Belső ellenőrzés: kellene a cégeknek

Fontos lenne a belső ellenőrzés a magyar cégeknek, ám mégsem hajlandóak rááldozni. A vállalati csalásokat elsősorban a pénzügyi haszon motiválja, és a gyenge felderítés bátorítja – derül ki egy friss felmérésből.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

„A belső ellenőrzés működéséről, minőségéről, továbbá a visszaélésekről és azok kezeléséről korábban jellemzően nyugat-európai vagy még inkább tengerentúli statisztikák készültek csak, emiatt a Deloitte Zrt. még 2010-ben úgy döntött, hogy elindít egy rendszeresen ismétlődő felmérést a hazai belső ellenőrzési szakma bevonásával” – mondta Timothy Mahon, a Deloitte Zrt. Vállalati kockázatkezelési szolgáltatások üzletágának partnere.

Gyenge a kontroll a cégeknél – Kép: SXC

A felmérés eredményei alapján a legfőbb belső ellenőrzési kihívásként az anyagi források és a megfelelő létszámú, megfelelően képzett humán erőforrás szűkösségét említették a vállalatok. Nehézségként jelölték meg a folyton változó üzleti környezethez való alkalmazkodást és az ebből eredő új típusú kockázatok kezelését. További kihívást jelent a visszaélések felderítésének fejletlensége és gyenge hatékonysága, valamint az elégtelen kontrollkörnyezet.

A vállalatok fele nem alkalmaz bejelentővonalat

Pintér Adrienn, a Deloitte Zrt. Vállalati kockázatkezelési szolgáltatások üzletágának szenior menedzsere szerint a válaszadók 86 százaléka szerint az elégtelen kontrollkörnyezet, továbbá a csalásfelderítés gyenge minősége és hatékonysága az, ami elsősorban lehetővé teszi a csalást; kiváltó oka pedig elsősorban a pénzügyi nyereség elérésének célja, illetve az elégtelen bérszínvonal (94 százalék). A válaszadók mindegyikénél működik belső ellenőrzés, közel negyedüknél (23 százalék) önálló csalásfelderítési funkció, illetve 21 százalékuknál önálló compliance bizottság formájában is, további 65 százalékuknál pedig ezt a szerepet más szervezeti egység (pl. a belső ellenőrzés) látja el. Ahol van csalásmegelőzési funkció, ott átlagosan 2-3 erre a feladatra beosztott, dedikált munkatárssal látják el a feladatot. Mindössze 9 százalék az aránya a válaszadók között azon cégeknek, amelyek nem is tervezik a csalásmegelőzés és -felderítés funkció létrehozását.

Mit jelent a cégeknek az új Ptk.?
Több mint ötven év után 2014. március 15-től új polgári törvénykönyve (Ptk.) lesz az országnak, miután a parlament hétfőn elfogadta az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódexet. Az új polgári törvénykönyv társasági jogi szabályainak nagy része egyszerűsíti és ésszerűbbé teszi a különböző gazdasági társaságok működését, szigorúbban szabályozza az alapítók és tagok felelősségét, ugyanakkor a hitelezők számára nagyobb védelmet nyújt.
A hatékony csalásfelderítés szempontjából kiemelten fontos eszköz lehet a vállalati bejelentővonal - a felmérés adatai szerint a visszaélésekre elsősorban bejelentés alapján (32 százalék) derül fény. Meglepő, hogy ennek ellenére a megkérdezett vállalatoknak egyelőre csupán alig több mint felénél (52 százalék) működtetnek bejelentővonalat, a válaszadók 42 százaléka pedig egyáltalán nem is tervezi a bejelentővonal bevezetését.

Nem költenek ellenőrzésre

A belső ellenőrzés az esetek 85 százalékában helyi funkció, míg a csalásfelderítést az esetek 83 százalékában látják el helyben. Összehasonlítva a 2010-es felmérés adataival, a jelenlegi válaszadók esetében 8 százalékkal több azon vállalkozásoknak az aránya, ahol a belső ellenőrzési funkciót helyi szervezet látja el, míg 16 százalékkal többen látják el helyben a csalásfelderítési feladatokat.

A válaszadó szervezetek 84 százalékára jellemző, hogy az ellenőrzési funkciók költségvetése nem haladja meg az éves árbevételük 0,25 százalékát, míg a legutóbbi, vagyis 2010-es felmérés során ez az arány még 0,75 százalék volt. 2013-ban mindössze egyetlen válaszadó esetében érte el az erre csoportosított költségvetés az árbevétel 1 százalékát. Biztató, hogy az elemzés során az utolsó felméréshez viszonyítva komoly fejlődési út tapasztalható a belső ellenőrzés működését illetően. A belső ellenőrzési munkatársak között nőtt ugyanis a képesítéssel, minősítéssel rendelkezők száma, és a képzésre fordított napok számának növekedése is pozitívumnak értékelhető. Megfigyelhető továbbá a csalásmegelőzés és -felderítés funkciók tudatos fejlesztése, amellyel párhuzamosan jelentősen nőtt a belső ellenőrzési normáknak való megfelelés is – tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértője.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo