Mint azt korábban megírtuk, a reklámadó legfelső kulcsa 5,3%-os lehet a jövőben. Ebben egyelőre kevés a meglepetés, mivel a kormány korábban is jelezte, hogy egykulcsossá alakítja a reklámadót. Lázár János kancelláriaminiszter elmondta, hogy ebből az adónemből 7-8 milliárd forintos bevétellel számolnak, az pedig még kérdéses, legyenek-e olyanok, akik a nulla kulcsos sávba tartoznak majd. Úgy vélte, hogy a bizottság valószínűleg elfogadna egy, a nulla és az 5,3 százalék közötti második kulcsot. Ebben még nem született végső döntés - mondta. Megjegyezte, hogy a magyar kis- és középvállalkozásoknak megpróbálnak segíteni, de e téren az Európai Bizottsággal is egyeztetniük kell. A jövő héten be kell nyújtani a javaslatot az Országgyűlésnek, és az új törvényt április-május folyamán el kell fogadni. (A kormánypárti politikusok korábban 5 százalék körüli, vagy ennél is alacsonyabb kulcsot emlegettek.)

„Még ha lesznek is, akik mentesülnek a fizetés alól, lesz reklámadó, és Európában a legmagasabb lesz” - rögzítette Lázár János. A piaci szereplőket továbbra is az érdekli, hogy lesz-e adómentes bevételi küszöb. Ha lesz ilyen, akkor ennek mértéke nem csak a közzétevők adófizetési kötelezettségét csökkentheti, hanem minden hazai vállalkozás saját célú reklámköltése után fizetendő reklámadót is mérsékli. „Azonban ha nem lesz nulla százalékos adókulcs, akkor az jelentős adózási, illetve adminisztrációs terheket róna a vállalkozásokra a saját célú reklámköltések után” – vélekedett Balogh László a reklámadóblog szerzője legfrissebb blogbejegyzésében.

Az adómentes bevételi küszöb nem csak a saját célú reklámköltések adminisztrációját könnyíti meg, hanem elemzői várakozások szerint a legkisebb médiatulajdonosok túlélését is biztosítaná. Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában kijelentette: „valamilyen nulla kulcs valamilyen alsó értékhatárral majd szükséges lesz.”

Az Európai Bizottság korábban hatályon kívül helyezte a reklámtörvényt, amíg le nem zárja az adóval kapcsolatos vizsgálatát. A bizottságot különösen az aggasztja, hogy a nulla százaléktól 50 százalékig terjedő progresszív rendszer tisztességtelen versenyelőnyt biztosíthat egyes vállalkozásoknak.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete szerint a reklámadó az egész gazdaságnak árt és még inkább növeli a globális online szereplők versenyelőnyét a magyar vállalkozásokkal szemben.

A legnagyobb reklámadó befizetők számára az egykulcsos adóteher mindenképpen könnyebbséget jelent, csakhogy a reklámadó mértékének tervezett egységesítése és kiterjesztése a fél milliárd forint éves árbevétel alatti cégekre is súlyos terhet jelentene a kisebb médiaszolgáltató cégek számára. Míg a médiapiac nagyszereplői csak nyerhetnek az adókulcs egykulcsossá tételével, addig a kis és közepes árbevételű cégek tömegesen mehetnek tönkre a növekvő adóterhek miatt. „Több mint 1400 médiavállalkozást érint negatívan az adókulcs módosítása” – közölte korábban Keleti József, a Bisnode Country Managere, aki a szektor kockázatosságának növekedésében, a fizetőképesség romlásában, illetve a kisebb, tartalékokkal nem rendelkező cégek megszűnésében látja az adóváltozás legnagyobb veszélyeit. A magyar médiapiac több mint 96 százalékát a kisebb, 500 millió Ft árbevétel alatti cégek alkotják, ám így is mindössze 8 százalékát adják a teljes piac árbevételének. Az összárbevétel 72 százaléka néhány mamutcég kezében összpontosul, melyek 10 milliárd Ft feletti árbevétel kategóriába sorolhatók, és már jelenleg is a reklámadó hatálya alá esnek. Az egy cégre jutó bejelentett alkalmazottak száma átlagosan 4,15 fő a szektorban, ennek oka a jelentős számú kisebb méretű cégnél keresendő, a cégek 86 százaléka kevesebb, mint 5 főt foglalkoztat, míg a 20 fő feletti létszámú cégek mindössze 5 százalékát teszik ki a piacnak.

Befizetni a kisebb munka lesz

„Sok baja lesz még a vállalkozásoknak a reklámadóval!” – mondta korábban Dr. Neuberger Ákos ügyvéd, Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda munkatársa a Piac & Profit által szervezett konferencián. „A törvény megfogalmazása homályos, az általa használt kifejezések pontatlanok, ezért többféle értelmezésre is lehetőséget adnak” – mondta a jogi szakember, aki szerint a kidolgozatlanság abból is látszik, hogy az adó néhány hónapos pályafutása alatt már többször módosították a jogszabályt, valamint több kiegészítő rendelkezés is megjelent a témában.

„Olyan problémák merültek fel, mint például hogy mi minősül reklámanyagnak? A logózott boríték? Az üzlet neve az ingatlanon? A nyomtatott póló igen, a hímzett nem? Tehát van ugyan a törvénynek egy csapásiránya, de az adó tárgya és az adóalany szinte minden egyes szerződésnél különbözhet” – sorolta a gondokat Neuberger Ákos. Mivel a törvény a megrendelőt is beteszi az adóalanyok közé, akár a megrendelés is is adóköteles lehet – ha a megrendelőnek nincs egy nyilatkozata a közzétevőtől. Ugyanakkor mivel ezek jellemzően sokszereplős jogviszonyok: a megrendelő megbíz egy ügynökséget, amelyik megbíz egy csapatot, amely elkészíti a reklámot, egy hirdetési felület közzéteszi, de ebben az esetben ki adjon kinek nyilatkozatot? „Még ha nem is kell adót fizetnünk, még akkor is adminisztrálnunk kell az adót és ez már most látszik, hogy nem kis feladat” – mondta a jogász szakember.