A munkanélküliségi ráta a múlt év utolsó negyedében 3,8 százalékos volt, így 2017-ben átlagosan 4,2 százalékot tett ki, az éves ráta pedig rekordalacsony szintet jelent tízéves távlatban. 2010 és 2012 között például 11-11,2 százalékos volt az éves átlagos érték, azóta fokozatosan csökkent, 2016-ban már 5,1 százaléknál járt, 2017-ben pedig 4,2 százalékra süllyedt a mutató.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a munkaerő-piaci trendekről szólva elmondta, hogy a mostani rekordalacsony értékek nem jelentenek meglepetést. Már tavaly látszott, hogy az adatok kedvezőek, ma már lényegében teljes foglalkoztatottságról beszélhetünk. Németh Dávid közölte: az idén 3,6-3,8 százalékos éves átlagos munkanélküliségi rátával számol.
A munkaerőpiacon ugyanakkor továbbra is látszik, hogy szerkezeti változás kellene, mert a mostani helyzet nem segíti a gazdasági növekedést. A megoldást többek között az oktatás jelentheti, mégpedig úgy, hogy a közfoglalkoztatottak olyan szakképzést kapjanak, amelyre az elsődleges munkaerőpiacon van igény. Továbbra is problémát jelent a túl nagyra nőtt állami szféra és az ahhoz kapcsolódó bürokrácia, ennek leépítését is mielőbb meg kellene kezdeni úgy, hogy az állami dolgozók is elhelyezkedhessenek a magánszférában. Igaz, azért némileg csökkent az utóbbi időszakban az állami alkalmazottak száma, mivel nem feltétlenül pótolták a nyugdíjba vonuló vagy a magánszférába távozó munkaerőt. A szakember szerint amúgy is átalakulóban van a munkaerő-piac, ezért is fontos, hogy az oktatás a valós igényeket szolgálja.
Szintén kedvező lenne, ha a részmunkaidős foglalkoztatás nagyobb szerepet kapna a piacon, mert ez az inaktívak - tehát a munkaképes korú lakosságon belül azok, akik nem jelennek meg a munkaerőpiacon - számára lehetőséget biztosítana arra, hogy belépjenek a munkaerőpiacra. A részmunkaidős foglalkoztatásban rejlő potenciált jelzi, hogy a régiós országokban, köztük Magyarországon, kevesebb mint 10 százalékos a teljes piachoz képest az aránya, míg az uniós átlag 20 százalék körüli.
