Ha van is biztosítás, nem arra, amire kéne – legalábbis gyakran ez a helyzet a kis- és középvállalkozások esetében a Groupama friss felmérése szerint. Inkább magukat féltik a tulajok, mint a céget.

A környezetszennyezés, a biodiverzitás fenntartása és a klímaváltozás új és egyre növekvő mértékű kockázatot jelent a vállalkozásoknak. A hagyományos biztosítások nem fedezik az ebből fakadó károk többségét, Magyarországon mégis nagyon csekély az érdeklődés a felelősségbiztosítások iránt.

Fabatkát sem ér egy biztosítás, ha nem cégünkre szabott és kár esetén a biztosító talál olyan kibúvót ami mentesíti a fizetés alól. Ne csak spórolni akarjunk, gondoljuk át, mire van szükség.

A magyar vállalkozások sajnos jellemzően alulbiztosítottak, ez az a terület, amit elsők között vágtak meg a cégvezetők a válság kezdetén. A biztosítási díjak folyamatosan csökkennek, a többség azonban ezt sem fizeti ki. Pedig akár csődöt is jelenthet, ha nem védik magukat a cégek.

Két év alatt mintegy 20 százalékkal csökkent a biztosítás díja egy átlagos kkv számára. Ennek ellenére a hazai vállalkozások még mindig alulbiztosítottak, részint a tudatosság hiánya, részint a pénzügyi vonzatok miatt.

Az óbudai gázrobbanás kapcsán felmerül a kérdés: hasonló esetekben kihez fordulhatnak azok, akiknek lakásában, autójában kárt okoz egy ilyen esemény? A különböző helyzetekhez eltérő megoldások tartoznak.

Tevékenységfüggő, hogy mire és mekkora összegű biztosítást érdemes kötni. A kisebb (legfeljebb 500 millió forintos vagyonnal rendelkező) vállalkozásoknak kínált termékek egyszerűek, az árazás pedig jelenleg – az erős piaci versenyből eredően – viszonylag kedvező.