A Stiftung Warentest, a nagy, független német fogyasztóvédelmi portál és folyóirat írja: az internet a vásárlók paradicsoma, hiszen a választék óriási, az árak sokszor alacsonyak. Pár kattintás, megadjuk bankszámlánk adatait, és hamarosan házhoz szállítják az árut.

Németországban tavaly 48 milliárd euró körül volt az internetes árukereskedelem értéke. A világháló ugyanakkor óriási terep a bűnözőknek is. A német hatóságok 2016-ban több mint 82 ezer kiber-bűncselekményt, számítógépek elleni támadást, adatlopást regisztráltak, emellett kereken 253 ezer egyéb bűncselekményt, amelynél a világhálót csalásra használták.

Kép: Pixabay

A Warentest néhány tanácsa, hogy ússzuk meg az átverést

E-bay, amelyen sok magyar is vásárol: ha találunk valamit, ami érdekel, hasonlítsuk össze annak árát a portálok áraival, és éljünk a gyanúperrel, ha valamit feltűnően olcsón kínálnak. Rögzítsük az eladó nevét, adatait.

Kérjük el az eladótól az eredeti számlát (ha az még megvan), és az esetleg még érvényes garancialevelet. Ha lehet, személyesen vegyük át a terméket, ne utaljunk előre – így meg is nézhetjük, mit veszünk, mielőtt fizetünk.

Pénzbehajtótól kaptunk felszólítást fizetésre

Mármint olyasmi miatt, amit soha nem vettünk, rendeltünk meg? Nézzünk először utána, valódi inkasszócéggel van-e dolgunk, szerepel-e az a szakmai nyilvántartásban. Ha e-mailben fenyeget pénzbehajtó, az biztosan csalás, töröljük az ilyen levelet, mielőtt még a mellékletet megnyitnánk.

Az írott felszólításra, írásban, tértivevényes levélben jelezzük, ha a követelés alaptalan, vagy annak összege nem akkora, amennyinek lennie kellene. Ha viszont jogos, fizessünk mielőbb, különben még többe kerül a dolog.

Ebben megbízhatunk

„Trusted shop”, azaz megbízható üzlet. Ilyen feliratú pecsét díszíti nem kevés németországi webshop portálját. Ahhoz, hogy valaki használhassa ezt a logót, huzamos időn át legalább átlagosan jó fogyasztói értékeléseket kell felmutatnia – ezenkívül pedig fizetnie is.

A cég ellenőrzi ügyfeleit, de ez nem akadályozza meg, hogy csalók minden alap nélkül kitegyék ezt a logót. Amennyiben évi 10 eurót fizetünk a vállalkozásnak, az – ha nem érkezik meg a rendelt áru – kifizeti az elvesztett pénzüket.

A Paypal, amelyet sok magyar is használ, a vezető (és leggyorsabb) csatorna Németországban, a netes vásárlások 18 százalékánál ezen az úton fizetnek. Mármint ha benne vagyunk a rendszerben, megadtuk bankszámlánk adatait, és feltöltöttünk megfelelő összeget.

Ha nem érkezik meg a rendelt cikk, a Paypal visszatéríti az árat és a szállítás díját.

Ha viszont a szállító bemutatja az igazolást, hogy feladta az árut, nincs visszatérítés. Reklamálni lehet a Paypalnél, ha a szállított áru jelentősen eltér a megrendelttől – ilyen esetben egyedileg döntenek arról, fizetnek-e visszatérítést.

Mindenképpen kárpótlásra számíthatunk, ha illegálisan megszerezték bankszámla-számunkat és azzal visszaéltek. (Ilyen esetben bankunkhoz is fordulhatunk).

Nincs viszont visszatérítés, ha személyesen vették át az árut, illetve ha a megrendelő nem tudja igazolni, hogy ajánlva, tértivevénnyel küldte vissza a nem kívánt, vagy hibás cikket.

Pénzküldési funkció is van a Paypalnél, amellyel családnak, barátnak díjtalanul küldhetünk pénzt a cégnél vezetett számlánkról. Csalók ezzel is nemritkán visszaélnek: ha hirdetésük alapján rendelünk tőlük, ragaszkodnak ahhoz, hogy ilyen módon fizessünk – aztán várhatunk az árura.

S még egy jó tanács: ne adjuk át az eladott cikket a vásárló (állítólagos) rokonának, barátjának! Az csaló (is) lehet...