Bod Péter Ákos: A munkaerő a nagy kérdés

Általános kép, hogy a magyar gazdaság növekedési szakaszban van, rég volt ilyen kedvező a foglalkoztatottság, nőnek a bérek, emelkedik a fogyasztás. Az uniós források hozzáférésének várható szűkülése, a munkaerőhiány és az olyan húzóágazatokban, mint az autóipar, végbemenő forradalmi technológiai változások azonban komoly kihívásokat jelentenek a jövőre nézve.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A hazai gazdaság növekedése a kedvező globális környezetben 2018-ban is megmarad, jövőre 3,5-4 százalék közötti GDP-növekedést várhatunk, ami uniós szinten kifejezetten jó eredmény, a régióban azonban már koránt sem kimagasló, ráadásul megjelenik néhány olyan kockázati tényező is a láthatáron, amelyeket érdemes szem előtt tartania a hazai cégvezetőknek. Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárával beszélgettünk a magyar gazdaság 2018-as kilátásairól, a húzóágazatokban jelentkező kockázatokról.

Bod Péter Ákos - Kép: PP, Fotó: Bánkuti András

Mik a magyar gazdaság kilátásai erre az évre?

Az általános kép a magyar gazdaságról, hogy jelenleg növekedési szakaszban van. Jó hír, hogy a növekedés viszonylag arányos szerkezetű, abban az értelemben, hogy a fogyasztás mértéke is, a beruházások volumene is nő, és várhatóan az államháztartás sem fog megszorítást igényelni mai ismereteink szerint. Érdemes azonban részleteiben is megnéznünk az eredményeket, mert akkor már árnyaltabb a kép: a magyar növekedés tavaly és idén az Európai Unió GDP-jének növekedési átlagát végre meghaladja, régiós versenytársainkat tekintve azonban már nem olyan szép az eredmény, a Visegrádi Országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) tekintetében például a válság óta negyedik helyen állunk a növekedést tekintve. A növekedést az elmúlt években segítette a külső körülmények kimondottan kedvező alakulása, arra viszont nem számíthatunk, hogy ezek mindig így maradnak, és van néhány olyan kockázati tényező, amelyek viszonylag új keletűek.

Mit hoz 2018: minden az uniós pénzektől és a munkaerőhiánytól függ
A legfontosabb hazai iparágak különböző kihívásokkal néznek szembe, ennek megfelelően eltérő mértékben fejlődhetnek jövőre, azonban az általános munkaerőhiány, illetve az uniós források elérhetősége szinte mindenhol fontos tényezőként jelenik meg, akárcsak 2017-ben.
Mik ezek?

A geopolitikai rizikókon kívül a legelső tényező a munkaerőhiány súlyosbodása. A demográfiai helyzet régóta rossz, lényegében a hatvanas évek óta demográfiai hullámvölgyek követik egymást, fokozatos elöregedést majd a népességszámunk csökkenését okozva. Egészen az elmúlt évekig a migráció kiegyenlítette a természetes fogyást, az elsősorban a környező országok magyar ajkú népességének bevándorlása pótolta az így kieső munkaerőt. Négy éve azonban éles fordulat állt be, és megindult a magyar munkavállalók tömeges elvándorlása a nyugati uniós tagországokba, Nagy-Britanniába, majd Ausztriába és Németországba.

Csaknem tizenöt éve uniós tagok vagyunk. Miért csak négy éve indult be ez a folyamat?

Habár Magyarország 2004 óta teljes jogú tagja az Európai Uniónak, a csatlakozásunkkor (és a többi kelet-közép európai ország csatlakozásánál) hét éves moratóriumot kérhettek a régebbi tagországok a munkaerő szabad áramlását tekintve, és a számunkra legfontosabbak ezt ki is használták. Mikor ez a korlátozás megszűnt 2011-ben, a 2008-ban kezdődött válság következtében még gyenge volt a nyugati munkaerő-kereslet, ezért nem indult meg azonnal a magyar munkaerő kiáramlása. Ám az elmúlt három évben minden gazdasági elemző csak kapkodja a fejét, és a vállalatok többsége már a munkaerő utánpótlását tartja a legnagyobb üzleti kockázatnak.

Az interjú a Piac & Profit üzleti magazin februári számában olvasható! 

Ilyen a vásárlóerő Magyarország településein
Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami továbbjavítja az életminőséget.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo