A PwC cégek körében készített, önbevallásos alapú felmérésén a cégek 51 százaléka ismerte fel, hogy visszaélés, illetve gazdasági bűncselekmény áldozatává vált. Ez kicsivel magasabb, mint a globális átlag, 49 százalék. A magyarországi felmérés válaszadói továbbra is a hűtlen kezelést (42 százalék) jelölték meg a leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekményként.  Az egyik legnagyobb kockázati tényezőt az üzletfelek jelentik. A felmérés alapján a vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket Magyarországon többnyire külső felek követik el (58 százalék), ami szembetűnő változás a korábbi felmérésükhöz képest (33 százalék).

A válaszadók 31 százaléka tapasztalt valamilyen kiberbűnözéssel kapcsolatos visszaélést, Magyarországon leggyakrabban a kártevő szoftverek (44 százalék) és az adathalászat (37 százalék) fordul elő.  A 2016-os felmérésben mért 42 százalékkal szemben idén a megkérdezettek 72 százalék-a nyilatkozta, hogy saját cége rendelkezik incidenskezelési tervvel a kibertámadások elhárítására, 10 százalékuk azonban nem rendelkezik ilyen tervvel, és még csak nem is fontolgatja annak elkészítését.

A visszaélések továbbra is jelentős költségeket okoznak: a felmérésben részt vevő gazdasági bűncselekményeket elszenvedő vállalatok 45 százalék-a több mint 100 000 amerikai dollárt (25 millió forint felett) veszített Magyarországon.

„Jelentős azon magyarországi válaszadók aránya, akik nem biztosak benne, hogy az elmúlt 24 hónap során kértek-e vállalatuktól kenőpénzt (44 százalék), illetve a szervezet került-e hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben (58 százalék), ami komoly aggodalomra, illetve gyanúra ad okot.  A fentiek jól illusztrálják a korrupció rejtett jellegét – ezért tekintjük a korrupciót egy valódi vakfoltnak Magyarországon” – mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa.