Legalábbis ez derül ki a Cetelem 2017-es tizenöt országra kiterjedő Körképének adataiból, amelyból az is tudható, hogy javult az országok általános helyzetét tízes skálán értékelő pontszám egy év alatt: 4,7-ről 4,9-re emelkedett. Kivételt csak Franciaország (4,4) és Magyarország (3,9) képez, ahol jottányit sem változott a fogyasztók érzete tavaly óta. Személyes helyzetüket értékelve a magyarok pesszimistának számítanak a kontinenshez képest, 4,2-re értékelték saját helyzetüket, szemben az 5,5-es európai átlaggal.

Annak dacára sem javult a magyarok közérzete, hogy például tavaly jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma, emelkedtek a reálbérek, fellendült a fogyasztás, bővültek a vállalati és lakossági új hitelkihelyezések Magyarországon.  A járulékcsökkentésnek és a minimálbér-emelésnek köszönhetően 2017-ben tovább erősödhet a lakossági fogyasztás, ezáltal a kiskereskedelmi szektor forgalma. A prognózisok szerint még intenzívebb lehet a munkaerő iránti kereslet, a belső fogyasztás mellett az idén a beruházások is húzóerővé válhatnak. Jövőre az iparban is komoly fellendülésre számítanak az elemzők.

A Cetelem 2016-os körképéből az is kiderül, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége, 90 százaléka alaposan megnézi és összehasonlítja az árakat, mielőtt vásárolna. Magyarországon az emberek 91 veti össze az árakat a vásárlást megelőzően, 87 százalékuk pedig sokat töpreng, mielőtt pénzt adna ki valamire.

Folytatódott az alternatív, közösségi megosztáson alapuló, úgynevezett peer-to-peer beszerzési módok térnyerése: megközelítőleg minden második magyar él ezekkel a lehetőségekkel, 46 százalék használja az online piactereket és vesz – jellemzően használt – tárgyakat magánszemélyektől, 58 százalék vásárol – főként élelmiszereket – helyi termelőktől. Európában átlagosan 44, illetve 58 százalék ezeknek a fogyasztóknak az aránya. A javak és szolgáltatások magánszemélyek közötti cseréjét 40 százalék alkalmazza, ami 8 százalékponttal magasabb a kontinens átlagánál.