A cégek zsebére megy a korrupció, mégsem törődnek vele

Kettős mércével viszonyulnak a korrupcióhoz a hazai vállalkozások: a gazdaság egészében látják, hogy jelen van, de tagadják, hogy saját házuk táján vagy közvetlen környezetükben tapasztalnák. Tízből nyolc cég nem monitorozza a visszaéléseket házon belül, inkább bízik az alkalmazottaiban. A cégvezetők leginkább attól félnek, hogy a beosztottak belső adatokat szivárogtatnak ki.

"Tudom, mindenkit érdekel a közbeszerzést övező korrupció," de ez a vizsgálat nem erről szólt, hűtötte le az újságírói kedélyeket a jelentés szűk körű prezentációján Bíró Ferenc, az Ernst & Young Visszaélés-Kockázatkezelési üzletágának vezetője a cég  „Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban – 2015” felmérésének bemutatásakor.

Magyarországon a megkérdezettek 18%-a tartja a legnagyobb üzleti kockázatnak a korrupciót, derült ki az Ernst & Young és az MKIK GVI közös kutatásából. A nemzetközi vizsgálatban 21% százalék lett az eredmény.

Másutt van, nálam nincs!

A korrupció kettős megítélését mutatja, hogy a cégek tízes skálán 4,94-re tették a korrupció jelenlétének mértékét a gazdaságban. Saját házuk táján viszont -szerintük- alig tapasztalható. A hazai kis- és középvállalkozások vezetőinek alig harmada gondolja úgy, hogy cégénél szükség van a visszaélések kezelésére, többségük nem is azonosított még visszaélést az általa vezetett szervezeten belül.

Korrupció 1-től 10-es skálán: 2015 (2014-es érték)

A gazdaság egészében: 4,94 (5,49)

Céges beszerzésnél (B2B): 0,85 (1,29)

Hatóság részéről: 0,73 (0,83)

Állami ellenőr részéről: 0,63 (0,80)

Közbeszerzés kiírójánál: 0,61 (0,89)

Mivel a felmérés személyes beszélgetésekkel történt, valószínűleg a cégvezetői büszkeség, szemérem, tovább a jogi következményektől és a pletyka elindulásától való félelem lehet az oka, hogy magukat kedvezőbb fényben igyekeznek feltüntetni a cégek.

"Olyan, mint a jégeső" 

Ilyen mértékű eltérés láttán (másutt van, nálam nincs), kézenfekvő a kérdés: most akkor van-e korrupció vagy nincs?

Tóth István Jánostól, az MKIK GVI igazgatójától azt is megtudtuk, hogy a "korrupció olyan, mint a jégeső." Ha Budapestnek egy kerületében potyog a jégből a jég, de a város másik felén nem, attól még elmondható, hogy jégeső volt. Vagyis hiába adnak a cégek a korrupció egyes módjaira a tízes skálán -saját tapasztalataik alapján- egynél alacsonyabb értékeket, a korrupció attól még igenis létezik, még ha szórványosan is. Ez "nem tényellenes", mondta a Piac & Profitnak Tóth János.

Kézen-közön eltűnik
Kép: freeimages.com

Milyen gyakori a visszaosztás?

Jobban megeredt a nyelve a cégvezetőknek, amikor hipotetikus szcenáriókat kellett mérlegelniük. Mit csinálna, ha valaki azzal keresi meg, közbeszerzést hoz, s elintézi, hogy Ön nyerhet a pályázaton, de vissza kell osztania?

  • 2 % Elfogadnám
  • 11 % Megfontolnám (2011-ben ez 22 % volt, később már 15 %)
  • 1 % Egyéb módon reagálnék
  • 3,6 % Nem tudom
  • Összesen: 17,6 % nem mondana nemet
A "megfontolnám" válasz visszaszorulása a korábbi évekhez képest nem feltétlenül ad okot optimizmusra, vagyis hogy egyre több a becsületes cégvezető. A jóval nagyobb szórású, többezer embert megkérdező felméréseknél is néhány százalékos a hibaarány, egy 305 fős mintavételnél viszont rendkívül "nagy a hibaszázalék", ismerte el a Piac & Profit kérdésére Tóth István János. Ennyi csökkenés a hibaszázalékon belül van.

Van etikai kódex, de nem tartatják be

Aggasztó, hogy a kkv-k nem ismerik fel a korrupciós pontokat a cégszerkezetben és nem létesítenek kontrollokat, előre meghatározott folyamatokat a megelőzésre és a korrupciós esetek utólagos kezelésére.

A kutatás eredményei szerint a kkv-k kevesebb, mint ötöde érzi szükségesnek az etikai vétségek megelőzését saját cégénél, etikai kódexszel pedig csupán tizedük rendelkezik. A nemzetközi adatokhoz hasonlóan, illetve a korábbi éveknek megfelelően a vállalati eszközökkel való visszaélést tekintik a cégek a legnagyobb veszélyforrásnak, a korrupciót csak kevesebb, mint ötödük jelölte meg ilyenként.

Pedig az etikai kódex megfogalmazása elengedhetetlen fontosságú, de az iparkamaráknak is részt kellene vállalniuk bizonyos sztenderdek meghonosításában, hangsúlyozta Bíró.

Nincs etikai kódex: 70 % Van etikai kódex: 30 %

Eme 30 %-on belül: Van saját etikai kódex: 17% Anyavállalattal közösen van: 13% Etikai kódex a hazai kkv-knál: 10%

Van etikai vétségeket kezelő személy: 20% (Külföldön: 39%) Oktatásban részesülnek az alkalmazottak: 7% (Külföldön: 48%) Van etikai forródrót: 28% (Külföldön: 54%) Forródrót a hazai kkv-knál: 10%

Sokat buknak rajta 

"Az etikai kódex sem mindenható, azonban megfelelő ellenőrzési mechanizmusokkal kiegészítve megkerülhetetlen eszközt jelent a visszaélések elleni harcban. Érték- és szabálygyűjteményként egy ilyen kódex támogatja a helyes döntések meghozatalát és a megfelelő magatartásformák kialakítását. Sok vállalatvezető abban a hitben él, hogy cégét egyáltalán nem érinti a korrupció és az etikai vétség, így nagyon kevesen vállalnának plusz kiadást ezek megelőzésére - mondja Bíró Ferenc.

Még ha van is etikai kódex, sok cégnél nem kommunikálják annak alapelveit az alkalmazottak felé, illetve nincs a vétségek kezelésére ráállított személy, tette hozzá Ludvig Lívia

Pedig a hazai kkv-k percepciójával szemben az ACFE nemzetközi felmérése alapján éppen a kisebb cégek estek áldozatul a legnagyobb arányban visszaéléseknek, árbevételükhöz viszonyítva ők szenvedték el a legnagyobb veszteségeket. A kkv-k ráadásul a nagyvállalatoktól eltérő visszaélési kockázatokkal szembesülnek, lopás, sikkasztás, hamisítás, illetve a bérszámfejtéshez kapcsolódó visszaélések több mint kétszer sűrűbben fordulnak elő e körben, mint a nagyobb cégeknél.

Minden cég történetében eljön az a pillanat, amikor az alapító már nem tudja egyedül átlátni a vállalkozás működését és ellenőrizni minden egyes tranzakciót. Delegálnia kell részfeladatokat, megosztania a felelősségeket. Ekkor célszerű, hogy a vezetés olyan fékeket és mechanizmusokat állít fel, melyek időben jelzik, ha korrupció van.

"Végzetes károkat okozhat egy kisvállalkozás életében egy-egy visszaélés," mondta Ludvig Lívia, az EY ugyanezen üzletágának szenior menedzsere. Mekkora bevételtől eshet el egy vállalkozás a korrupció révén? Pontos értéket ugyan nem mondtak az Ernst & Young-nak, de 10% és a "bevétel harmada" is többször elhangzott, s a vizsgálat hipotetikus kérdésfeltevéseinél is ilyen értékekkel példálóztak.

Számos módja lehet a bevételkiesésnek. A raktáros lazán kezeli a rá bízott készletet, otthon is használják a szerszámokat, vagy olyan beszállítónak oszt ki egy alkalmazott megrendelést, ahol felmerül az illető érintettsége, vagyis összeférhetetlensége aggályok merülnek fel.

Jelentősen csökkent az odafigyelés e témában a céges hierarchia csúcsán:

  • Figyeli az összeférhetetlenséget: 30% (2014-ben ez 54% volt!)
  • Nem szükséges vizsgálni: 30%
  • Csak a kulcspozíciókat figyeli: 13% (2014-ben 24%)
  • Nincs beszerzési szabályzat: 66%
  • Beszerzésnél nem szokott pályáztatni több felet: 66%
  • Csak meghívásos pályázatokat intéz: 13%
  • Nem írat alá beszállítóival auditálási megállapodást (right-to-audit): 69%
Észrevesszük az etikai vétségeket Kép: freeimages.com

 

Mitől paráznak?

Vizsgáljuk is, meg nem is
A cégek 81%-ánál folytatnak valamilyenfajta kockázatfelmérést, de ezek 40%-a nem tér ki a korrupcióra. "Nem magyar sajátosság", hogy a cégvezetők nem hoznak létre olyan mechanizmusokat, folyamatokat, melyek kiszűrnék a visszaéléseket, tette hozzá Biró, bár a nemzetközi számadatok kedvezőbbek e téren. Hazánkban is elsősorban a külföldi (rész)tulajdonossal bíró vállalkozások azok, melyek erősebben fellépnek a korrupció ellen és utólag is hatékonyabban kezelik a visszaéléseket, miután azok bekövetkeztek.
Az itthon működő cégek alig több mint tizede (13 százaléka) fordít figyelmet arra, hogy azonosítsa és ellenőrizze a magas korrupciós kockázattal járó tevékenységeket és kulcspozíciókat, tavaly még közel negyedük nyilatkozott pozitívan ilyen irányú rendszereiről. Az összeférhetetlenséget, a munkatársak más cégekben birtokolt érdekeltségeit is jóval kevesebben figyelik a hazai cégek közül. A vállalati első emberek közel harmada szerint azért nem szükséges ilyen ellenőrzés, mert vélekedésük szerint kollégáiknak nincsenek ilyen érdekeltségei. A megkérdezettek kétharmada beszerzési szabályzattal sem rendelkezik.

Az etikai kódexszel rendelkező cégek első emberei leginkább attól félnek, hogy saját alkalmazottaik szivárogtatnak ki adatokat.

  • Adatszivárogtatás: 39%
  • Kilépő dolgozók szivárogtatnak: 25%
  • Tárolt adatok eltulajdonítása és harmadik félnek történő átadása: 17%
  • Külső kibertámadás: 11%
  • Adatok meghamisítása, manipulálása: 8%
Túlságosan megbíznak az alkalmazottban

Alapvetően azt mondják a vállalkozók, hogy megbíznak a beosztottaikban. A megkérdezettek közül csak egy-két cég vallotta be, hogy feljelentést tettek. (Talán anonim felmérésnél nagyobb mértékben ismertek volna be ilyen eseteket.) Ezért a válaszadók 70%-a szerint nincs szükség  visszaélések kezelésére. Volt, aki a kicsi alkalmazotti létszámmal, mások azzal indokolták, hogy nem foglalkoznak a témával, hogy nincs külön ember, vagy elegendő anyagi keret rá.

Bíró azonban úgy látja, a szkepticizmusnak fontos elemnek kell lennie a főnök-alkalmazott relációban. Azért nincs itthon whistleblower-kultúra, vagyis nem gyökeresedett meg a cégen belüli bepanaszolás-árulkodás szokása, mert a kommunizmusban viruló "feljelentős" kultúra iránt averzió él az emberekben. Pedig bizonyos esetekben igenis szükség lenne rá.

Egy azonban biztos, nem létezik minden helyzetre illő univerzális mérce, vagyis "one-size-fits-all" megoldás. Vegyük például az ajándékok elfogadását. Az amerikai jogszabály is úgy fékezi ezt, hogy a döntést befolyásolja-e az elfogadott tárgy vagy juttatás. Ez pedig életszínvonalhoz és emberhez kötött, más jelent "befolyásoló ajándékot" egy menedzsernél, egy milliomos cégtulajdonosnál és egy alsóbb szinten dolgozó alkalmazottnál.

Amilyen hozzáállást tanúsít a cégvezető a húzós megítélésű, korrupciós vagy korrupciót súroló lehetőségek iránt, azt fogják követni az alkalmazottak. "Értékeket is kell menedzselni, nem kizárólag embereket és eszközöket", mondta Biró.

Hogy kedvezően hatnak-e majd a korrupció visszaszorítására a közbeszerzésre vonatkozó új előírások, arra Biró csak annyit mondott, "meglátjuk".

Őket kérdezték meg
Az MKIK GVI-vel közösen készült felmérés 305 cégvezetőt kérdezett meg személyesen (nem adatlapkitöltő módszerrel), s ezúttal -első alkalommal- nagyobb hangsúly került a KKV-kra. A vizsgált vállalkozások köre:
  • 250 millió forintnál nagyobb éves árbevételt generálnak.
  • 50 főnél nagyobb a munkaerőállományuk
  • 45 %-ukban külföldi tulajdonos is van.
  • Van köztük tőzsdei cég is.
  • Mezőgazdasági, ipari, turisztikai, építőipari, kereskedelmi és egyéb gazdasági tevékenységet végeznek.
A cégeket "véletlenszerűen" választották ki. Minden évben másokat kérdeznek meg, nincs sem ismétlődés, sem rotáció, vagyis évek múltán sem fordulnak ugyanahhoz a vállalkozáshoz a kérdésekkel.
Az EY és az MKIK GVI ötödik alkalommal végezte el felmérését, így az összemérhetőség is lehetséges. Meglepetés azonban nem érte őket. "Nem teljesen változatlan a helyzet," mondta Bíró, de "bárcsak mondhantám, hogy meglepetés ért minket." A korrupcióra való nyitottság alapvetően nem változott a KKV-k körében.

Véleményvezér

Ez ciki, a kockázati tőkebefektetők még Ukrajnába is szívesebben mennek, mint hozzánk

Ez ciki, a kockázati tőkebefektetők még Ukrajnába is szívesebben mennek, mint hozzánk 

2024 első negyedéve siralmas a magyarországi kockázati befektetések területén.
52 millió forintot tudott magára pakolni a Fidesz-celeb

52 millió forintot tudott magára pakolni a Fidesz-celeb 

Gyönyörű smukkokal domborítanak a szép hölgyek.
Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo