Europion felmérés: „átláthatósági törvény”.

A szuverenitásvédelem csak álca, az ellenzék megbénítása a cél.

Az agrárium helyzetének javítása érdekében több törvény módosítását kezdeményezte Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A több törvényt érintő módosítások közös vonása, hogy az adminisztrációs terhek csökkentésével illetve kedvezmények biztosításával, továbbá a rendezett piaci kapcsolatok ösztönzésével a gazdálkodók versenyképességét segítik.

Az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős mértékben érinti a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok („SZIT”) jogi szabályozását is. Az ingatlanpiaci felfutásban részesedni kívánó kisbefektetők számára új lehetőség jelenik meg: a SZIT jól kiegészítheti a befektetési portfóliójukat az ingatlanalapok mellett.

A határon átnyúló egyesülés jelenleg hatályos szabályai szerint, ahhoz hogy egy uniós országban működő társaság meglevő eszközeivel Magyarországra helyezze át tevékenységét hosszadalmasabb eljárással tudja csak megtenni és csak oly módon, hogy vagyonukat és tevékenységüket egy már működő magyarországi gazdasági társaság vagyonával és annak esetleges kockázataival egyesítik. Ezen változtathat egy a napokban az Országgyűlés elé került törvényjavaslat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) április 11-re datált határozatában nemzeti otthonteremtési közösség (nok) megbízható szervezőjeként ismerte el a Central Nok Szervező Zrt.-t, és engedélyezte számára, hogy nemzeti otthonteremtési közösségek részére tagokat toborozzon - derül ki az MNB honlapján kedden közzétett határozatból.

Visszatért a kiskereskedelmet sújtó, egy hónapja napvilágot látott javaslatcsomag. Az új verzió szerint korlátoznák a kiskereskedelmi láncok reklámköltését, betiltanák az ingyenes reklámújságokat, csendben visszahoznák a vasárnapi zárva tartást és kötelező létszámbővítést – vagy helyette büntetőadót vezetnének be a legújabb, kiskereskedelmi láncokat sújtó törvénytervezet szerint. A javaslatok egy része mérettől függetlenül minden boltost érint.

Mégsem gondolja komolyan a kormány a néhány napja kiszivárgott, a kiskereskedelmi láncok terheinek növeléséről szóló, nagy visszhangot kiváltó javaslatot? Most úgy néz ki, még az is lehet, hogy elfelejthetjük az egészet.

Durva és indokolatlan beavatkozásnak nevezte a Magyar Reklámszövetség a tervet, hogy maximalizálnák, mennyit költhetnek reklámra a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek. A szakmai szervezet szerint a gazdaságnak és a kisboltoknak is rossz lenne a korlátozás.

Újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok életét megnehezítő javaslatcsomag került a kormány el az Index információi szerint. Az élelmiszerbotrányra hivatkozva húszmilliárdos parkolódíjat, korlátozott reklámozási lehetőséget és kötelező munkaerő felvételt írnának elő.

Kevesebb és így olcsóbb ügyintézés jöhet januártól. Ma tárgyalnak a legújabb bürokráciacsökkentő javaslatcsomagról, ami jól felforgatja majd az életünket. Bár a hatásokat előre nehéz megmondani, feltehetőleg kevesebbet fogunk sorban álldogálni.

Ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk a jövőben az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést folytató vállalkozásoknak, és az ilyen cégek a fogyasztóknak nem nyújthatnának fogyasztói hitelt - többek között ezt tartalmazza a Kereszténydemokrata Néppárt csaló termékbemutatók visszaszorítását célzó javaslata, amelyet csütörtökön nyújtanak be az Országgyűlésnek.

A napokban benyújtott törvényjavaslat újra lehetővé tenné a társaságok számára, hogy gyakorlati képzés vállalása esetén a saját munkavállalók képzésére fordított költségeik egy részét elszámolhassák. A részletekről Bodnár Andrea a UCMS Group Hungary szakértője beszél.