A visszaéléseket bejelentő személyek védelmének hiánya miatt.

Visszaéléssel gyanúsítják őket.

Hogyan kell felállítani és jól működtetni a céges visszaélés-bejelentési rendszert?

Világszintű statisztikákat nézve a cégeknél előforduló visszaélések fele bejelentések alapján derül ki.

Elfogadta az országgyűlés, és immár a Magyar Közlönyben is közzétették az úgynevezett Panasztörvényt.

Egy 2019-ben hatályba lépett uniós direktíva értelmében valamennyi 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak kötelezően belső visszaélés-bejelentő rendszert kellett (volna) kialakítania 2021 végétől. Azok a hazai cégek, akik ennek a követelménynek meg szeretnénk felelni, ugyanakkor nehéz helyzetben vannak, ugyanis Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol nyomai sem látszódnak a direktíva átültetésének a nemzeti jogrendbe – derül ki a Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda adatvédelmi szakértőinek összefoglalójából.

A Sophos “Phishing and Vírus Actores Abuse Google Forms for Credentials, Data Exfiltration” kutatása leírja, hogyan élnek vissza a Google úrlapokkal a kibertámadók - a kezdő szintű csalóktól kezdve a kifinomultabb ellenfelekig – annak érdekében, hogy támadásokat indítsanak szervezetek vagy magánszemélyek ellen.

Csalók az Aldi nevében küldenek sms-ben vagy e-mailben értesítést a kereskedelmi lánctól érkező csomagról, nyereményről vagy tesztelési programról, vélhetően adathalász céllal – közölte a cég.

Az internetes szolgáltatásokat nyújtó cégek esetében a felhasználók csak reménykedhetnek abban, hogy a vállalat, amelyre rábízták szinte az egész életüket, megfelelően védi személyes adataikat. A tufa (2FA) segít, hogy a belépési kódokkal a támadók kevésbé tudjanak visszaélni.

Ha nem szabályozzák az arcfelismerő rendszerek használatát, az faji megkülönböztetéshez, az adatokkal való visszaéléshez és orwelli államokhoz vezethet, figyelmeztetett a Microsoft vezető jogtanácsosa.

Az MNB 91 millió forint bírsággal sújtotta az Atlantic GAM S.A. társaságot, mert engedély nélküli befektetési és pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzett. A jegybank az ügyben büntetőfeljelentést is tett.

Évi jó negyedmillió külföldi beteg német kórházakban való kezelése évi vagy 1.2 milliárd eurós bevételt jelent, amelyen azonban nem egy helyen közvetítőkkel osztoznak a gyógyintézmények – illegálisan.

Két kormánytisztviselőt vádol korrupciós bűncselekményekkel a Fővárosi Főügyészség - adott tájékoztatást a fővárosi főügyész. A kormányablak ügyintézői visszaéltek azzal, hogy hozzáféréssel rendelkeztek különféle nyilvántartásokhoz.

A világhálón a vásárlás gyors, egyszerű és gyakran olcsóbb – néha pedig kockázatos. A világháló ugyanakkor óriási terep a bűnözőknek is. Ám ha tájékozottak és meggondoltak vagyunk, a buktatók elkerülhetők.

A Facebook alapítója és elnök-vezérigazgatója szerint több mint kétmilliárd Facebook-profilhoz férhettek hozzá illetéktelenül, a felhasználók tudta és engedélye nélkül. Zuckerberg újságírókkal tartott telefonkonferencián ismertette a sajtót is meglepő adatot.

Duplájára nőtt a felderített gazdasági bűncselekmények száma az elmúlt évben, minden második cég érintett lehet. Azonban valószínűleg nem a visszaélések száma nőtt ilyen mértékben, hanem az azokkal kapcsolatos tudatosság javult.

Az alkalmazottak, beszállítók és üzleti partnerek közötti összeférhetetlenség észlelése komoly kihívások elé állítja a vállalatokat. Az összeférhetetlenség nagyban növeli a vállalati korrupció és más visszaélések kockázatát, de a gépi intelligencia egyre inkább lehetővé teszi az eddig eltitkolt összefonódások leleplezését a vállalatok számára is – hangzott el a Joint Venture Szövetség és a Magyar Vállalati Compliance Társaság (MVCT) múlt pénteken megrendezett országos konferenciáján.

A hazai kis- és középvállalkozások vezetőinek több mint 75 százaléka véli úgy, hogy a munkatársakba vetett bizalom elegendő lehet a visszaélések megelőzésére, ugyanakkor átlagosan éves bevételük 5-7 százalékát visszaélések miatt vesztik el, ami árnyalja a vállalatvezetők pozitív elképzeléseit.

Globálisan tízből négy cégvezető elképzelhetőnek tartja, hogy akár etikátlan eszközökhöz is folyamodjon cége pénzügyi terveinek teljesítése érdekében – állapítja meg az EY Globális Visszaélési Felmérésének 2016-os kutatása. Általános elvárás az átláthatóság, de a magyar vezetők jelentős része szerint egy kis ajándék azért még belefér...

Egyre sokrétűbb visszaélésekre kell számítani a gazdasági bűncselekményekben – derül ki a PwC felméréséből. A tipikus elkövető pedig nem kívülről jön, hanem nálunk dolgozik.

Kettős mércével viszonyulnak a korrupcióhoz a hazai vállalkozások: a gazdaság egészében látják, hogy jelen van, de tagadják, hogy saját házuk táján vagy közvetlen környezetükben tapasztalnák. Tízből nyolc cég nem monitorozza a visszaéléseket házon belül, inkább bízik az alkalmazottaiban. A cégvezetők leginkább attól félnek, hogy a beosztottak belső adatokat szivárogtatnak ki.

A tudomására jutott visszaélés-gyanús esetek miatt az MNB ma közzétett végzésében azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház Zrt. tevékenységi engedélyét, továbbá felügyeleti biztosokat rendelt ki az intézményhez.

Egy cég érdekeit sértő visszaélések a legkisebb vállalkozásokban is előfordulhatnak és cégtulajdonosként jogos elvárás, hogy tudjunk ezekről. Nem mindegy azonban, hogy miként derül fény a vállalaton belüli jogsértésekre, vagyis, hogy a munkáltató milyen feltételekkel üzemeltethet belső visszaélés-jelentő rendszert.

Fontos lenne a belső ellenőrzés a magyar cégeknek, ám mégsem hajlandóak rááldozni. A vállalati csalásokat elsősorban a pénzügyi haszon motiválja, és a gyenge felderítés bátorítja – derül ki egy friss felmérésből.