Kihívásokkal teli piacon, de alapvetően stabilan működnek a marketing-iparághoz köthető hazai cégek.

Visszatért a kiskereskedelmet sújtó, egy hónapja napvilágot látott javaslatcsomag. Az új verzió szerint korlátoznák a kiskereskedelmi láncok reklámköltését, betiltanák az ingyenes reklámújságokat, csendben visszahoznák a vasárnapi zárva tartást és kötelező létszámbővítést – vagy helyette büntetőadót vezetnének be a legújabb, kiskereskedelmi láncokat sújtó törvénytervezet szerint. A javaslatok egy része mérettől függetlenül minden boltost érint.

Durva és indokolatlan beavatkozásnak nevezte a Magyar Reklámszövetség a tervet, hogy maximalizálnák, mennyit költhetnek reklámra a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek. A szakmai szervezet szerint a gazdaságnak és a kisboltoknak is rossz lenne a korlátozás.

Újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok életét megnehezítő javaslatcsomag került a kormány el az Index információi szerint. Az élelmiszerbotrányra hivatkozva húszmilliárdos parkolódíjat, korlátozott reklámozási lehetőséget és kötelező munkaerő felvételt írnának elő.

A reklám hasznos, mert hozzájárul a gazdaság bővüléséhez, támogatja az innovációt, munkahelyeket teremt – hogy csak néhány dolgot említsünk. Ez derül ki egy friss kutatásból, amelynek eredményei szerint 1 eurónyi reklámpénz hét euróval pörgeti meg az európai GDP-t.

Régiós összevetésben is kiemelkedő eredményeket mutat fel a magyar reklámpiac. Egyre többet költenek el a vállalatok a digitális platformokon, lassan minden második magyar ember elérhető a közösségi médiában, és a tévés reklámbüdzsék sem csökkenek - derült ki a régió legnagyobb független ügynökséghálózata, a weCAN által készített CANnual Report 2016 kiadványból.