Ne bírjuk a korrupciót - de az ajándék, az más

Globálisan tízből négy cégvezető elképzelhetőnek tartja, hogy akár etikátlan eszközökhöz is folyamodjon cége pénzügyi terveinek teljesítése érdekében – állapítja meg az EY Globális Visszaélési Felmérésének 2016-os kutatása. Általános elvárás az átláthatóság, de a magyar vezetők jelentős része szerint egy kis ajándék azért még belefér...

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az elmúlt négy évben nemzetközileg nem változott érdemben a korrupciós és vesztegetési ügyek gyakoriságának megítélése a vállalatvezetők körében – derül ki az EY kétévente elkészülő Globális Visszaélési Felmérése (Global Fraud Survey) 2016-os adataiból. Globálisan a válaszadók 39 százaléka véli úgy, hogy a vesztegetés és az egyéb korrupciós gyakorlatok széles körben fordulnak elő saját országában, ami csupán 1 százalékpontos csökkenést jelent mind a 2014-es, mind a 2012-es kutatás adataihoz képest.

A fejlett piacokon emelkedett a visszaéléssel összefüggő magatartásformák előfordulása: a korábbi felméréshez képest négy százalékponttal nőtt a korrupció széles körű elterjedtségéről nyilatkozók aránya, elérve a 21 százalékot.

Kép:Pixabay

Jelentősen rosszabb a helyzet itthon, mint a fejlett piacokon

A kutatás szerint az idén olimpiát rendező Brazíliában két év alatt 20 százalékpontos emelkedéssel 90, Ukrajnában 88, Thaiföldön és Nigériában pedig 86 százalék azon cégvezetők aránya, akik a megvesztegetési ügyek széleskörű elterjedtségéről számoltak be. Szlovákiában 70, Horvátországban 60, Csehországban 54, míg Magyarországon 66 százalék volt az így nyilatkozók aránya idén – ami magasnak tekinthető a fejlett piacokon tapasztalható 21, valamint a kelet-európai 46 százalékos átlaghoz képest.

Saját iparágában a megkérdezetteknek csupán 11 százaléka tartja jellemzőnek, hogy vesztegetéssel nyernek el szerződéseket. Ez az arány a fejlődő piacokon 15, Kelet-Európában 13, Magyarországon 6 százalék. Itthon ezzel két év alatt 7 százalékponttal csökkent azok aránya, akik saját szektoruk fertőzöttségéről számoltak be.

Személyes felelősséget akarnak

A korrupció problémáját a jogalkotók és a bűnüldöző szervek is felismerik, a hatékony fellépés érdekében pedig határokon átívelő együttműködést hoznak létre. A kutatás szerint a vállalati vezetők ezt támogatják is: 83 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a bűnüldöző szervek munkája segít megelőzni a jövőbeni visszaéléseket.

A fejlődő piacokon, így Magyarországon is a kutatás szerint erősödik az a percepció, hogy a korrupciós magatartásformáért felelős egyének felelősségre vonása nem működik hatékonyan. Brazíliában a válaszadók 70, Afrikában és Kelet-Európában pedig 56 százaléka látja úgy, hogy bár a kormányok törekednek az esetek felderítésére, nem érzik hatékonynak az igazságszolgáltatás működését e téren. Itthon a válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a szándék ellenére nem hatékony az állami fellépés – ez tíz százalékponttal magasabb a régiós, és több mint 25 százalékponttal a fejlett piacokon mértnél. Ugyanakkor Magyarországon a válaszadók 72, Kelet-Európában 73, globálisan 83 százaléka támogatja a személyi felelősség megállapítását és az egyéni felelősségre vonást.

“A korrupció mindig hiba a rendszerben”
Érdemes megfigyelni, hogy azok az országok, ahol pénzen és kapcsolatokon múlik a siker, valójában versenyképtelenek. Ezzel szemben ahol kiskaput keresni ciki, azok az országok gazdagok és sikeresek. Meggyőződésem, hogy akár a saját cégünk, akár az országunk hosszútávon csak úgy lesz versenyképes, ha a gazdaság szereplői közül minél többen a szabályok szerint játszanak. A szabályok betartása nélkül hosszú távú, nemzetközi siker elképzelhetetlen – vélik a Prezi és a Ustream vezetői.
„Az összes piaci válaszadó egyetért abban, hogy a cégvezetők személyes büntetőjogi felelősségre vonása alapvető tényező lehet az elkövetett visszaélések megakadályozásában. A büntetőeljárások elkerülése a bűnüldöző szervek globális együttműködésének erősödésével egyre nehezebbé válik. Komoly kockázatot viselnek így a cégek tulajdonosai és vezetői dolgozóik kis hányadának magatartása miatt– mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere. A megoldás, legalábbis részben, a cégkultúrában, az ún. compliance rendszerekben és a rendelkezésre álló technológia jobb, hatékonyabb felhasználásában rejlik.” – tette hozzá.

Szívesség? Ajándék? Az itthon belefér

Nemzetközi és magyar szinten egyaránt tapasztalható az igény az átláthatóságra. Világszerte a megkérdezett cégvezetők több mint kilenctizede, Magyarországon 100 százaléka értett egyet azzal, hogy fontos az üzleti partnerek valós tulajdonosi szerkezetének ismerete.

Globálisan a megkérdezettek több mint 40 százaléka akár etikátlan eszközökhöz is folyamodna cége pénzügyi terveinek teljesítése érdekében. A pénzügyi területen dolgozó szakértők 16 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy egy pénzügyi vezető akár fizetne is azért, hogy egy új üzletet elnyerjen, vagy egy meglévőt megtartson.

Magyarországon a válaszadók harmada tartja elfogadhatónak személyes ajándék vagy szolgáltatás, szívesség nyújtását egy-egy üzlet érdekében, negyedük szórakoztató programokat, hat százalékuk akár készpénzt is bevetne – 40 százalékuk pedig ezek közül legalább egyet elfogadhatónak nevezett. A személyes ajándékozás területén a magyar adat jelentősen eltér mind a régiós, mind a fejlett piaci számoktól (előbbi körben a hazai arány fele, utóbbiban pedig kevesebb, mint negyede válaszolt pozitívan).

Kevesen ismerik fel a kiberbűnözés jelentette kockázatokat

A magyarországi cégvezetők kevesebb, mint harmada érzékeli jelentős kockázatként a kiberbűnözést, míg a régióban 42, a fejlett piacokon pedig 53 százalékuk nyilatkozott így.

„A tapasztalataink alapján szinte minden cégnél vannak olyan dolgozók, akik – merőben eltérő motivációval, de – készen állnak arra, hogy a maguk hasznára fordítsák a cég bizalmas adatait, illetve arra, hogy harmadik, külső félnek lehetőséget adjanak erre. A szenzitív adatok védelme, a kiberbűntények és a belső támadások elleni folyamatok kidolgozása az egyik legfontosabb, amiknek a vezetőség prioritáslistáján szerepelniük kell. – tette hozzá Biró Ferenc.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo