A globális reklámköltések összértéke idén várhatóan eléri a 740,9 milliárd dollárt.

Egy évnyi szünet után ismét az RTL vezére végzett a médiaipar ötven legbefolyásosabb vezetőjének a listáján, miközben a német hátterű televíziós csoport mellett a Magyar Telekom is jelentősen erősödött tavaly óta. Érdekes fejlemény, hogy még soha nem volt olyan kevés médiavállalati szakember a Top 50-ben, mint az idén.

Csak a pénzügyi cél kitűzése vagy a túl hangsúlyos imázselemek mind jelentősen ronthatják a reklámunk hatékonyságát – már ha egyáltalán tudjuk, mit értünk hatékonyság alatt. A csak konverziók alapján mért hatékonyságnak üzen hadat Földi Miklós Dániel reklámpszichológus szakértőnk.

A globális médiapiacon immár legyőzte az online a televíziót, méghozzá a jelek szerint véglegesen - legalábbis ha a reklámköltéseket nézzük. A trend pedig folytatódhat, öt év múlva a digitális reklámköltés a duplája lehet a tévés bevételeknek.

Precíz stratéga, tudatos és hiú. Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség májusban újraválasztott elnöke azt mondja, ezek a tulajdonságai predesztinálták arra, hogy innovatív szakemberré váljon, és mindezek a tulajdonságai tették jó cégvezetővé. A Hinora Marketing Group (HMG) sikere viszont a csapat teljesítményén múlott és múlik ma is.

Elfogytak az ígéretek, és megnőttek a fogyasztással kapcsolatos félelmek, erős hívószó lett az újrahasznosítás, az energiatakarékosság, magunk és környezetünk védelme. A CSR pedig a reklámpiac slágertermékévé vált úgy, hogy közben értéket is teremt.

Nincs ok nagy ijedtségre a Magyar Reklámszövetség szerint, a településkép védelméről szóló új kormányrendelet valójában több mint három évet ad az új szabálynak való megfelelésre.

Visszatért a kiskereskedelmet sújtó, egy hónapja napvilágot látott javaslatcsomag. Az új verzió szerint korlátoznák a kiskereskedelmi láncok reklámköltését, betiltanák az ingyenes reklámújságokat, csendben visszahoznák a vasárnapi zárva tartást és kötelező létszámbővítést – vagy helyette büntetőadót vezetnének be a legújabb, kiskereskedelmi láncokat sújtó törvénytervezet szerint. A javaslatok egy része mérettől függetlenül minden boltost érint.

Régiós összevetésben is kiemelkedő eredményeket mutat fel a magyar reklámpiac. Egyre többet költenek el a vállalatok a digitális platformokon, lassan minden második magyar ember elérhető a közösségi médiában, és a tévés reklámbüdzsék sem csökkenek - derült ki a régió legnagyobb független ügynökséghálózata, a weCAN által készített CANnual Report 2016 kiadványból.

Az Index birtokába jutott tervezet szerint a kormány olyan törvényt készül hozni, amely gyökerestül átalakítaná a közterületi reklámpiacot.

Az élelmiszerkereskedelem tévéreklámjai érték el a legtöbb 18-49 éves nézőt a termékosztályok közül idén júniusban. Utánuk egyéb gyógytermékek, személygépkocsi majd hitel-kölcsön és mobiltelefon előfizetés/csomag következnek a rangsorban. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen Közönségmérés Kft. az általa szpot szinten vizsgált csatornák adatai alapján.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) harmadik alkalommal is elnökké választotta Kovács Tibort a május 7-ei rendes tisztújító közgyűlésén. A közgyűlés elfogadta az elnökség éves jelentését, a 2014. évi zárszámadást, valamint a 2015. évi költségvetési előirányzatot. Az Egyesület ezúton is köszöni az előző Elnökség tagjainak munkáját. Az elnökségnek továbbra is tagja a Piac&Profit kiadói igazgatója, Demcsák Lajos is.

Lesz reklámadó és az Európában a legmagasabb lesz, még akkor is, ha lesznek olyanok, akik mentesülnek az adófizetés alól – bár, hogy kik lesznek ezek, továbbra is rejtély. Egy ilyen adónem kis cégek százait teheti tönkre, több ezer munkahelyet sodorva veszélybe ezzel.

Világszerte gyorsan nő a mobileszközökön megtekinthető tartalmak iránti igény, így csak azok a médiavállalatok lehetnek sikeresek, amelyek képesek az ezekre optimalizált tartalmakat előállítani, illetve a megcélzott fogyasztókat elérő reklámmegoldásokat kínálni a potenciális hirdetőknek, mutat rá a MAZARS Média Barométer tanulmánya.

Idén már az online lehet a legnagyobb szelete a hazai hirdetési piacnak, megelőzve a televíziós reklámbevételeket, ha nem változik alapvetően az utóbbi évek trendje. A tavalyi 49,47 milliárdos összes online költésből a 38 százalékos legnagyobb szeletet kihasító display-hirdetések piacától növekedést várnak, ha ennek mértéke nem is lesz kiugró.