„A belső ellenőrzés működéséről, minőségéről, továbbá a visszaélésekről és azok kezeléséről korábban jellemzően nyugat-európai vagy még inkább tengerentúli statisztikák készültek csak, emiatt a Deloitte Zrt. még 2010-ben úgy döntött, hogy elindít egy rendszeresen ismétlődő felmérést a hazai belső ellenőrzési szakma bevonásával” – mondta Timothy Mahon, a Deloitte Zrt. Vállalati kockázatkezelési szolgáltatások üzletágának partnere.
A felmérés eredményei alapján a legfőbb belső ellenőrzési kihívásként az anyagi források és a megfelelő létszámú, megfelelően képzett humán erőforrás szűkösségét említették a vállalatok. Nehézségként jelölték meg a folyton változó üzleti környezethez való alkalmazkodást és az ebből eredő új típusú kockázatok kezelését. További kihívást jelent a visszaélések felderítésének fejletlensége és gyenge hatékonysága, valamint az elégtelen kontrollkörnyezet.
A vállalatok fele nem alkalmaz bejelentővonalat
Pintér Adrienn, a Deloitte Zrt. Vállalati kockázatkezelési szolgáltatások üzletágának szenior menedzsere szerint a válaszadók 86 százaléka szerint az elégtelen kontrollkörnyezet, továbbá a csalásfelderítés gyenge minősége és hatékonysága az, ami elsősorban lehetővé teszi a csalást; kiváltó oka pedig elsősorban a pénzügyi nyereség elérésének célja, illetve az elégtelen bérszínvonal (94 százalék). A válaszadók mindegyikénél működik belső ellenőrzés, közel negyedüknél (23 százalék) önálló csalásfelderítési funkció, illetve 21 százalékuknál önálló compliance bizottság formájában is, további 65 százalékuknál pedig ezt a szerepet más szervezeti egység (pl. a belső ellenőrzés) látja el. Ahol van csalásmegelőzési funkció, ott átlagosan 2-3 erre a feladatra beosztott, dedikált munkatárssal látják el a feladatot. Mindössze 9 százalék az aránya a válaszadók között azon cégeknek, amelyek nem is tervezik a csalásmegelőzés és -felderítés funkció létrehozását.
Nem költenek ellenőrzésre
A belső ellenőrzés az esetek 85 százalékában helyi funkció, míg a csalásfelderítést az esetek 83 százalékában látják el helyben. Összehasonlítva a 2010-es felmérés adataival, a jelenlegi válaszadók esetében 8 százalékkal több azon vállalkozásoknak az aránya, ahol a belső ellenőrzési funkciót helyi szervezet látja el, míg 16 százalékkal többen látják el helyben a csalásfelderítési feladatokat.
A válaszadó szervezetek 84 százalékára jellemző, hogy az ellenőrzési funkciók költségvetése nem haladja meg az éves árbevételük 0,25 százalékát, míg a legutóbbi, vagyis 2010-es felmérés során ez az arány még 0,75 százalék volt. 2013-ban mindössze egyetlen válaszadó esetében érte el az erre csoportosított költségvetés az árbevétel 1 százalékát. Biztató, hogy az elemzés során az utolsó felméréshez viszonyítva komoly fejlődési út tapasztalható a belső ellenőrzés működését illetően. A belső ellenőrzési munkatársak között nőtt ugyanis a képesítéssel, minősítéssel rendelkezők száma, és a képzésre fordított napok számának növekedése is pozitívumnak értékelhető. Megfigyelhető továbbá a csalásmegelőzés és -felderítés funkciók tudatos fejlesztése, amellyel párhuzamosan jelentősen nőtt a belső ellenőrzési normáknak való megfelelés is – tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértője.
