Durva és indokolatlan beavatkozásnak nevezte a Magyar Reklámszövetség a tervet, hogy maximalizálnák, mennyit költhetnek reklámra a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek. A szakmai szervezet szerint a gazdaságnak és a kisboltoknak is rossz lenne a korlátozás.

Újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok életét megnehezítő javaslatcsomag került a kormány el az Index információi szerint. Az élelmiszerbotrányra hivatkozva húszmilliárdos parkolódíjat, korlátozott reklámozási lehetőséget és kötelező munkaerő felvételt írnának elő.

A reklám hasznos, mert hozzájárul a gazdaság bővüléséhez, támogatja az innovációt, munkahelyeket teremt – hogy csak néhány dolgot említsünk. Ez derül ki egy friss kutatásból, amelynek eredményei szerint 1 eurónyi reklámpénz hét euróval pörgeti meg az európai GDP-t.

A reklámpiac számára jelenleg nem a reklámadó jelenti a legnagyobb problémát, hanem a bónusztörvény, amelynek értelmében szerdáig át kellett volna írni az összes meglévő hirdetői szerződést. A gond, csak az, hogy a jogszabály nehezen értelmezhető.

Hatályba lépett a módosított reklámadó-törvény. Bár az Unió még vizsgálja a szabályozást, a vállalkozások számára már fontos, hogy az új szabályok szerint járjanak el minden esetben. A szabály mindenképpen hatalmas adminisztrációs, sokak számára pedig anyagi terhet is jelent majd.

Mi lesz a sales house-ok szerepe, mire vonatkozik a szeptember 30-i határidő a korábban megkötött megállapodások esetében, megspórolható-e a 15%-os hatóságilag szabályozott médiaügynökségi díj, várható-e hogy a jövőben a hirdető, kihagyva az eddigi csatornákat közvetlenül a médiához fordul? Ezekre a kérdésekre is megpróbáltak válaszolni a Piac & Profit konferenciáján résztvevő szakértők. Íme néhány tanács, amely a reklámpiaci szereplőknek és a hirdetőknek is segít eligazodni az új rendszerben.

Alapvetően megváltozik a reklámügynökségek, a reklámközlők és a reklámmegrendelők kapcsolata a hamarosan életbe lépő reklámadó miatt. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke úgy véli, a szabályozás kifejezetten káros a piacra nézve, ugyanakkor a 30 napos fizetési határidő könnyebb kiszámíthatóságot is eredményez.

2015. július 5-én életbe lép a módosított reklámadó- szabályozás. Még mindig rengeteg a kérdőjel. A legfontosabb alapszabályokat segített áttekinteni Dr. Szilágyi Zsuzsa, a Magyar Lapkiadók Egyesülete Jogi Bizottságának elnöke a Piac & Profit konferenciáján többek között azoknak, akik most, a változás után kerülnek az adó hatálya alá.

Két törvénymódosítás alapvetően érinti a reklámpiac szereplőit. Nem csak a lap- és/vagy online kiadóknak, tartalomszolgáltatóknak, sales house-oknak, reklámügynökségeknek kell felkészülnie de minden hirdető cégnek, pénzügyesnek és könyvelőnek is!

Módosul az adósságképlet, és változik az egykulcsos társasági adóról, a reklámközvetítési tevékenységről, valamint a dohánytermékek kiskereskedelméről rendelkező jogszabály.

Augusztus 21-ig kell teljesíteni az első bevallást és befizetést a július 15-én kihirdetett reklámadóról szóló törvény szerint. A jelenlegi állás szerint gyakorlatilag minden cégnek, a kkv-knak is van dolga, akár fizet majd végül, akár csak adminisztrál. Bár rengeteg még a kérdés, fel kell készülni.

Csak akkor csökkenthető az idei reklámadó-alap, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív és a megrendelő adózik a külföldi szolgáltatónál megjelent reklám után.

A reklámadó-törvényhez minap benyújtott módosító indítvány célja egyértelmű: betömni mindazon kiskapukat, amelyeket az eredeti törvényszöveg nyitva hagyott. Ez azonban várhatóan méltánytalan adóterhet és súlyos jogi bizonytalanságot fog okozni a Jalsovszky ügyvédi iroda kommentárja szerint.