Tegnap jelent meg a hír, hogy újabb sarcot vetne ki kormány a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokra. Sok minden más mellett a javaslat durván beavatkozna a cégek hirdetéspolitikájába is. Úgy módosítanák a reklámtörvényt, hogy a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek a bevételüknek maximum 0,5 százalékát költhetnék reklámra. Reklámnak minősülne, ha egy lánc ingyenes buszjáratot üzemeltet.
A Magyar Reklámszövetség közleménye szerint ez a szabályozási tervezet durva és indokolatlan beavatkozás a normál piaci folyamatokba. Az MRSZ elutasítja a reklámtörvény e célú módosítását. A napi fogyasztási cikkeket árusító kereskedelmi egységek ilyen mértékű szabályozása diszkriminatív, továbbá egyáltalán nem segíti elő a kisebb üzletek versenyhátrányának csökkentését, épp ellenkezőleg: azokat akadályozza leginkább - fogalmaz a közlemény.
Az MRSZ véleménye szerint a reklám multiplikátor szerepéből adódóan a reklámszabadság serkenti a gazdaságot, így annak korlátozása nemzetgazdasági szinten is károkat okozhat. A szervezet reklámhatás tanulmánya kimutatta: minden reklámra költött 1 forint 6 forinttal járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez és a reklám nemzetgazdasági szinten továbbra is a legjobb befektetések egyike. Ezt más, nemzetközi tanulmányok is alátámasztják, a Deloitte a World Federation of Advertisers (WFA) vezette szakmai összefogás megbízásából készített felmérése szerint 1 eurónyi reklámpénz hét euróval pörgeti meg az európai GDP-t.