A kis- és közepes vállalatok (kkv) vezetőinek mindössze 8 százaléka véli úgy, hogy vállalatának működésében gondot okoz a korrupció vagy a kenőpénz jelenléte és még ennél is kevesebben, 3,7 százalékuk tart attól, hogy munkatársaik adatokat szivárogtatnak ki a vállalattól – derült ki az EY Magyarország és a Gazdaság-, és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös kutatásából. Ugyanakkor a probléma markánsan jelen van az üzleti életben. A vállalatok bevételük 5-7 százalékát veszítik el visszaélések következtében. Ez a szám még egy jól működő kkv-t is arra ösztönöz, hogy megtegye a szükséges lépéseket a megelőzés érdekében.
A megkérdezettek mindössze 9,5 százaléka válaszolta, hogy az utóbbi öt évben érte valamilyen kár a vállalatát csalás vagy visszaélés miatt. Ez felveti azt a kérdést, hogy a vállalatvezetők felismerik-e a korrupcióra figyelmeztető jeleket cégüknél.
„A kutatásunkban megkérdezettek több mint 75 százaléka véli úgy, hogy a munkatársakba vetett bizalom önmagában elegendő a visszaélések megelőzésére.
Gyakori hiba a kis- és középvállalkozások esetében, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a szállítók, ügyfelek, munkavállalók kellő megismerésére és figyelemmel követésére. A leendő ügyfelekkel és a meglevő üzleti partnerekkel kialakított kapcsolatok kockázatának ellenőrzése kritikus lehet, mivel súlyosan veszélyeztetheti például a cég likviditását. Hasonló hiányosságokat tapasztalnak az EY szakértői a cégvagyon elemeinek és azok valós értékének felismerésében. Tapasztalataik szerint a vállalat kritikus digitális vagyontárgyainak megfelelő értékelése és védelme kifejezetten gyerekcipőben jár még.
A belső visszaélések különösen veszélyesek lehetnek a kis- és középvállalatok esetében. Ezek átlagban másfél évvel az elkövetés után kerülnek napvilágra, ennyi idő alatt azonban akár végzetes kárt is okozhatnak. Emiatt kulcsfontosságú, hogy a cégnek legyen kidolgozott folyamata a visszaélések bejelentésére, kezelésére, azaz a kollégák felismerjék és jelentsék is a visszaéléseket.
