Bajban vannak azok a kkv-k, amelyek kizárólag a belföldi piacra támaszkodnak. A hazai kereslet bővülésére idén sem lehet számítani. Ebben a helyzetben a beszállítói kapcsolatok bővítése vagy a külpiacokra kilépés nyújthat menekülést. Az út korántsem könnyű, hiszen a már éledő ágazatokban nagyon erős a konkurenciaharc, s tőke nélkül nincs sok esély.

Ugyanaz a forint megy kézről kézre. Mindenki lecsippent belőle egy darabot, míg el nem fogy. Azután már csak az ősközösségi cserekereskedelem marad, mint a túlélés utolsó eszköze. A hazai kis- és középvállalkozások zöme úgy próbálta, próbálja meg átvészelni a nehéz időket, hogy gyakorlatilag azt a picinyke tartalékát élte, éli fel, amely már akkor is kevés volt, amikor a bajok elkezdődtek. Íme a magyar gazdaság valósága a 21. század elején.

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének felmérése szerint hazánkban a 2,3 milliónyi 15-34 éves fiatal kevesebb mint négy százaléka mer saját vállalkozásba fogni, ami nemzetközi összehasonlításban is sokkoló arány. Figyelembe véve azt, hogy a kis- és középvállalkozások sikere jelenti a gazdasági növekedés motorját, a magyar fiatalok alacsony vállalkozói hajlandósága komoly utánpótláshiánnyal fenyeget. Takács Krisztián, a FIVOSZ uniós nagykövete, a Business Telecom Kft. alapító ügyvezetője szerint a sikeres példák bemutatása és a gyakorlati útmutatás erősítése lendíthet a legtöbbet az új vállalkozói generáció kinevelésében.

A HP LaserJet Pro 100 M175nw színes multifunkciós nyomtató nagyobb hatékonyságot és termelékenységet biztosít a kis- és közepes vállalkozások számára.

Az informatikai biztonságot kereső cég számos különböző megoldással találkozhat a piacon. Az ingyenes és fizetős, szabvány szerint készült vagy egyéni igényekre formált szoftverek között a döntést gyakran egyszerűen az ár határozza meg.

A felelős vállalat számára a környezet mellett nem elhanyagolható szempont a társadalom és világ iránti felelősség. A felelős vállalatirányítási rendszer célja, hogy a lehető legjobban közelítse egymáshoz az egyének, a gazdasági társaságok és a társadalom érdekeit, elősegítve ezzel a növekedéshez szükséges források, tőke bevonását. Segítségével egy jól strukturált, átláthatóbb rendszer alakítható ki, mellyel hatékonyabb működés, ezáltal költség- és időmegtakarítás érhető el.

Az Európai Bizottság elindította az "Európai KKV Hét 2011" rendezvénysorozatot, amelyet az idén harmadik alkalommal hirdetett meg - közölte a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA).

Megjelent a Piac és Profit júliusi száma. A tartalomból: Száz százalék kedvezmény - Az ingyenesség mára kényszerítő erejű piaci tényezővé vált; A spóroláson túl - kiadáscsökkentés a bérleti díjon, közüzemi és IT-számlákon, banki költségeken; Tudja biztonságban! - Az IT-biztonság nem ördöngösség; Pályázatok várólistán - Nem egyszerű pályázni uniós forrásért; Szeptembertől könnyebb lesz - Jelentősen csökkenhetnek a vállalatok adminisztrációs terhei.Keresse a magazint az újságárusoknál vagy rendelje meg digitális változatát!

Régiónként 120-150 olyan kisvállalat részesülhet a Széchenyi Tőkebefektetési Alap forrásaiból, amely számottevő piaci pozícióval rendelkezik, és a tőkejuttatás révén termék-, kapacitás-, vagy piacfejlesztést valósít meg.

Az Új Széchenyi Terv keretében eddig közel hatszáz mikro- és kisvállalkozás támogatásáról született pozitív döntés az elmúlt három hónapban. A „Mikrovállalkozások fejlesztésére" kiírt konstrukció keretében legfeljebb 12 millió forintot igényelhetnek.

A Policy Agenda - Ipsos kis- és középvállalati konjunktúra-index program keretében folyamatosan vizsgálja, hogy a cégvezetőknek milyen elképzelései, tapasztalatai vannak a reklámpiacon.

A kis- és középvállalatok kiadásainak tetemes részét a munkabér és az azokra rakódó járulékok teszik ki. Sok kisebb cég ezért csak úgy tudja megőrizni versenyképességét, hogy a szürkegazdaságba menekül, holott a bérköltségeket legálisan is optimalizálhatják a cafeteriarendszert kihasználva. Ezáltal pedig könnyebb megtartani a képzett munkaerőt, ami szintén versenyképességi tényező.

2011 első félévében szinte minden szektorban tovább nőt a fizetésképtelenségi eljárások száma (összességében 21 %-al), a legkomolyabb visszaesés főként a belső piacra termelő ágazatokban folytatódik – állítja a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító. Ott a magas a csődhányad, s ott is nőtt a leginkább, ahol eddig: az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem a legkockázatosabb szektorok.

A Policy Agenda - Ipsos KKV konjunktúra-index keretében folyamatosan mérik, hogy mit gondolnak a cégvezetők az energiapiac alakulásáról, a liberalizált piacról, és ennek kapcsán a verseny lehetőségéről. Az előző negyedéves válaszok alapján a cégvezetők igényelnék, ha például az áramszolgáltatók, kereskedők versenyeznének értük, ugyanakkor a mostani válaszok alapján az látszik, hogy az átlagosnál nagyobb állami szerepvállalást várnának a kormánytól.

Kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak informatikai fejlesztésre, honlap készítésre, webáruház indításra, szoftver- és hardver beszerzésre - ismertette Nyitrai Zsolt az Új Széchenyi Terv programját.

Nem egyszerű pályázni uniós forrásért. Bár a gazdaságfejlesztés területén a kínálat és a kereslet is megfelelő, mégsem ez az általános érzet, hanem az, hogy az állam adósa marad pályázatnyerteseknek, s nem törekszik arra sem, hogy új kiírásokkal segítse a vállalkozásokat.

Jelentősen csökkenhetnek a vállalatok adminisztrációs terhei, ha a bürokráciacsökkentő program 400 milliárd forintos cselekvési tervét a kormány elfogadja. Szöllősi László, uniós magyar kkv-követ, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozásfejlesztésért és iparért felelős helyettes államtitkára szerint a cégek versenyképességének fokozása nem csak pénzkérdés, sok függ a szándéktól is.

A magyar kkv-k túl kicsinek gondolják magukat a nemzetközi terjeszkedéshez - derült ki az M27 ABSOLVO közép-magyarországi kis- és középvállalkozások körében végzett, nem reprezentatív kutatásából. A finanszírozási és exporttanácsadó a felmérésben azt vizsgálta, vajon azok a magyar vállalkozások, akik már rendelkeznek exporttapasztalattal, a növekedés tervezésekor gondolkoznak-e az 500 milliós európai piac meghódításában, és melyek azok az okok, amelyek a hazai kkv-kat megállítják a magyar határnál.

Az ingyenesség mára kényszerítő erejű piaci tényezővé vált: kialakult egy új üzleti modell, amelyben egyes piacokon az ingyenességgel kell felvenni a harcot, ha nagyobb szeletet szeretnénk a tortából hasítani, vagy növelni akarjuk az ismertséget. Az ingyenesség egész szektorokból tünteti el a bevételt, ráadásul jóval nagyobb mértékben, mint amennyit egy-egy grátiszkoncepciójú cég vesz el a hagyományos üzletvitelű konkurenciától. A „semmi nincs ingyen" elvet azonban a 21. század sem írta felül, csak éppen a fizető és a nem fizető ügyfél térben és akár időben is messze kerülhet egymástól.

Folyamatosan és sok támogatást fizet ki a pályázatok nyerteseinek az állam - állítja és számszerűsíti is a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség sajtó osztálya. 

A Deloitte 2011-ben is várja a technológiai szektor vállalatainak jelentkezését a terület leggyorsabban fejlődő cégeit rangsoroló, közép-európai „Technology Fast 50" versenyre. A regionális megmérettetésre immár tizenkettedik alkalommal kerül sor - a vállalatok idén még július 15-ig jelentkezhetnek.

Az állatok társasága jó hatással van a közérzetre, csökkenti a stresszt, a róluk való gondoskodás közösségformáló erővel bír, így munkahelyi jelenlétük növelheti a dolgozók elégedettségét és teljesítményét. A munkahelyi állattartás előnyeit egyre inkább elfogadja a köztudat, ennek intézményi feltételei viszont még gyerekcipőben járnak hazánkban. Ahhoz, hogy a közös munka mindenki számára öröm legyen, több feltételnek is teljesülnie kell.

Tavaly a megelőző évinél 10 százalékkal több cégnél, gyakorlatilag minden vállalatnál volt 3 és 5 százalék körüli bérfejlesztés, és a béren kívüli juttatást adó munkáltatók száma is nőtt - derül ki a DGS Global tanácsadó cég és az Ernst and Young közös felméréséből.

Az eddig is létező, munkahelyteremtésre szolgáló támogatás mellett vállalkozások ingatlanvásárlását is támogatja Nagykanizsa önkormányzata - közölte a közgyűlés döntéseit ismertető pénteki sajtótájékoztatóján a város polgármestere.

A jelenlegi gazdasági környezet hatására egyre több kis- és középvállalkozás működésében jól megfigyelhető tendencia a fokozott árérzékenység. A mostani kihívásokkal teli időszakban a működési költségek csökkentése továbbra is életfeltétel a legtöbb kkv számára.  Míg azonban - közvetlenül a gazdasági válság kitörését követően - a vállalkozások vezetői elsősorban az olyan nagyobb költségterheket csökkentették, mint a bér-, a marketing-, vagy éppen az IT kiadások, addig manapság már az olyan kisebb volumenű költségeket, mint például a számlavezetési szolgáltatások díjait is nagyon alaposan felülvizsgálják a kkv-k. A Citibank tapasztalatai szerint a megfelelő pénzügyi szolgáltató kiválasztása éves szinten akár több százezer forintos megtakarítást is jelenthet egy vállalkozásnak.

Várhatóan két újabb energiapályázat jelenik meg a nyáron az Új Széchenyi Terv keretein belül családi házak számára - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Valóban számos változás történt az Új Széchenyi Terv pályázati rendszerében, ám a pályázni szándékozók feladata nem lett sokkal könnyebb. Az útmutatásul szolgáló dokumentum sem könnyű olvasmány, és a projektek között sem egyszerű eligazodni. Buktatókból a pályázat elnyerése, a támogatási szerződés aláírását követően sincs hiány.

Idén körülbelül ugyanannyival esett vissza a kkv-szektor hitelezése, mint a válság kitörését követő évben. Nincs forráshiány, állítják a bankok, de a rossz piaci kilátások miatt a kkv-k többsége nem hitelezhető. Ráadásul igény sincs a fejlesztési forrásokra, mert a hitelképes cégek piaca nem bővül. A kereslet szűkült, senki nem mer hosszú távú fejlesztésben gondolkodni. Pedig a kereskedelmi bankok ma már újból bővítenék a kkv-hitelezési üzletágat.

Június 1-jétől elindult az OTP Széchenyi 500 Vállalati Hitelprogram, amelynek 100 milliárd forintos hitelkeretét döntően középvállalkozásoknak ajánlja fel a bank - jelentette be az OTP.

Idén körülbelül ugyanannyival esett vissza a kkv-szektor hitelezése, mint a válság kitörését követő évben. Nincs forráshiány, állítják a bankok, de a rossz piaci kilátások miatt a kkv-k többsége nem hitelezhető. Ráadásul igény sincs a fejlesztési forrásokra, mert a hitelképes cégek piaca nem bővül. A kereslet szűkült, senki nem mer hosszú távú fejlesztésben gondolkodni. Pedig a kereskedelmi bankok ma már újból bővítenék a kkv-hitelezési üzletágat.

Kosztolányi Dezső bonmot-ja szerint az utcanévtábláknak van a legnagyobb olvasóközönsége, nem mindegy hát, mi kerül rájuk. A mostanában gyakori változások szimbolikus jelentősége mellett azonban nagyon is praktikus következményei vannak az érintett utcák, közterek lakói és az itt bejegyzett cégek számára.

Májusban irányt váltott és figyelemre méltóan gyorsult a felszámolások növekedési üteme. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben enyhült a végelszámolások eddig tapasztalt nagy sebességű növekedése. A cégalapítási kedv április után tovább csökkent, májusban már nem volt kiugrónak nevezhető. - közölte az Opten.

Békéscsaba az elmúlt négy évben több mint 130 millió forintot fordított a helyi vállalkozások támogatására - közölte Ferenczy Attila (Fidesz), a képviselő-testület gazdasági bizottságának elnöke.

Az elmúlt évben 48 ezer új számlanyitásra kötelezett cég létesült, és közel 40 ezer cég váltott bankot év közben. Egy év alatt több mint 70 ezer vállalati bankszámla szűnik meg a különböző bankoknál, és közel 87 ezer új vállalati bankszáma létesül.

Bár nem jogutódja, mégis az ITD Hungary feladatait vette át a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (Hungarian Investment and Trade Agency - HITA), melynek vezetői sikeresnek ítélték működésük első fél évét. A következő időszak a folyamatban lévő tárgyalások befejezéséről és az új piacok nyitásáról fog szólni.

3095 munkahely létrehozását és 5881 megtartását segítette februári pályázataival a Nemzetgazdasági Minisztérium - közölte a tárca. A pályázók között előnyt élveztek a hátrányos helyzetű térségben működő magyar kkv-k.

Magyarországon kezdték meg munkájukat a kis- és közepes vállalkozások érdekében fellépő tagállami megbízottak (kkv-követek), akiket szerdán a "Mozgósítsuk a kis- és közepes vállalkozásokat a jövő Európájáért" című gödöllői konferencián hivatalosan is bemutatott Antonio Tajani, az Európai Bizottság egyik alelnöke.

„A múlt héten publikált nemzetközi versenyképességi rangsorban a tavalyi helyezéshez képest öt hellyel romlott Magyarország pozíciója, ami összecseng a hazai kkv-k saját versenyhelyzetük várt változásának tavalyi megítélésével. A legutóbbi kkv kutatás eredményei alapján a következő időszakban jelentős pozitív ugrásra ugyan nem lehet számítani, de kisebb javulás - főként a középvállalkozások esetében - mindenképpen prognosztizálható" - nyilatkozta Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

Bár a vállalati kör hitelállománya jelentősen csökkent 2008-at követően és a finanszírozási kereslet ma is visszafogott, a kkv szektor 55-60 százaléka rendelkezik banki finanszírozással. A pénzintézetek termékportfoliója a keresleti és kínálati piaci tényezők hatására alakul.

Az érdeklődők 30 százaléka csalódottan, a számára szükséges információk megismerése nélkül teszi le a telefont, derül ki hazai kkv-szektor három eltérő piacát feltérképező telefonos felmérésből. A Magyar Telekom és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet közös kutatása szerint a legáltalánosabb probléma, hogy a bejövő hívásokat senki nem fogadja, így azok megfelelő technológiai felszereltség hiányában egyszerűen elvesznek anélkül, hogy azokról - a pórul járt ügyfelet leszámítva - bárki is tudjon.

A vállalkozások szabályos működését és a fogyasztóvédelem munkáját is segíti az a pozitív lista, amelyre már 450 olyan magyarországi kis- és középvállalkozás került fel, amelyeknél mindent rendben találtak az átfogó ellenőrzések során - mondta Pintér István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főigazgatója kedden Salgótarjánban.

Év eleje óta soha nem látott jelenség tapasztalható a cégvilágban: az újonnan indított végelszámolások száma 2011 első negyedévében messze meghaladta az ugyanarra az időszakra eső felszámolási eljárásokét. A jelenség hátterében az áll, hogy a cégbíróságok sorra indítják a kényszer-végelszámolásokat olyan cégekkel szemben, amelyek nem adtak le mérleget.

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében eddig a 260 milliárd forint támogatásra benyújtott 1.800 pályázat 80 százaléka a kis- és középvállalkozói szférából érkezett - nyilatkozta Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkár.

Az Új Széchenyi Terv eddig megjelent kiírásaira szép számmal érkeztek a pályázatok, a honlapján megjelent statisztikák szerint viszont május elejéig csak a "Mikrovállalkozások fejlesztése" pályázat kapcsán született eredmény. Néhány pályázatíró céget arra kértünk, hogy ossza meg eddigi tapasztalatait a Piac & Profit olvasóival.

A vidéki mikrovállalkozások számára az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (UMVP) 7 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre 2013-ig - írja hétfői számában a Napi Gazdaság.

Február óta csökken ugyan az új felszámolások száma, de még mindig meghaladja a tavalyit, vagyis a javulás nagyon viszonylagos - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adataiból. A cégfluktuáció ugyancsak erős maradt, a végelszámolások terén pedig folytatódott a korábban soha nem látott eljárásdömping.

A KA-VOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. - a KA-VOSZ Zrt. újonnan alapított pénzügyi vállalkozásként működő leányvállalata - pénteken megkezdi az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) kombinált mikrohitel termékének a forgalmazását - jelentette be a KA-VOSZ vezérigazgatója csütörtökön Székesfehérváron.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2011 áprilisában felmérést végzett a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek körében. Ezek az összes hazai vállalkozást létszám alapján (1 millió 300 ezer fő) 63%-ban reprezentálják. Az 1200 válaszadó cégvezető többek között arra válaszolt, hogy tagja-e a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, illetve hogy egyetért-e a kamarai tagság kötelezővé tételével a vállalatok számára.