Bár az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja, hogy a reklámadó megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak, de a progresszív adókulcs május végi eltörlésével érvényét vesztette az uniós versenyhatóság rendelkezése, amely hatályon kívül helyezte az egész törvény végrehajtását. Így – a Népszabadság uniós forrásokból származó értesülései szerint – érvényét veszítette az európai uniós versenyhatóság márciusban hozott felfüggesztő határozata, és nincs akadálya annak, hogy Magyarországon ismét beszedjék a reklámadót.
Lássuk a legfontosabb szabályokat! (Hogy mit kell tennie azoknak, akik most kerültek az adó hatálya alá, arról itt olvashat.)
Az adó mértéke
A reklámadó-törvény módosításának legfontosabb eleme az adómérték változása. Az Európai Bizottság által korábban kritizált progresszív adókulcsokat az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után egy egységes 5,3%-os adókulcs váltja fel. Tehát a 0%-os kulccsal adózó adóalap 500 millió forintról 100 millió forintra csökken, ami várhatóan sok vállalkozást érint negatívan.
Mikortól fizetünk?
A törvény az adóalany döntésére bízza, hogy az új adómértéket a kihirdetés napját követő 31. naptól (2015. július 5.) kívánja alkalmazni, vagy azt már visszamenőlegesen, akár 2014. augusztus 15-étől. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a változás hatására válnak adófizetésre kötelezetté, természetesen az első verziót érdemes választaniuk. Így a 2015-ben kezdődő adóévben az eddigi adómérték mellett állapítják meg az adókötelezettségüket a módosító törvény hatályba lépésének napjáig, majd az új adómértéket a hatályba lépést követő napokra időarányosan számítva alkalmazzák.
Az adóalap az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel
Az adókötelezettséget a reklám megrendelése keletkezteti
Nullás bevallást továbbra sem kell benyújtani
Saját célú reklám esetén a cég neve, logója, címe – tehát az azonosítást segítő elemek – nem minősülnek reklámnak
Saját célú reklám esetén a költség részét képezi a beszerzéshez kapcsolódó, nem levonható áfa illetve a papír után fizetendő környezetvédelmi termékdíj is
Egy másik, a reklámtörvényt érintő, de kapcsolódó változás miatt mostantól a reklámközvetítő (ügynökség) a reklámközvetítési tevékenységre vonatkozó díjon túl (ami a reklám közzététel díjának hatóságilag meghatározott fix 15%) nem részesülhet semmilyen más díjban. Kivételt jelent az árengedmény, de azt teljes egészében át kell adnia a reklámozónak. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke úgy véli, a szabályozás kifejezetten káros a piacra nézve.
Csökkent a reklám-közzététel megrendeléséhez kapcsolódó adókötelezettség mértéke. A korábbi 20% helyett mostantól ez az adóalap 5%-a.
Ahhoz, hogy a reklám megrendelése ne legyen adóköteles a korábbiakkal azonos módon a reklám megrendelőjének nyilatkozatot kell kérnie a reklám közzétevőjétől, hogy az vállalja az esetleges adókötelezettséget.
Ha a közzétevő nem nyilatkozik, akkor a megrendelő mentesülhet az adókötelezettség alól akkor is, ha hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy a közzétevőtől kérte a nyilatkozat kiadását, de azt a számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és ezt a tényt, a közzétevő személyével és a közzététel ellenértékével együtt a NAV-nál bejelenti.
Ha a reklám közzétevője a megrendelés időpontjában szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban, nincs szükség külön nyilatkozatra a megrendelő adómentességének biztosításához.
Kapcsolt vállalkozások és a reklámadó
A mostantól hatályos törvényben enyhébb szabályok vonatkoznak a kapcsolt vállalkozásokra az alkalmazandó adóalap és adó számítás tekintetében. A kapcsolt vállalkozásoknak az adóalapjuk esetében az összeszámítást csak akkor kell elvégezni, ha a kapcsolt vállalkozói viszony 2014. augusztus 15-ét követően, szétválással jött létre.
A reklámadó és a társasági adó
Bár nem a mostani módosítás eredménye, hanem már 2015. január 1-től igaz, de fontos változás, hogy változtak a vállalkozás érdekében felmerült költségek minősítésének szabályai. Az új szabályok szerint a reklám közzététele érdekében elszámolt költségek a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségnek minősülnek, ha azok adóévi összege a 30 millió forintot nem haladja meg. Ezt a cégek már a 2014. évi társasági adókötelezettségük megállapításakor is figyelembe vehetik, önellenőrzés révén érvényesíthetik az esetleges igényeket.
