Bod Péter Ákos: kockázattá nőtt a munkaerő kérdése

Általános kép, hogy a magyar gazdaság növekedési szakaszban van, rég volt ilyen kedvező a foglalkoztatottság, nőnek a bérek, emelkedik a fogyasztás. Az uniós források hozzáférésének várható szűkülése, a munkaerőhiány és az olyan húzóágazatokban, mint az autóipar, végbemenő forradalmi technológiai változások azonban komoly kihívásokat jelentenek a jövőre nézve.

A hazai gazdaság növekedése a kedvező globális környezetben 2018-ban is megmarad. Jövőre 3,5-4 százalék közötti GDP-növekedést várhatunk, ami uniós szinten kifejezetten jó eredmény, a régióban azonban már koránt sem kimagasló, ráadásul megjelenik néhány olyan kockázati tényező is a láthatáron, amelyeket érdemes szem előtt tartaniuk a hazai cégvezetőknek. Bod Péter Ákossal, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárával beszélgettünk a magyar gazdaság 2018-as kilátásairól, a húzóágazatokban jelentkező kockázatokról.

Mik a magyar gazdaság kilátásai erre az évre?

– Az általános kép a magyar gazdaságról, hogy jelenleg növekedési szakaszban van. Jó hír, hogy a növekedés viszonylag arányos szerkezetű, abban az értelemben, hogy a fogyasztás mértéke is, a beruházások volumene is nő, és várhatóan az államháztartás sem fog megszorítást igényelni mai ismereteink szerint. Érdemes azonban részleteiben is megnéznünk az eredményeket, mert akkor már árnyaltabb a kép: a magyar növekedés tavaly és idén az Európai Unió GDP-jének növekedési átlagát végre meghaladja, régiós versenytársainkat tekintve azonban már nem olyan szép az eredmény. A Visegrádi Országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – tekintetében például a válság óta negyedik helyen állunk a növekedést tekintve. A növekedést az elmúlt években segítette a külső körülmények kimondottan kedvező alakulása, arra viszont nem számíthatunk, hogy ezek mindig így maradnak, és van néhány olyan kockázati tényező, amelyek viszonylag új keletűek.

Bod Péter Ákos - Kép: PP, Fotó: Bánkuti András

Melyek ezek?

– A geopolitikai rizikókon kívül a legelső tényező a munkaerőhiány súlyosbodása. A demográfiai helyzet régóta rossz, lényegében a hatvanas évek óta demográfiai hullámvölgyek követik egymást, fokozatos elöregedést, majd a népességszámunk csökkenését okozva. Egészen az elmúlt évekig a migráció kiegyenlítette a természetes fogyást: az elsősorban a környező országok magyar ajkú népességének bevándorlása pótolta az így kieső munkaerőt. Négy éve azonban éles fordulat állt be, és megindult a magyar munkavállalók tömeges elvándorlása a nyugati uniós tagországokba, Nagy-Britanniába, majd Ausztriába és Németországba.

Csaknem tizenöt éve uniós tagok vagyunk. De miért csak négy éve indult be ez a folyamat?

– Habár Magyarország 2004 óta teljes jogú tagja az Európai Uniónak, a csatlakozásunkkor – és a többi kelet-közép európai ország csatlakozásánál – hétéves moratóriumot kérhettek a régebbi tagországok a munkaerő szabad áramlását tekintve, és a számunkra legfontosabbak ezt ki is használták. Mikor ez a korlátozás megszűnt 2011-ben, a 2008-ban kezdődött válság következtében még gyenge volt a nyugati munkaerő-kereslet, ezért nem indult meg azonnal a magyar munkaerő kiáramlása. Ám az elmúlt három évben minden gazdasági elemző csak kapkodja a fejét, és a vállalatok többsége már a munkaerő utánpótlását tartja a legnagyobb üzleti kockázatnak.

A szellemi vagyontermelés piacosítása
Kopátsy Sándor történész-közgazdász, korunk meghatározó gondolkodója 96 éves. Szelleme most is fiatalosan ragyog, ír, publikál, vitázik. A Piac & Profit alapítója, szerkesztő bizottsági tagja három születésnapi kívánságát, legfrissebb írásait juttatta el hozzánk. Változtatás nélkül megosztjuk olvasóinkkal mind a hármat a következő napokban, hónapokban. Tanuljunk tőle!
Nem lehetett előre számolni ezzel a körülménnyel?

– Sokáig nagyon nehezen mozdíthatónak tűntek a magyar dolgozók, akik nem szívesen váltanak lakóhelyet egy másik, esetleg sokkal jobb állásért sem. Mára azonban szembe kellett néznünk azzal, hogy ez nem igaz, mert igencsak mobilizálódtak. A folyamat lassan indult el, először egy-egy ember ment ki Angliába mosogatni egy faluból, majd kivitt magával egy-két ismerőst, és ahogy jöttek a jó hírek a magasabb fizetésekről, tucatnyian követték őket a szűkebb közösségükből. Először a nyugat-magyarországi területekről és a fővárosból indult meg a kivándorlás, majd begyűrűzött Kelet-Magyarországra is. Így jelenleg a vállalatok fejlesztési terveinek legnagyobb akadályává a munkaerő vált. Korábban az elérhető, olcsó fejlesztési források hiánya jelentett növekedési problémát, de az uniós pénzek ezt megoldották, igaz, ezzel újabb kockázati tényező lépett a rendszerbe.

Ilyen sokat jelentenek nekünk a brüsszeli pénzek?

– Nagyon sokat. Az elmúlt bő tíz évben a magyar történelemben eddig ismeretlen mértékű forrásbeáramlást jelentettek az uniós agrártámogatások, kohéziós alapok. Gyakorlatilag egy új Marshall-segéllyel ér fel ez a mennyiségű fejlesztési pénz. Azonban a magyar GDP nagyon érzékennyé vált az uniós források elköltésére. Ezek a pénzek több iparág tekintetében, mint az építőipar, ugrásszerű keresletemelkedést hoznak, de ha elfogynak, akkor a teljesítmény alacsony szintre esik vissza. Márpedig már most láthatjuk, hogy 2020 után lényegesen alacsonyabb lesz az elérhető források volumene. Ugyanakkor nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy mondjuk a 2017-es húsz százalékkal nagyobb beruházási költés mennyivel nagyobb beruházási volument takar. Ha több traktort vesznek ebből a gazdálkodók, akkor valós a növekedés, de ha csak drágábbak a beruházások, akkor a volumen érdemben nem nőtt. Ha egy projekt húszmilliárd helyett harminckétmilliárd forint, csak mert a kivitelezés drágább, akkor ugyan nőtt a költés, és ezzel a GDP kiadási oldala, de érdemben nem javul a kínálati oldal. Amikor a gazdasági számokban ilyen nagy ugrások vannak, akkor az elemzők mindig joggal óvatosak. A jelenlegi helyzetet egyébként sem lehet kivetíteni a következő évekre, ezt a növekedést nem a gazdaság saját motorjai hajtják. Most még rendkívüli viszonyok vannak a magyar és a globális gazdaságban is, ami a legjobban a pénzügyi piacon látható.

Magyar euró: nincs tökéletes időzítés
Nem létezik királyi út, nincs tökéletes időzítés az euró bevezetésére, de azt érdemes látni, hogy akik bent vannak az eurózónában, nemigen akarnak kijönni belőle, mint azt Görögország esetén is láthattuk – vélekedik Magas István a Corvinus Egyetem tanára a magyar euróbevezetés lehetséges előnyeit, vagy hátrányait bemutató cikksorozatunkban.
Miben áll a rendkívüli állapot a pénzügyi piacon?

– A válság hatására történelmi mélyponton vannak a kamatok. Mióta feljegyzéseink vannak – és ez még az ókori Mezopotámiáig nyúlik vissza –, azóta nem volt ilyen jelenség, és egy kicsit el is altat minket ez a helyzet, holott az elmúlt néhány év rendkívülinek számít. Nem volt például infláció, kölcsöntőke pedig bőségesen állt rendelkezésre. A gazdasági szereplők között a jelek szerint többen is úgy hiszik, hogy ez az állapot tartós lesz, de óriási hiba lenne a közelmúltat kivetíteni a jövőre. Már érkeznek hírek az Egyesült Államokból, hogy a jegybank szerepét betöltő FED további kamatemelésre készül (lásd keretes írásunkat!), ez pedig azt jelzi, hogy hamarosan visszatérünk a nullaszázalékos alapkamatokról a normális állapotra. A tőke ára tehát emelkedni fog, de a hozzáférhetőségével nem lesz gond, a beruházni szándékozó cégek nyugodtan számíthatnak arra, hogy könnyen jutnak forráshoz. Azt is látni kell azonban, hogy a tőke egyre érzékenyebb az értéklánc minőségére: szívesebben fektetnek olyan iparágakba, amelyek több hozzáadott értéket tartalmazó terméket állítanak elő, a több szellemi terméket, innovációt tartalmazó tevékenységek lesznek előnyben, a klasszikus ipari tevékenységeknél viszont lehetnek gondok. Egy SSC-t (shared service center – szolgáltató központ) is be lehet zárni persze, de egy összeszerelő üzemet könnyebb.

Itt a járműgyártásra gondolva fennáll a lehetőség, hogy elköltöznek a gyártókapacitások Magyarországról?

– Tisztán kell látnunk, hogy a földrajzi fekvésünk óriási előny: uniós tagok vagyunk, közel Németországhoz, jó a közlekedési-szállítási infrastruktúra, ráadásul ahhoz az európai régióhoz tartozunk, ahol dinamikus a növekedés. Azonban azt is észleljük, hogy az Európai Unióban új politikai konfiguráció kialakulása zajlik, ez pedig éppen egyszerre történik egy technológiai korszakváltással az autóiparban (lásd keretes írásunkat!). Ha a fosszilis üzemanyagok mennek, és bejönnek az elektromos autók, akkor a nagy gyártóknak újra kell tervezniük a gyártókapacitásaikat, és akkor már a földrajzi helyünk nem lesz garancia. Én optimista vagyok a magyar autóipar jövőjét illetően, de amikor egy teljes iparág átrendeződéséről beszélünk, akkor nem árt észnél lenni.

Magyarország döntéskényszerben
Hamarosan el kell döntenünk, hogy Európával tartunk, vagy kívül maradunk a szorosabb integráción. Magyarországnak egy nagyon világos igent, vagy egy nagyon világos nemet kell mondania a szorosabb uniós integrációra, és a döntésnek húsba vágó anyagi következményei lesznek – figyelmeztet Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.
A politikai átrendeződés kapcsán újra felmerült a magyar euróbevezetés ügye. Ön hogyan vélekedik erről, előnyös lenne lemondani a forintról?

– Nem lebecsülendő gazdasági előnyei vannak az euró használatának, ráadásul már megismerhettük Szlovákia, Szlovénia példáját, tehát nem is lenne ugrás a sötétbe. Pontosan látjuk, mit kellene elkerülni, mit kellene megtenni. Az euró bevezetése más szempontból is fontos: most zajlik az új struktúra kialakulása az unióban, az egész hatalmi struktúra mozgásban van. A változásokba akkor tudunk érdemben beleszólni, ha legalább az elkötelezettségünket kinyilvánítjuk az euróbevezetés iránt. Márpedig jobb, ha mi is alakítjuk a változást, mint ha csak elszenvedői vagyunk. Tudjuk, milyen a külsős helyzete: az uniós csatlakozásunk előtt nemigen szólhattunk bele a közösség alakulásába, csak bólogathattunk a brüsszeli ukázokra. Kár lenne, ha most szűkülne a mozgásterünk. Márpedig pontosan ez fog bekövetkezni, ha kimaradunk az eurózónából, és megvalósulnak a francia–német tervek a kétsebességes Európáról. Jobb bent, mint kint, mert még bőven vannak olyan ágazatok és területek, ahol óriásiak a lemaradásaink, pedig létfontosságúak a jövőnk szempontjából.

Melyek ezek?

– Az egészségügy és az oktatás. Mindkét ágazat erősen forráshiányos, ez nem mehet így tovább. Itt technológiai és infrastrukturális téren is hatalmas a lemaradásunk. Amire büszkék lehettünk Trianon óta: hogy jók a boraink, szépek a magyar lányok, és jó az oktatásunk. Hát ez utóbbinak vége. Jelenleg a visegrádi országok között a negyedik helyen vagyunk oktatás területén, de az egészségügyet tekintve a várható élettartamban is. Visszaestünk, és a gond nem az elitnél jelentkezik: Budapest XII. kerületében az életminőség svéd szintű, de a VIII. kerületben nagyon nem az, mintha nem is ugyanabban az országban vagy kontinensen lennénk. A várból nézve a Duna kék, de a rakpartról látni, hogy azért gumicsizmát is visz a víz. Ezenkívül a leszakadó térségekkel is kezdeni kellene valamit.

Chikán Attila: európárti vagyok
Javuló foglalkoztatás növekvő gazdaság, emelkedő fizetések: első pillantásra Magyarország kilátásai fényesnek tűnnek. Azonban hamarosan változik a növekedést fenntartó uniós támogatási rendszer és közben mind többen és többen hagyják el az országot a fiatalok közül, akik fájdalmasan hiányoznak majd a munkaerőpiacról. Chikán Attila közgazdászt, az MTA tagját kérdeztük a magyar gazdaság kilátásairól és a ránk leselkedő veszélyekről.
Nem tagadom, ez utóbbi nem csak az Orbán-kormány felelőssége, bő harminc éve zajlanak széttartó folyamatok, ám nem jutott kellő forrás az érdemi segítséghez, viszont az elmúlt években az uniós alapok birtokában fura lenne a pénzhiányra hivatkozni. A vidék fejlesztésének nincs állami stratégiája, a külföldi tőkére e téren nem lehet számítani. De legalább mintha a magyar vállalkozók kezdenék felfedezni a peremterületeket, abból az egyszerű okból, hogy itt még van munkaerő. Ám a következő kormánynak is meglesz a maga feladata, mert a leszakadt térségekben nem egyszerűen több álláshelyre lenne szükség, hanem óvónőkre, tanárokra, orvosokra. Márpedig ha valaki egy hátrányos térségbe megy dolgozni, akkor valamilyen formában kompenzálni kell majd. Előrelépés volt az elmúlt években a felső-középosztály felzárkóztatása, most már azonban az ország lakosságát kitevő hatvanszázaléknyi alacsony jövedelmű emberért is kéne tenni valamit. A munkaerőpiacon tapasztalható eddigi bérkiáramlás már nagyon időszerű volt, és a kiskereskedelemnek is úgy kellett, mint egy falat kenyér.

Jó évet várhatunk ebben a szektorban?

– Úgy fogalmaznék, hogy van, akinek jó lesz. Ha több pénzük van az embereknek, többet fognak vásárolni. Ez értelemszerűen a kereskedőknek jó. Rossz ugyanakkor, hogy nekik is meredeken emelniük kell a béreket. Ezt a nagyobb cégek könnyebben elviselik, mint a kisebbek, ráadásul a technológia a szolgáltatási területeken is forradalmi változásokat hoz. Új értékesítési csatornák jelennek meg a digitalizáció terjedésével, az automatizáció pedig azt eredményezi majd, hogy egy boltra rá sem fogunk ismerni öt év múlva. A vízióm, hogy a kiskereskedelem hasonló szerkezetváltozáson megy át, mint a bankszektor: nem lesz szükség mindenhol kis, független egységekre. Lesznek nagy központok, ahol a vásárlók mindent megvehetnek majd, mint ahogy a bankcentereket használhatják bonyolultabb ügyintézésére, viszont minden mást online intézünk a telefonunkról. És nemcsak az eladótérben lesznek változások, hanem az árufeltöltésben, logisztikában is. Ez értelemszerűen csökkenti majd az élőmunkaigényt, de nem ez lesz az egyetlen ilyen terület. Ezt a folyamatot egyetlen kormány sem tudja megállítani, csak annyit tehet majd, hogy segít a veszteseknek.

 

Bod Péter Ákos közgazdász
A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MTA doktora. 1990 és 1991 között az MDF országgyűlési képviselője, ipari és kereskedelmi miniszter, majd 1991-től 1994-ig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. 1995 januárjától 1997 végéig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsának tagja.

Véleményvezér

Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból

Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból 

A szírek hazavágynak.
Újabb bicskanyitogató esetre lelt Hadházy Ákos

Újabb bicskanyitogató esetre lelt Hadházy Ákos 

A nagy fideszes trükk.
Megdöbbentő fotók egy gyermekotthonból

Megdöbbentő fotók egy gyermekotthonból 

A képek mindennél beszédesebbek.
Mélypontra ért a magyar belpolitika, avagy büdös-e Menczer Tamás szája?

Mélypontra ért a magyar belpolitika, avagy büdös-e Menczer Tamás szája? 

Még egy lépcsőt lejjebb lépett a magyar belpolitika.
Legyél hatósági főállatorvos állatorvosi diploma nélkül

Legyél hatósági főállatorvos állatorvosi diploma nélkül 

Kevés a hatósági állatorvos.
Kormányváltó hangulat

Kormányváltó hangulat 

Oda a Fidesz népszerűsége.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo