A kormány egy hónappal ezelőtt az élelmiszerbotrányra, a környezetvédelemre és a munkások jogainak védelmére hivatkozva tett javaslatokat többek között arra, hogy az élelmiszerboltok bizonyos méret fölött fizessenek adót a parkolóhelyeik vagy a házhoz szállítás után, illetve kötelezően növeljék az alkalmazottak számát és korlátozzák a reklámköltéseiket.
A Magyar Idők az első javaslat nyilvánosságra kerülése után pár nappal „kormányközeli információkra” hivatkozva arról írt, hogy ezekről a kormányon belül sincs egységes álláspont, de – mint írták: „a vállalkozások versenyképességének javítását célzó, adócsökkentésekre épülő gazdaságpolitikával nem egyeztethetők össze az olyan elképzelések, melyek új központi terheket rónának a vállalkozásokra”.
Szakmai szervezetek az előző tervezet minden pontját bírálták, a javaslat azonban úgy tűnik, nem veszett el, csak kicsit átalakult. Az Index megszerezte a kiskereskedelmi láncok terheinek növeléséről szóló, átdolgozott javaslatot.
A „hazai kereskedelempolitika lehetséges fejlesztési irányairól a társadalmi egyeztetések eredményeképpen” című előterjesztést a Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium jegyzi. Az Index értesülései szerint a javaslat legfontosabb pontjai:
Beleírnák a fogyasztóvédelmi törvénybe, hogy a Magyarországon forgalomba hozott termékek gyártóinak rá kell írni a csomagolásra, ha „Magyarországon kívül más országban eltérő összetétellel, vagy egyes összetevők eltérő arányú felhasználásával” hoznak forgalomba termékeket. Úgy néz ki, hogy az áruk minőségét összehasonlító vizsgálatok költségét is boltokkal fizettetnék meg.
Nem mondott le a kormány a kötelező létszámbővítésről. Az előírt létszám számításához az adott cég kereskedelemből származó nettó árbevételét kellene 36 millióval elosztani. Aki pedig nem vesz föl elég embert, annak a fel nem vett dolgozók után a garantált bérminimum 60 százalékát, vagyis fejenként 64 200 forintot „adók módjára” be kell fizetnie az államkasszába. A megfogalmazásból úgy tűnik, hogy ez a módosítás nemcsak a szupermarketekre és hasonló boltokra, de minden kereskedőre vonatkozik, vagyis sokkal több céget érint, mint a korábbi javaslat. A munkaerőhiány miatt azonban ez a feltétel szinte biztos, hogy teljesíthetetlen – vagyis sokan adózni fognak a foglalkoztatás helyett.
Változatlan formában benne van a javaslatban, hogy úgy módosítanák a reklámtörvényt, hogy a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek a bevételüknek maximum 0,5 százalékát költhetnék reklámra. Azt is előírná a javaslat, hogy csak sajtótermékben jelenhetne meg szupermarketek reklámja, vagyis betiltanák a külön reklámújságokat. Az egész intézkedéscsomaggal két legyet ütne egy csapásra a kormány, mert nemcsak a kereskedelmi láncoknak fájna a reklámkorlátozás, hanem a reklámpiactól függő médiát is jelentős bevételektől fosztanák meg.
Csendben a vasárnapi boltzárat is visszahoznák. A javaslat előírná, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltató köteles biztosítani, hogy a dolgozók legalább két pihenőnapja vasárnapra essen. Úgy tűnik, hogy ez is minden kiskereskedelmi cégre vonatkozik, nemcsak a szupermarketekre. Azt is javasolják, hogy járjon vasárnapi munkáért a 100 százalékos bérpótlék, de csak déli 12 után.
Megmaradt a parkolók után fizetendő díj ötlete is.
A kiszivárgott dokumentum szerint egyeztettek az ötletekről szakmai szervezetekkel és üzletláncokkal is. A Vállalkozók Országos Szövetsége, a multi kereskedelmi láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség és a kormánnyal amúgy remek viszonyt ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem értett egyet a kormány javaslataival, a CBA-t és még pár láncot képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, az ÁFEOSZ-Coop, a kereskedelmi dolgozók két szakszervezete és több fogyasztóvédelmi civil szervezet bizonyos pontokkal egyetértett, de a magyar üzletláncok sem tartják elfogadhatónak a fogyasztóvédelmi díj, a 100 százalékos bérpótlék és a parkolási adó bevezetését.
