Ezelőtt sohasem készült még összeurópai kutatás a reklám gazdasági hatásairól, társadalmi hozzájárulásáról. A felmérést most a Deloitte készítette a World Federation of Advertisers (WFA) vezette szakmai összefogás megbízásából, melynek az Interactive Advertising Bureau (IAB) Europe is részese volt. A reklámpiac közvetlen vagy közvetett pozitív hatásai három területen jelentkeznek az IAB Hungary blogján közzétett összefoglaló szerint:
Gazdaság
Minden reklámra költött euró hét euró pluszt jelent a GDP-ben. Ha a 2014-es 92 milliárd eurós uniós reklámköltést vesszük alapul, akkor ez 643 milliárd eurós hozzájárulás, ami a teljes uniós GDP 4,6 százaléka volt. Ezen túlmenően a reklám támogatja a versenyt, információt szolgáltat a fogyasztók számára ezzel segítve a jobb döntéseket. A nagyobb verseny pedig innovációra, azaz jobb termékek és szolgáltatások kialakítására, piacra vitelére serkenti a vállalkozásokat.
Munkaerőpiac
A reklámpiac EU-szerte 5,8 millió munkahelyet teremt, ami az összes foglalkoztatott 2,6 százaléka. Hogy kik ők? Egyrészt azok, akik közvetlenül a reklámkészítésből élnek (az 5,8 millió 16 százaléka), másrészt azok, akik a reklámpiacról finanszírozott médiában és online szolgáltatásoknál dolgoznak (10%), harmadrészt pedig azok, akik a hirdetéspiac gazdasági növekedést serkentő hatása miatt jutottak munkahelyekhez (74%)
Társadalom
A reklám összességében a legfontosabb, sok esetben az egyetlen jelentős bevételi forrás a médiaszolgáltatások számára. Mint ilyen, hozzájárul ahhoz, hogy az európaiak hírekhez, szórakoztató tartalmakhoz és kommunikációs eszközökhöz jussanak hozzá, nagyobb választékban, olcsóbban vagy akár ingyenesen. 2014-ben 92 milliárd eurót költöttek reklámra az EU-ban, aminek a jelentős része a tartalomipart finanszírozta.
Éppen a fentiek miatt a kutatásban résztvevő szervezetek arra hívják fel az európai döntéshozók figyelmét, hogy ne szigorítsák tovább a reklámpiac szabályozását, hogy az betölthesse pozitív gazdasági-társadalmi szerepét. Itt az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló, valamint az ePrivacy irányelvre kell gondolni, amelyek szigorítása az európai digitális gazdaságot és ezzel a társadalmat, a helyi vállalkozásokat és állampolgárokat is nehezebb helyzetbe hozná.
De vannak magyar adatok is, hiszen az MRSZ és a PwC először 2013-ban, majd 2016-ban készített egy a fentiekkel azonos fókuszú, ám a magyar piacra koncentráló tanulmányt. Eszerint 2013-ban 1 forint reklámköltés 4,7 forint pluszt hozott a magyar gazdaságban, 2016-ban pedig már 1:6 volt az arány, ami a reklám növekvő gazdasági erejét jelzi. A 2016-os tanulmány kiemelten foglalkozott a digitális reklámpiaccal, amely a megelőző évben vált a reklámtorta legnagyobb szeletévé, megelőzve a televíziót. A 2015-ös reklámtorta-növekmény 60 százaléka már a globális szereplőknél jelent meg, ami alatt elsősorban a Facebookot és a Google-t kell értenünk. Ezek az MRSZ tanulmánya szerint pozitív hatással vannak a fogyasztókra és a hirdetőkre egyaránt, ám adóoptimalizáló gyakorlatuk torzítja a versenyt, ami ellen nemzetközi szinten kellene fellépni.
A teljes tanulmány elérhető ezen a linken.
