A tipikus elkövető évek óta nálunk dolgozik

Egyre sokrétűbb visszaélésekre kell számítani a gazdasági bűncselekményekben – derül ki a PwC felméréséből. A tipikus elkövető pedig nem kívülről jön, hanem nálunk dolgozik.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„A jelentősen változó gazdasági és technológiai környezetben, új üzleti modellek megjelenésével együtt a visszaéléseknek is egyre bonyolultabb és sokrétűbb formájára kell számítanunk. A magyarországi eredmények a globális és régiós eredményeknél is optimistább képet festenek a visszaélések előfordulásáról. Ez arra vezethető vissza, hogy a vállalatok bizonyos esetekben nincsenek is tisztában az őket ért támadásokkal, illetve sok esetben túlzott bizalommal vannak a lefektetett kontrollkörnyezetük megfelelőségével kapcsolatban” – hangsúlyozza Hurton Tibor, a PwC Magyarország csalásfelderítéssel foglalkozó csoportjának menedzsere.

Magyarországon az öt leggyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmény a hűtlen kezelés (46%), a korrupció és vesztegetés (38%), az adócsalás (21%), a számítógépes bűnözés (17%), valamint a közbeszerzési csalások (17%). Hazánkban hagyományosan a hűtlen kezelés a gazdasági bűncselekmények legelterjedtebb formája, azonban ez egyben a legkönnyebben felderíthető gazdasági bűncselekmény is, így nem meglepő, hogy évek óta listavezető.

A csalásokért főként belső (46%) és csak kisebb részben külső elkövetők tehetők felelőssé (33%). A régiós válaszok összesítése alapján a potenciális belső elkövető jellemzően 31-40 év közötti, diplomás férfi, aki már 3-5 éve dolgozik a vállalatnál junior vagy középvezetői szinten. A külső elkövetők pedig jellemzően a vevők vagy a fogyasztók közül kerülnek ki.

Számítógépes bűnözés

A gazdasági bűncselekményt elszenvedő magyarországi válaszadók csak kevesebb, mint egyötöde (17%) nyilatkozott úgy, hogy számítógépes bűnözés áldozata lett. Ez kevesebb mint a régiós átlag ( 22%) és messze alulmarad a globális átlagtól (32%), így feltételezhetjük, hogy a magyar cégek egy része tudtán kívül válhatott számítógépes bűncselekmény áldozatává.

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága a számítógépes bűnözés megítélésében bekövetkezett változás, miszerint ez már nemcsak az informatikát érintő, hanem a szélesebb üzleti tevékenységre is kiterjedő alapvető probléma. A gyors technológiai változás következtében ugyanis az ilyen jellegű bűncselekmények kockázata már nem csupán a számítógépekre terjednek ki, hanem a mobil és a felhőhöz kapcsolódó digitális eszközökre is. Ennek ellenére Magyarországon a válaszadók 55%-a véli úgy, hogy a számítógépes bűnözés kockázata változatlan. A PwC szakértői szerint ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy a magyar vállalatok alábecsülik a számítógépes bűnözés fenyegetéseit, ugyanakkor a megkérdezett vállalatok felét már legalább 50 000 dollár vagy ezt meghaladó veszteség érte.

Ideális célpontok: építőipar, ingatlan és szállítmányozás
Már az árnyoldalait is látják a digitalizálódó világnak az Európai Unió nagyvállalatai. A cégek többsége leginkább értékes üzleti adatait félti, egyre többen állítanak fel saját belső szabályokat, hogy védekezzenek.
„A válaszadók egybehangzó véleménye szerint a vállalatoknak a pénzügyi veszteség mellett egyéb járulékos kára is keletkezik, például az üzletmenet megzavarásából, a korrekciós intézkedésekből, a nyomozati és megelőzési tevékenységből, a bírságok kiszabásából és a perköltségekből adódóan. Nem beszélve a morálra és a vállalat jó hírnevére gyakorolt negatív hatásról, amely jelentősen és hosszú távon befolyásolja az üzleti teljesítményt. Ezek a károk természetesen nem könnyen számszerűsíthetőek, de idővel messze túlnőhetnek a rövid távú pénzügyi veszteségen”- teszi hozzá Polacsek Csaba, a PwC Magyarország pénzügyi és tranzakciós csoportjának igazgatója.

Felderítési módszerek

Pozitív eredmény az elmúlt évekhez képest, hogy egyre több csalásra derül fény a különböző megoldások segítségével. A magyarországi válaszadók 42%-a mondta, hogy a cégénél bekövetkezett csalást vállalati ellenőrzési mechanizmus segítségével leplezték le (a régióban ez az arány 54%, míg globálisan 47%). Azonban így is minden ötödik csalás (21%) oly módon derül ki, amelyre a vállalat vezetésének nincs hatása.

„A visszaélések gyors felderítése kulcsfontosságú a vállalatokat esetlegesen ért veszteségek minimalizálása érdekében. A technológiai fejlődéssel együtt a vállalatok rendelkezésére állnak új eszközök is a visszaélések felderítésére és a kockázatok csökkentésére. Ilyenek lehetnek a kockázat alapú átvilágítások, fókuszált visszaélés és korrupciós kockázatvizsgálatok, intelligens megfigyelő rendszerek, anonim bejelentéseket kezelő rendszerek valamint az átfogó visszaélés-megelőző rendszerek” – magyarázza Polacsek Csaba.

Etikai és megfelelési programok

Szintén pozitív tendencia, hogy a felmérésben résztvevők 81%-a rendelkezik formális etikai és megfelelési programmal, ami többnyire megegyezik a régiós és a globális átlaggal (82%). A megkérdezettek 76% továbbá úgy véli, hogy etikai kódexük lefedi a kulcsfontosságú kockázati és szabályozási területeket. 88%-uk szerint a vállalati értékeket világosan megfogalmazták és a munkavállalók ismerik azokat. A vállalatok 60%-a rendszeres oktatást is tart etikai kódexével kapcsolatban. Ez a viszonylag magas arány némi optimizmusra adhat okot.

„Compliance területen azonban még mindig van hova fejlődniük a vállalatoknak. Érdemes szem előtt tartani, hogy a compliance funkció ugyan nem termel profitot, de a vállalatot fenyegető kockázatok felmérésén és kezelésén keresztül képes azt megóvni a nagyobb veszteségektől. A compliance vállalaton belüli sikerességéhez nagymértékben hozzájárul, ha a munkavállalók minél szélesebb körét bevonják már a megvalósítás fázisában” – mondja Hurton Tibor.

A cégek zsebére megy a korrupció, mégsem törődnek vele
Kettős mércével viszonyulnak a korrupcióhoz a hazai vállalkozások: a gazdaság egészében látják, hogy jelen van, de tagadják, hogy saját házuk táján vagy közvetlen környezetükben tapasztalnák. Tízből nyolc cég nem monitorozza a visszaéléseket házon belül, inkább bízik az alkalmazottaiban. A cégvezetők leginkább attól félnek, hogy a beosztottak belső adatokat szivárogtatnak ki.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo