Sportcsapatok kapták a közmunkára szánt pénzt?

A költségvetése jelentős részét a közfoglalkoztatásra költi, munkahelykeresésre egyre kevesebbet fizet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap. A Policy Agenda szerint a kormány és a NFA nem ad érdemi választ a munkanélküliség kezelésére.

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja, hogy az állam az adófizetők pénzéből, a foglalkoztatás javítását, a munkanélküliség kezelését és a képzési rendszer fejlesztését segítse elő. Ehhez a fő bevételi forrás a foglalkoztatottak után fizetett adók és járulékok. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy az elmúlt nyolc évben mire is ment el ez a forrás.

Ha van közmunka, az a baj, ha nincs, az a baj
A kormány arról beszél, hogy átgondolja a közmunkarendszert. A program sok gondot okoz, de leépíteni káros hatásai ellenére sem egyszerű.
2010 és 2017 között a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásai 345 milliárd forintról 460 milliárd forintra nőttek. Elsőre úgy tűnik, hogy ezen a terülten erősített az Orbán-kormány. Ugyanakkor, a belső arányok jelentősen eltorlódtak. Az NFA indulásához képest ma a kormány 270 milliárd forinttal költenek többet közmunkára, ezért is meglepő, hogy az NFA is egyre többet ad erre a célra. Eközben egyre kevesebb jut az álláskeresők támogatására: 2010-ben 223 milliárd forintot költött a kormány álláskeresési támogatásra, és aktív munkaerőpiaci eszközökre, ez 2017-ben már csupán 158 milliárd forint volt.

Kép: SXC

Sportcsapatok kapták a közmunkára szánt pénzt

A közmunka kiadásainak – főként, ha a mai formájában nézzük, - mint „munkaerőpiaci eszközként” történő elszámolása a Policy Agenda szerint problémás. Mint írják, ez alacsony hatékonysággal juttat vissza a „normál” munka világába dolgozókat, sőt sok esetben inkább onnan szívta el a munkaerőt. "A rendszernek az mindenképpen a torz működését jelenti, hogy a munkanélküliség kezelésére a kormánynak ez idáig a közmunka az egyetlen érdemi válasza" - írják.

Függőséget okoz a közmunka
Több akut, rendszerszintű működési zavar és rugalmatlanság érzékelhető az ombudsman szerint a közfoglalkoztatásban, a kiszámíthatatlanságot magukban hordozó elemei vannak, például a képzés figyelmen kívül hagyja a helyi igényeket, valamint lehetetlen a jó teljesítmény és a szaktudás anyagi elismerése
Az sem biztos egyébként, hogy valóban a közmunka, mint olyan támogatására fordították ezt a költséget. "2017-ben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 62 milliárd forinttal többet szedett be, mint amit minden munkaerő-piaci program elköltött. Ez a fennmaradó összeg volt az egyik forrása a teljesen más célú év végi kormányzati pénzköltésnek. Azaz még azt sem lehet mondani, hogy a foglalkoztatottak után befizetett járulékok összege a közmunkára költődtek volna el. Sokkal inkább egyházi támogatásra, sporttámogatásra, és további más, előre nem tervezett programokra."

Szakképzésre is kevesebb jutott

A Policy Agenda felteszi azt a kérdést is, hogy a munkaerőhiány mellett mennyire van értelme az álláskeresés támogatásának. Szerintük az NFA célja nemcsak az lenne, hogy a munkanélkülieknek állást szerezzenek, ugyanilyen fontos a foglalkoztatás színvonalának (jobb bérek, jobb munkakörülmények) erősítése is. Ezen a téren is vannak hiányosságok: szakképzési hozzájárulás címen például az állam 42 milliárd forint szedett be 2008-ban (a gazdasági válság kitörésének évében), és szakképzési és felnőttképzési programokra 36,2 milliárd forintot költött el. 2017-ben már 80 milliárd forintot sikerült beszedni, és csak 30 milliárd forintot elkölteni.

A másik probléma a közmunka-centrikussága, azaz, hogy helyi munkaerő-piaci válsághelyzetek még munkaerőhiány esetén is keletkeznek. Sőt éppen emiatt is alakulhatnak ki gyárbezárások, termelési üzemek áthelyezése, hiszen ha nincs olcsó munkaerő, akkor az összeszerelő egységek elvándorolhatnak. Ezeket a kríziseket az államnak tompítania kell. Ha a beszedett pénzeket inkább közmunkára költi el, és – bár csökken a közmunka-kassza 2018-ban – nem a foglalkoztatási intézményrendszer erősítésére és szakképzésre, akkor védtelenebbek lesznek a dolgozók.

Véleményvezér

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt  

A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.
Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost

Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost 

Magyar Péter kibukott a DK és a Fidesz közös szavazatain.
Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár

Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár 

Az ember azt hinné, hogy az emberek a végtelenig vezethetők ígéretekkel.
Minisztériumi dolgozókat vezényeltek ki Orbán Viktor ünnepi beszédére

Minisztériumi dolgozókat vezényeltek ki Orbán Viktor ünnepi beszédére 

Nagyon vonzóak az ingyenes étkezések.
Egy volt gazdasági főnyomozót sikerült letartóztatniuk a hatóságoknak Orbán Viktor ünnepi rendezvényén

Egy volt gazdasági főnyomozót sikerült letartóztatniuk a hatóságoknak Orbán Viktor ünnepi rendezvényén 

Mindenhol szabad a véleménynyilvánítás, vagy csak a Facebookon?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo