztvevő fiatalokkal.

Az első benyomás fontossága tagadhatatlan, és ez a kkv-k esetében sincs másként. Kutatások bizonyítják, hogy a 80-90-es években születettek számára, már nem a fizetés a döntő szempont munkahely választás során, így még nagyobb szerepet kap a munkáltatói márka és az öndefiníció. Szakértőnk segít, mi a jó céges mottó és bemutatkozás titka, amikkel beférkőzhetünk az érdeklődők szívébe.

A várható megrendelésekhez képest 10-15 ezer szakmunkás hiányzik az építőiparból, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) idén a termelés 15 százalékos növekedésére számít - mondta Koji László, a szervezet elnöke hétfőn az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

Minden ágazatban szükség lenne a nyugdíjas munkaerőre - derül ki abból a piaci felmérésből, amelyet a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) készített megbízói körében és a DiákÉSZ elnöke ismertette az M1 aktuális csatornán vasárnap.

A minimálbér-emelés miatt jelentősen, 11 százalékkal nőttek az átlagbérek az idei első negyedévben. A versenyszférában a létszám az idén átlépte a 2 milliós határt. A nonprofit szektorban jelentős volt a létszámemelkedés, a költségvetési szférában ugyan csökkenés volt, de még mindig nagyon sok embernek ad munkát.

A munkaadók szerint a cég hírneve, a diákok szerint a versenyképes fizetés a legvonzóbb tényező az ideális munkahely kiválasztásakor. Míg a diákok a nyelvtudást képzelik a leghangsúlyosabb elvárásnak a munkaadók részéről, a cégek inkább a lelkes hozzáállást értékelik a jelentkezők kiválasztásakor.

Jelentős különbségek vannak a különböző generációk gondolkodásában az egyik legkomolyabban szakemberhiányos területen, az informatikában is. Bár a fizetés mindenkinek fontos, más kell a fiataloknak.

Szakszervezetek támogatják a kormány új ötletét a nyugdíjasok foglalkoztatására. A DiákÉSZ, MMOSZ, OSZT és a VOSZ közös nyilatkozata szerint fontos lenne, hogy az aktív dolgozók tanulhassanak a nyugdíjasoktól.

Sokat javult az utóbbi években a megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzete, kedvezőbb szabályozói környezet mellett megduplázódott, már 80.000 főt foglalkoztatnak, de további szemléletváltásra van szükség a versenyszférában is. A napokban a Work Force Kft. jelentette be egy 46 megváltozott munkaképességű munkatárs foglalkoztatását biztosító munkahely létrehozását, de sok hasonló kezdeményezésre lenne még szükség.

„Tud úszni? Nem. És ha megfizetem?” Hofi Géza réges-régi poénja tökéletesen ül azzal kapcsolatban is, hogy hogyan lehet megfelelő munkaerőhöz jutni munkaerőhiányos környezetben. A pénz ebben az esetben sem old meg mindent.

Az utóbbi időben a válság éveihez képest bőven ellátták munkával a hazai építőipart a különböző szektorok megrendelői, legalábbis ez derül ki a legfrissebb EBI Építésaktivitási Jelentéséből. Az ínséges időkben leépített kapacitásokért most több szektor is versenyez. A 2017 első negyedévéről készített összeállítás szerint 458,4 milliárd forintnyi beruházás indult el az év első három hónapjában, ugyanakkor például 2016 első negyedévében összegük nem érte el a 230 milliárd forintot, vagyis a megkezdett építőipari munkák összértéke megduplázódott az adatbázisban szereplő projektek alapján, az első negyedéves új beruházások értéke közelíti a 2016-os teljes második féléves eredményt. A jelentős növekedésben nagy szerepet játszott a lakásépítési beruházások felfutása, illetve egyes kiemelt infrastrukturális projektek valamint stadion-fejlesztések.

A gyorstalpaló informatikus képzők mellett úgy néz ki, az állami oktatási rendszer is hajlik rá, hogy változtasson a drámai szakemberhiány megoldása érdekében.

Kötelező szervizdíj bevezetését javasolja a szállodaszövetség. A 8-15%-os előírt borravaló fedezné a bérfejlesztést, ami nélkül nem lehet orvosolni a turizmus munkaerőhiányát. Bár a benyújtott adócsomagban nem szerepel, még az áfacsökkentésben is reménykedik a szervezet.

Húzóágazat lett a turizmus az elmúlt években, a további növekedéshez az ágazatban működő vállalkozások működési feltételeinek javítása, kiszámítható szabályozás, áfacsökkentés és a munkaerőhiány kezelése kell.

Közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozását javasolja a Kósa Lajos és Harrach Péter által jegyzett, a parlamenthez már benyújtott törvényjavaslat. Az indoklás szerint ilyen módon segítenék vissza az időseket a munkaerőpiacra.

Sok kkv azt a startégiát alkalmazza bértárgyaláskor, hogy a lehető legkisebb összegre törekszik, amiért még hajlandó az állásra jelentkező náluk dolgozni. Ez általában egy kényszerstratégia, mivel a hazai cégek sincsenek könnyű helyzetben, azonban mindent összevetve, a „szükséges minimum” hozzáállással több veszteséget okoznak maguknak a vállalatok, mint amennyit nyernek vele.

A jelenlegi előrejelzések szerint a teljes építőipari teljesítmény 8, illetve 12 százalékkal bővülhet 2017-ben és 2018-ban, de a növekedést nagymértékben akadályozza a szakképzett munkaerő hiánya. Ez a probléma az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint gyorsított, egyszerűsített okj-s képzéssel, hatékonyságnövelő, élőmunkát kiváltó beruházásokkal enyhíthető – derül ki a Napi Gazdaság cikkéből.

A cég renoméja fontosabb, mint valaha, a termék helyett egyre inkább az emberre kell koncentrálni - mondták a Cégvezetői Csúcs 2017 konferencia előadói. A negatív vélemények nemcsak a fogyasztói oldalon gyengítik egy vállalkozás pozícióját, de a munkaerővonzó erejét is elveszik. Ez pedig komoly gond, hiszen amúgy is munkaerőhiány van Magyarországon.

A magyar fürdők nemzetközi versenyképességéhez elengedhetetlen a fürdőszolgáltatások áfájának csökkentése a jelenlegi 27 százalékról 18 százalékra a jövő évtől; az áfakulcs mérséklését a Magyar Fürdőszövetség - tagsága teljes támogatásával - kezdeményezte a kormánynál - mondta Czeglédi Gyula, a szövetség ügyvezető elnöke sajtótájékoztatón.

Az év eleje óta 7,6 százalékkal, egy éves időtávban pedig 14,5 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder első negyedévi, közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. A növekedés a betanított munkát végzők esetében volt a legjelentősebb: éves szinten csaknem elérte a 22 százalékot. Ugyanakkor a felsőbb kategóriákban korántsem tapasztalható ekkora ugrás a bérekben: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2016 első negyedéve óta 3,7 százalékos, míg az elmúlt három hónap során mindössze 1,2 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az előző év végi lassú csökkenés után enyhén javuló tendenciát mutat, 2017.I. negyedévében 0,99 az értéke. Az index által jelzett tendencia a vállalkozások gazdálkodásában pozitív elmozdulást, a pénzügyi folyamatoknál javuló míg a háztartásoknál változatlan helyzetet jelez a következő időszakra. A múlt év gazdasági adatai ismételten mutatják, hogy a magyar gazdaság túlzott mértékben függ az uniós forrásoktól.

A versenyképesség rovására mehet, ha a fizetések és a bérköltségek emelkedésével nem tart lépést a termelékenység – olvasható a K&H közleményében.

Újabb 2500 hivatásos gépjárművezetői jogosítvány megszerzését biztosítja ingyen a munkaerő-piaci változások segítése program a pénteken induló képzéseken - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-vel.

Meredek emelkedőn van a lakásépítési kedv Magyarországon. A legfrissebb KSH-adatok szerint az 2017 első két hónapjában összesen 1514 lakóingatlan építésére adtak ki engedélyt, ami 60 százalékos növekedést jelent a múlt év azonos időszakához képest.

Az élelmiszer-gazdasági vállalkozások közel harmada tudna felvenni új dogozókat: 51 százalékuk szakmunkást, 18 százalékuk érettségizett, 7 százalékuk felsőfokú végzettségű munkatársat keres, de jelentős a kereslet a betanított munkásokra is (24 százalék) – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mintegy ezer vállalkozás körében végzett munkaerő-piaci felméréséből. Húsfeldolgozók, állatgondozók, állattenyésztők, pékek, sütőipari szakmunkások, mezőgazdasági gépkezelők és gépszerelők iránt mutatkozik különösen nagy igény. A kutatásból továbbá jól látható, hogy a cégvezetők a pályakezdőknél a szakmai gyakorlati ismereteket, a rendszerben gondolkodás képességét és a gazdasági ismereteket hiányolják a legjobban.

Több mint 33 ezer új állást hirdettek meg a cégek a legnagyobb állásoldalon 2017 első negyedévében. Sok esetben a munkaerőhiány miatt csökkentek a jelöltekkel szembeni elvárások is. Ettől függetlenül a cégvezetők és HR szakemberek döntő többsége változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy lássa a fehérgalléros pozícióra jelentkező jelölt önéletrajzát. A kékgalléros álláshirdetések többségében is elvárás a CV, de egyre több helyen elfogadják már az egyszerűbb, adatlapos jelentkezést is.

A digitális munkaerőhiány továbbra is jelentős probléma regionális és európai szinten is. Ahogy a Digitális Munkaerő 2017 konferencián felhívták rá a figyelmet, 2020-ra egymillió informatikus hiányzik majd az Európai Unió munkaerőpiacáról. A konferencia résztvevői elsősorban az oktatásban látják a megoldást, a szakképzések, felsőfokú képzések és felnőttképzések segíthetnek a jövő munkavállalóinak elmélyíteni a szükséges digitális tudást.

Visszatért a kiskereskedelmet sújtó, egy hónapja napvilágot látott javaslatcsomag. Az új verzió szerint korlátoznák a kiskereskedelmi láncok reklámköltését, betiltanák az ingyenes reklámújságokat, csendben visszahoznák a vasárnapi zárva tartást és kötelező létszámbővítést – vagy helyette büntetőadót vezetnének be a legújabb, kiskereskedelmi láncokat sújtó törvénytervezet szerint. A javaslatok egy része mérettől függetlenül minden boltost érint.

2012 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan csökken az autósiskolák száma Magyarországon – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adatbázisából. A folyamatot több gazdasági tényező együttes hatása okozhatta – véli Hantos Zoltán projektmenedzser.

Gőzerővel fejlődik az önvezetés technológiája, mely gyökerestül változtathatja meg a közlekedési szokásokat, és nemsokára jön az 5G is. A SMART 2017 okos technológiai konferencián arról is szó volt, hogy a mai egyetemistáknak fel kell készülniük a ma még nem létező szakmákra is. 

A digitalizáció átalakítja a munkaerőpiacot, ez nem kérdés. Az egyetlen megoldás, hogy előre menekülünk. A képzések, átképzések, a rugalmasság növelése lehet a megoldás az IVSZ főtitkára szerint.

A munkaerőhiány Magyarországon immár egyértelmű ténynek tekinthető: a Korn Ferry Hay Group kutatása szerint a hazai vállalatok 67%-a tapasztal tömeges munkaerőhiányt bizonyos pozíciókban. Bár erről korábban is lehetett hallani, tavaly vált először oly mértékben erőteljessé ez a jelenség, ami már a bérekre, illetve a 2017-es béremelések tervezésére is hatással volt.

Egyre több vállalkozás érzi saját ágazatában a munkaerőhiány jeleit, miközben a pályakezdő fiatalok kivételével nem látják azt a társadalmi csoportot, amely segíthetne ezen a helyzeten. A Policy Agenda KKV Konjunktúra Indexe minimális mértékben növekedett az előző negyedévhez képest.

Az állandósuló munkaerőhiány kapcsán az utóbbi időben többször előkerült egy lehetséges megoldásként a nyugdíjasok újbóli foglalkoztatása. Mit szólnak ehhez az érintettek? Visszamennének dolgozni? Ha igen, hova, és hogyan? Mit gondol egy mai nyugdíjas a megbecsültségről, a nyugdíjról a munkáról? A Work Force munkaerőkölcsönző- és közvetítő ezekre a kérdésekre kereste a választ több mint 2000 nyugdíjas megkérdezésével.

A gyakornoki álláshirdetések alatt gyakran olvasni elkeseredett kommenteket, amik arról szólnak, „hurrá, újra egy állás, amiért nem jár fizetés”. Miért éri meg fizetni egy gyakornoknak?

A jelenlegi előrejelzések szerint a teljes építőipari teljesítmény 8, illetve 12 százalékkal bővülhet 2017-ben és 2018-ban, de a növekedést nagymértékben akadályozza a kivitelezési költségek emelkedése és a szakképzett munkaerő hiánya. A CBRE szakértői szerint ezen problémák a kivitelezések elhúzódását és a fejlesztők nyereségét is veszélyeztetik.

Bár számtalan munkaadó tisztában van azzal, hogy a rugalmas munkahely a személyes teljesítményre jótékony hatással van, sokan valójában mégsem támogatják azt - derül ki az Epson friss, a témát vizsgáló kutatásából.

A turisztikai ágazat bérszintjét jövőre szeretnék megduplázni, a kormány nyitott a további áfacsökkentésre, 2017-ben a tavalyi összeg tízszeresét költik országmarketingre – többek között ezekről beszélt Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a Századvég konferenciáján.

Ma már szinte közhely a munkaerőpiacról hiányzó 22 000 informatikus, pedig az iparági szakértők szerint ez még csak konzervatív becslés. A szám már a közeli jövőben is növekedhet, ugyanis a technológia fejlődésével egyre több helyen jelenik majd meg az igény a képzett digitális szakemberek iránt. Emiatt is egyre nő a karrierváltók száma, akik korábbi kötöttségeiket hátrahagyva digitális területén keresik a boldogulást.

A mai munkaerőhiányos helyzetben nem engedhetjük meg magunknak, hogy „a múltban legyünk” a bérekkel, és felesleges köröket fussunk azzal, hogy versenyképtelen juttatásokat ajánlunk a nagy nehezen megtalált és válogatós jelölteknek. Tisztában kell lennünk a szokásos juttatásokkal és egyéb munkát érintő tényezőkkel is.

Mégsem gondolja komolyan a kormány a néhány napja kiszivárgott, a kiskereskedelmi láncok terheinek növeléséről szóló, nagy visszhangot kiváltó javaslatot? Most úgy néz ki, még az is lehet, hogy elfelejthetjük az egészet.