Magukat féltik, de a tárgyakat biztosítják
A Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által 2016 májusában készített reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a kis- és középvállalkozások a személyes jellegű kockázatokat sokkal relevánsabbnak tartják, mint a vállalkozási tevékenységüket fenyegető veszélyeket. A legtöbb cégvezető a nyugdíjas évek anyagi biztonságának a hiányától (a megkérdezettek 38 százaléka), valamint a személyes akadályoztatásuktól (24 százalék) és az ebből fakadó jövedelemkieséstől (21 százalék) tart. (Azért, hogy vállalkozóként magasabb nyugdíjra számíthassunk, magunk tehetünk a legtöbbet.)
A 3–20 fős vállalkozások legfontosabb félelmei tehát az emberekkel, a munkaerővel kapcsolatosak. Ilyen méretű vállalkozásoknál ez nem csoda, hiszen akár egy alkalmazott kiesése azonnali problémát jelenthet, és ezek előfordulása gyakoribb, mint a vagyontárgyakat ért károk. A vagyontárgyakban keletkezett károk helyreállítására a vállalkozások ötöde, a vállalkozással szembeni kártérítési igények miatti veszteségekre pedig csak tizedük számít.
A kutatás felmérte azt is, hogy a megkérdezett vállalkozások a következő egy évben milyen biztosításokat terveznek kötni. Érdekes, hogy míg félelmeik elsősorban nem vagyoni jellegűek, amikor szerződéskötésre kerül a sor, a tervezett biztosítások között az első három helyen a cég vagyontárgyaikat említik meg, mint biztosítandó elemet. De megkötik-e a tervezett biztosításokat?
A reprezentatív kutatásba bevont kis- és középvállalkozások válaszai alapján valószínűsíthető, hogy a szándék nem minden esetben realizálódik. A megkérdezettek mindössze 40 százaléka rendelkezik vállalkozói vagyonbiztosítással, ugyanilyen arányban kötöttek élet-, baleset- vagy betegségbiztosítást a cég vezetőjére, de az alkalmazottakra már csak 18 százalékuk gondolt. (A lakossági biztosítások terén sem jobb a helyzet, az emberek harmada csak akkor köt biztosítást, ha kötelező.)
Azok, akik nem rendelkeznek vállalkozásukkal kapcsolatban biztosítással, legnagyobb arányban, 21 százalékban nem is tartják ezt a fajta védelmet fontosnak. Bár többen említettek anyagi okokat is, 20 százalékuknak például vissza kell fognia kiadásait, de minden ötödik vállalkozás azt állítja, hogy „tud vigyázni a dolgaira”.
„Sajnos, ez nem életszerű. Vannak olyan kockázatok, amelyekre a biztosítottaknak nincs ráhatásuk, néha egyszerűen azért, mert nem is tudhatnak róluk. Csak egy példa: hibás elektromos kötések vagy elöregedett elektromos vezetékek a falakban, kötődobozokban − ezek miatt könnyen tűz keletkezhet. De nem látni a rossz állapotú víz- vagy csatornavezetékeket sem, amelyek akár a biztosítottnak, akár a szomszédnak kárt okozhatnak. Az alacsony kockázatészlelés komoly kockázatnak teszi ki ezeket a vállalkozásokat, pedig ezek a kockázatok biztosítással egyszerűen kezelhetők” – hívja fel a figyelmet dr. Faragó-Szabó Flóra, a Groupama Biztosító Vállalati Vagyon- és Felelősségbiztosítási főosztályvezetője.
A biztosítás díja csak az ötödik szempont
A biztosítóválasztás során a kisvállalkozások számára a leglényegesebb a megbízható, pontos kárkifizetés, lényeges az is, hogy a cégre szabott ajánlatot kapjanak, ez számukra még az árnál is fontosabb, hajlandók tehát akár több pénzt is fizetni az egyedi konstrukcióért. Bár a tájékozódás forrása sokszor az alkusz oldalak, a szerződést a cégvezetők már szívesebben kötik személyesen a biztosítótársaságok üzletkötőjénél vagy irodájában.
„A személyes tanácsadás során lehetőség van egyénre szabott, egyedi ajánlat összeállítására, amely a megfoghatatlan félelmeket azonosítja, és megfelelő biztosítást ajánl a személyes jellegű, a munkavállalókat érintő, valamint a vagyoni, felelősségi kockázatokkal kapcsolatosan is. Érdemes már a tájékozódásnál szakértővel felvenni a személyes kapcsolatot, aki figyel később az alulbiztosítottság elkerülésére is. Pozitív jelenség, hogy a vagyonbiztosítással rendelkező kisvállalkozások 91 százaléka rendszeresen felülvizsgálja a biztosítását” – mondta el dr. Faragó-Szabó Flóra.
