Kkv cikkek

Megbuktak biztonságból a magyar kkv-k
A hazai mikrovállalkozások egy része már felismerte az IT-biztonság fontosságát, de többségük működését még kettősség jellemzi ezen a területen. A vállalkozások több mint kétharmada nem költ érdemben informatikai rendszereinek üzemeltetésére, bár harmaduk már felismerte a folyamatos fejlesztés szükségességét.

"Adótervezés? Minek az?"
Bár a multinacionális cégeknél elengedhetetlen az adótervezés a hatékonyság biztosítása érdekében, a magyar kisvállalkozások körében ez nem jellemző. Pedig az adótervezés bevezetésével elkerülhető lenne a túladóztatás, és a "túlcsalás" is - hangzott el a Big Five tanácsadó cég szerdai sajtóbeszélgetésén.

Hogyan tompítsuk a veszteségeinket?
A hektikus árfolyammozgás számos vállalkozás számára szerencsejátékká alakítja az üzleti életet. Az exportőrök és az importőr cégek jövedelmezősége kiszámíthatatlan, és azok sem tudják tervezni kiadásaikat, akik euróban kötöttek irodabérleti szerződést, vagy devizahitelből fejlesztettek. A devizakitettség a kisebb cégek körében is a mindennapok egyik legégetőbb problémájává vált, amit kezelni kell. Ha természetes módon nem megy, árfolyam-fedezeti ügyletekkel.

Pénzre van szüksége?
A kkv szektort az átlagnál jobban megviselte a válság, hiszen már korábban is az alultőkésítettség volt a jellemző. A pénzintézetek szerint most a piacszerzés ideje van, mivel a hitelezhető kkv-k maradtak talpon. Aki pedig mégsem az, az állami támogatással vagy alternatív források bevonásával juthat pénzhez.

Sok kicsi mire megy?
Megjelent a Piac&Profit magazin szeptemberi száma, benne részletes összeállítással a mikro- és kisvállalkozások speciális igényeiről és lehetőségeiről. Bemutatjuk mi is az a parasztwellness, hogy mitől lehet valakiből egy újabb Bill Gates vagy vagy Mark Zuckerberg, foglalozunk azzal, hogy mi lesz a néhány év múlva nyugdíjba vonulók sorsa, és még egy világsztárokat felvonultató új magyar filmről is beszámolunk!

Könnyű pénzes partnert találni
A kelet-közép-európai régióra a magántőke befektetések feltételei folyamatosan javulnak, és a kelet-közép-európai cégek egyre jobban hasonlítanak a nyugat-európaiakra a Riverside globális magántőke társaság szerint.

Bőven ráfizethetnek a kkv-k
A bankszektor a válságra válaszul visszafogta a hitelezését, a kockázatok miatt már sokkal nehezebben adnak hitelt a vállalkozások számára, pedig sok kis- és középvállalkozás számára ez jelentheti az életben maradást. A kilátások szektorszinten egyelőre kedvezőtlenek, azonban ez még nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan bankok, amelyek hitelezési aktivitásukat tekintve átlag felettiek. Ugyanakkor a kkv-knak arra is oda kell figyelniük, hogy melyik bankot választják, mert a költségekben akár hétszeres eltérést is tapasztalhatunk.

Hogyan szerezzünk vevőt?
Vevő nem a kapcsolatok szétnyúzásával vagy ámítással szerezhető a mostani nehéz helyzetben, hanem kölcsönös elégedettséggel. Nem a válság végét kell várni ölbe tett kézzel, hanem olyan üzletet csinálni, amin a kereskedő és a vevő is nyer - hangzott el a Kkv Marketing Expón.

Ételt oszt egy hazai kkv
Három héten keresztül oszt ételt összesen 600 budapesti hajléktalannak a Menhely Alapítvány „Kürt" nappali centrumában a GKF Csoport. A szeptember 14-én, 21-én és 28-án lebonyolításra kerülő ételosztást nem csak pénzzel támogatják a GKF Csoport cégei, hiszen dolgozóiknak a három alkalom közül valamelyiken részt is vesznek, így saját kezükkel adhatják át a meleg ételt jobb sorsra érdemes polgártársaiknak.

Jó hír a kkv-knak: van megoldás hitel helyett
Csaknem a felére, 1 291 millió euróra csökkent a régióban a kockázati tőke befektetések volumene tavaly, de a befektetések száma összességében növekedett. Az év során elindult Jeremie-program hatására bizonyos szegmensek az idei év elején már élénkülni kezdtek, sőt a programnak betudhatóan, a régióban Magyarországon kívül is megnövekedett az érdeklődés a korai fázisú befektetési célpontok iránt.
A csődök éve lesz 2012?
A pénteken benyújtott Matolcsy-csomag érzékenyen fogja érinteni a hazai kkv-kat, mint a gazdaság szereplőit általában is, és különösképpen mint jelentős foglalkoztatókat. Kérdés, hogy megússza-e Magyarország a recessziót, a még talpon lévő kisebb cégek pedig az összeomlást.
Lemondhatnak a kkv-k az exportról?
Mivel a jövőre tervezett költségvetési változtatások a fogyasztók jelentős részének jövedelemcsökkenést jelent, a hazai gazdaság növekedése az eddigieknél is erősebben fog függni az exporttól és ennek termelésre gyakorolt hatásától. A hazai kkv-k között viszont nagyon csekély számban vannak, amelyek az exportpiacokra dolgoznak. A cégek többsége eddig sem rendelkezett elég tőkével, a jövőben pedig még nehezebben fog tudni szerencsét próbálni a határon túl.
Hogyan jut pénzhez a kisvállalat?
Bár a bankok azt állítják, hogy van pénzük, amit szeretnének kihelyezni, a kkv-knak folyósított hitelek számában ez nem érződik. Sokan a válság hatására elvesztették a piacuk nagy részét és olyannyira visszaesett a forgalmuk, hogy piaci körülmények mellett nem hitelezhetők. Nem bíztatók tehát a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) finanszírozási kilátásai. Ebben a helyzetben az olyan alternatív finanszírozási források szerepe értékelődik fel, mint a kockázati- vagy magántőke.
Hogyan induljunk külföldre?
Átfogó segítséget kaphatnak egy újonnan alakult társulástól azok a kis és középvállalkozások, melyek versenyképes termékkel és/vagy szolgáltatással lépnének a külpiacra.
Az év terméke
2011 szeptemberében Magyarországon is elindul a világ legjelentősebb innovációs termékdíjazási rendszere, a Product of the Year. A programba a gyártók vagy forgalmazók nevezhetik az általuk újszerűnek ítélt - gyorsan forgó, rendszerint az eladók segítsége nélkül megvásárolt - leginkább élelmiszeripari, testápolással kapcsolatos termékeiket, illetve háztartási cikkeiket.
Reklámeszköz kicsiknek
A kis és középvállalatok egyik égető problémája és versenyhátránya a nagyobb cégekkel szemben, hogy nincs pénzük marketingre és általában a jól képzett „marketinges” is hiányzik a cég állományából. Az internet és a digitális technológia azonban számukra is tartogat lehetőségeket.
Informatika másodkézből
Itthon még kevéssé ismert és kiaknázott lehetőségekkel kecsegtet a használt szoftverek piaca. Pedig a „second-hand" informatika rugalmas és olcsó megoldás lehet.
Magyar céget dicsér a Google
A hétvégén hozta nyilvánosságra legújabb esettanulmányát a Google, melyben az Árukereső.hu szakmai teljesítményét és technológiai újításait méltatja.
Egy projekt, ami 20 millió kkv-n segíthet
Hivatalosan is elindították az Online Interaktív Kockázatértékelés (OiRA) című projektet, az első olyan uniós szintű kezdeményezést, melynek célja a munkahelyi kockázatértékelési tevékenység megkönnyítése. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által kifejlesztett innovatív eszköz Európa húszmillió mikro- és kisvállalkozásának nyújthat segítséget munkavállalóik biztonságának és egészségének javításában, a felhasználóbarát és ingyenes kockázatértékelési internetes alkalmazáson keresztül.
Saját ötlettel könnyebb a milliókhoz jutni
Az Új Széchenyi Terv kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál 2012-től többletpontot kaphatnak majd azok a cégek, amelyek alkalmazzák az Európai Bizottság által is támogatott IMP3rove Nemzetközi Innovációs Menedzsment módszert, amely kimutatja a kis- és középvállalkozások innovációs képességét - mondta Siba Ignác, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Irányító Hatóság főigazgatója a módszert Budapesten bemutató nemzetközi rendezvény szünetében.
Kényszer szüli a magyar vállalkozókat
Bár Orbán Viktor dinamikus munkahelybővülést ígért, az emberek többsége ezt ma még kevésbé érzi a bőrén. A munkahelyek száma nem nőtt, ellenben mind többen vannak az egyéni vállalkozók. A magas járulékok a munkáltatók - főleg a kkv-k - egy részét is rákényszerítik, hogy ebbe az irányba tereljék az alkalmazottaikat. Jelenleg a magyarországi lakosoknak csaknem négy százaléka, 384 ezer ember regisztrált egyéni vállalkozó, derül ki a CompLex Kiadó adatbázisából. Kérdés hányan vannak kényszerpályán.
Hogyan ne bukjunk milliókat?
Az üzleti környezet és az emberi tényező a két legfőbb veszélyfaktor kockázati tőke befektetésekor. Bizonyos hibák kedvező piaci környezetben is súlyos problémákat okozhatnak. A kockázati tőkés és a tőkét befogadó vállalkozó közti félreértések megpecsételhetik egy projekt sorsát.
Devizakockázat: mit tehetünk?
Elvileg a fedezeti ügyletek jelenthetnek megoldást a kkv-k számára a hektikus árfolyammozgások kivédésében, ám egyes szakértők úgy vélik, sem a brókercégek, sem a bankok kínálata nem megfelelő a folyamatosan kereskedelmet folytató cégek devizakockázatának a lefedésére. Több bank viszont azt állítja, hogy ma már az ügyletkötési minimum és a termékek struktúrája is alkalmas arra, hogy azokkal a kkv-k védekezzenek.
Mire költenél egymillió forintot?
A Budapest Bank júliusban pályázatot hirdetett szabadfelhasználású hiteltermékéhez kapcsolódóan magánszemélyek és gyakorló vagy leendő vállalkozások számára a Facebookon. A pályázók a „Mire költenél egymillió forintot okosan?" kérdésre küldhették be ötletüket. A bank olyan terveket várt, amelyekkel az egymilliós befektetés hosszú távon többszörösen megtérülhet. A két fődíjat és a két különdíjat szeptember 1-jén osztották ki.
Orbán csalódott a magyar vállalkozásokban
A vállalkozói világ még nem viszonozta adócsökkentést, az áfa-fizetés területén továbbra is sok a visszaélés, ezért az adóhatóságnak jobb teljesítményt kell nyújtania - vélte Orbán Viktor azután, hogy Schmitt Pál köztársasági elnökkel konzultált a Sándor-palotában.
Segítség a pályázati adminisztrációban
A befejezett projektek fenntartási időszaka alatt felmerülő adminisztrációs teendőket támogató internetes rendszert indított szeptember 1-től a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A rendszert vélhetően üdvözlik majd az érintettek, hiszen a pályázatok utólagos dokumentációja jelentős plusz terhet ró a nyertes kkv-kra.
Csökkenthető az iskolakezdés jelentette anyagi teher
Akár 50 ezer forintos költséget is jelenthet gyermekenként az iskolakezdés, ami sok család számára vállalhatatlan nehézséget jelent. A teher azonban mérsékelhető a munkaadótól igénylet iskolakezdési támogatás segítségével. Utánajártunk, hogyan!
Drágul a csoki!
Mától éles a chipsadó, a népegészségügyi termékdíj gyakorlati hatását azonban még csak találgatni lehet. Az ÉFOSZ szerint félő, hogy az újabb adóteher ellehetetleníti a kis- és középvállalkozásokat, és munkahelyeket szüntet meg. Emellett inflációs nyomást gerjeszthet, csökkentheti az ÁFA bevételeket, erősítheti az ágazatban tevékenykedő vállalakozások versenyképességét jelenleg is erősen veszélyeztető feketekereskedelmet, így összességében a társadalomra és a gazdaságra is kártékony hatást gyakorolhat.
Íme, egy kedvezményes hitel!
Az állandó forráshiánnyal küzdő mezőgazdasági termelőket segítené a kormány a csütörtöktől beinduló Agrár Széchenyi Kártyával. A konstrukcióval könnyebb lesz extra pénzekhez jutni.
Szigorodás várható a hitelezésben
A vállalati hitelezésben a korábban tapasztalt szigorításokkal szemben idén a második negyedévben összességében érdemben nem változtak a nem árjellegű hitelezési feltételek, ám 2011 második felében újra szigorításokra lehet számítani, áll a Magyar Nemzeti Bank augusztus végén publikált felmérésében. Az egyetlen kivétel a kis- és mikrovállalati szegmens lehet.
900 millió akadálymentesítésre
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkozási rehabilitációját, foglalkoztathatóságának javítását támogatják a napokban megjelent TÁMOP pályázatok. A tenderek célja azoknak a munkahelyeknek az adaptációja, fizikai és/vagy infokommunikációs akadálymentesítése, ahol megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak.
Export: Kevés a segítség
A magyarországi vállalkozások jelenleg főleg az exportpiacokban bízhatnak, miután a hazai fogyasztás bővülése, így a belső piaci lehetőségek még váratnak magukra. Tavaly leginkább a külpiacra termelő nagy, túlnyomó részben külföldi tulajdonú cégek tudták érdemben javítani számaikat. A magyar tulajdonú kkv-k exportteljesítményének fokozására az elmúlt évtizedben ugyan számos alkalommal hirdettek meg állami programokat, ám a 2006-2009 közötti időszakban mindössze 18 százalékuk adott el legalább egy alkalommal árut vagy szolgáltatást külföldön, szemben az EU-tagállamok 25 százalékos átlagával.
Se pénz, se piac
Megjelent a Piac és Profit augusztusi száma. A tartalomból: Se pénz, se piac - a magyar kkv-k 21. századi valósága; Gyógyír lesz-e a költségvetés? - a következő hét uniós év; Nincs pénz! - az öngondoskodás hazai buktatói; Bükkaranyosi alternatíva - 44 település közös kezdeményezésének sikere; A piacszerzés terepei - kkv-lehetőségek a megszokott piacon túl. Keresse a magazint az újságárusoknál vagy rendelje meg a digitális változatát!
Időben rendezze veszteségeit!
Ha egy cég veszteségessé válik, vagy negatívba fordul a saját tőkéje, nagyon nehéz felállnia. Sem hitelhez, sem fejlesztési forráshoz nem jut, még akkor sem, ha amúgy lenne piaca. A szabályozás szerint a negatív saját tőke elhanyagolása akár a társaság megszűnésével is járhat. A törvény azonban tartogat néhány lehetőséget, ha valaki időben lép, véli Marczin Mónika, az RSM DTM Hungary Zrt. partnere.
A piacszerzés terepei
Bajban vannak azok a kkv-k, amelyek kizárólag a belföldi piacra támaszkodnak. A hazai kereslet bővülésére idén sem lehet számítani. Ebben a helyzetben a beszállítói kapcsolatok bővítése vagy a külpiacokra kilépés nyújthat menekülést. Az út korántsem könnyű, hiszen a már éledő ágazatokban nagyon erős a konkurenciaharc, s tőke nélkül nincs sok esély.
Ugyanaz a forint megy kézről kézre...
Ugyanaz a forint megy kézről kézre. Mindenki lecsippent belőle egy darabot, míg el nem fogy. Azután már csak az ősközösségi cserekereskedelem marad, mint a túlélés utolsó eszköze. A hazai kis- és középvállalkozások zöme úgy próbálta, próbálja meg átvészelni a nehéz időket, hogy gyakorlatilag azt a picinyke tartalékát élte, éli fel, amely már akkor is kevés volt, amikor a bajok elkezdődtek. Íme a magyar gazdaság valósága a 21. század elején.
Sokkoló helyzet: a fiatalok 96 százaléka nem mer vállalkozni
A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének felmérése szerint hazánkban a 2,3 milliónyi 15-34 éves fiatal kevesebb mint négy százaléka mer saját vállalkozásba fogni, ami nemzetközi összehasonlításban is sokkoló arány. Figyelembe véve azt, hogy a kis- és középvállalkozások sikere jelenti a gazdasági növekedés motorját, a magyar fiatalok alacsony vállalkozói hajlandósága komoly utánpótláshiánnyal fenyeget. Takács Krisztián, a FIVOSZ uniós nagykövete, a Business Telecom Kft. alapító ügyvezetője szerint a sikeres példák bemutatása és a gyakorlati útmutatás erősítése lendíthet a legtöbbet az új vállalkozói generáció kinevelésében.
HP: Íme a legtöbb kompakt színnel rendelkező nyomtató!
A HP LaserJet Pro 100 M175nw színes multifunkciós nyomtató nagyobb hatékonyságot és termelékenységet biztosít a kis- és közepes vállalkozások számára.
IT-biztonság: A konfekció és az egyéni
Az informatikai biztonságot kereső cég számos különböző megoldással találkozhat a piacon. Az ingyenes és fizetős, szabvány szerint készült vagy egyéni igényekre formált szoftverek között a döntést gyakran egyszerűen az ár határozza meg.
A felelősség már prioritás
A felelős vállalat számára a környezet mellett nem elhanyagolható szempont a társadalom és világ iránti felelősség. A felelős vállalatirányítási rendszer célja, hogy a lehető legjobban közelítse egymáshoz az egyének, a gazdasági társaságok és a társadalom érdekeit, elősegítve ezzel a növekedéshez szükséges források, tőke bevonását. Segítségével egy jól strukturált, átláthatóbb rendszer alakítható ki, mellyel hatékonyabb működés, ezáltal költség- és időmegtakarítás érhető el.
Egy hét a kicsiknek
Az Európai Bizottság elindította az "Európai KKV Hét 2011" rendezvénysorozatot, amelyet az idén harmadik alkalommal hirdetett meg - közölte a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA).
Ingyenbiznisz!
Megjelent a Piac és Profit júliusi száma. A tartalomból: Száz százalék kedvezmény - Az ingyenesség mára kényszerítő erejű piaci tényezővé vált; A spóroláson túl - kiadáscsökkentés a bérleti díjon, közüzemi és IT-számlákon, banki költségeken; Tudja biztonságban! - Az IT-biztonság nem ördöngösség; Pályázatok várólistán - Nem egyszerű pályázni uniós forrásért; Szeptembertől könnyebb lesz - Jelentősen csökkenhetnek a vállalatok adminisztrációs terhei.Keresse a magazint az újságárusoknál vagy rendelje meg digitális változatát!
Egy lehetőség: félmillió euró fejlesztésre
Régiónként 120-150 olyan kisvállalat részesülhet a Széchenyi Tőkebefektetési Alap forrásaiból, amely számottevő piaci pozícióval rendelkezik, és a tőkejuttatás révén termék-, kapacitás-, vagy piacfejlesztést valósít meg.
Eddig 600-an nyerték el a milliókat
Az Új Széchenyi Terv keretében eddig közel hatszáz mikro- és kisvállalkozás támogatásáról született pozitív döntés az elmúlt három hónapban. A „Mikrovállalkozások fejlesztésére" kiírt konstrukció keretében legfeljebb 12 millió forintot igényelhetnek.
Ha reklám, akkor internet...
A Policy Agenda - Ipsos kis- és középvállalati konjunktúra-index program keretében folyamatosan vizsgálja, hogy a cégvezetőknek milyen elképzelései, tapasztalatai vannak a reklámpiacon.
Olcsóbb a bérnél
A kis- és középvállalatok kiadásainak tetemes részét a munkabér és az azokra rakódó járulékok teszik ki. Sok kisebb cég ezért csak úgy tudja megőrizni versenyképességét, hogy a szürkegazdaságba menekül, holott a bérköltségeket legálisan is optimalizálhatják a cafeteriarendszert kihasználva. Ezáltal pedig könnyebb megtartani a képzett munkaerőt, ami szintén versenyképességi tényező.
Még nem látni a fényt az alagút végén
2011 első félévében szinte minden szektorban tovább nőt a fizetésképtelenségi eljárások száma (összességében 21 %-al), a legkomolyabb visszaesés főként a belső piacra termelő ágazatokban folytatódik – állítja a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító. Ott a magas a csődhányad, s ott is nőtt a leginkább, ahol eddig: az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem a legkockázatosabb szektorok.
A cégvezetők nagyobb szerepvállalást várnának a kormánytól
A Policy Agenda - Ipsos KKV konjunktúra-index keretében folyamatosan mérik, hogy mit gondolnak a cégvezetők az energiapiac alakulásáról, a liberalizált piacról, és ennek kapcsán a verseny lehetőségéről. Az előző negyedéves válaszok alapján a cégvezetők igényelnék, ha például az áramszolgáltatók, kereskedők versenyeznének értük, ugyanakkor a mostani válaszok alapján az látszik, hogy az átlagosnál nagyobb állami szerepvállalást várnának a kormánytól.