"Ha túl erősen nyomjuk a béreket fölfelé, azt nem tudják kitermelni", ha viszont nem, akkor "kiürül az ország" - tette hozzá Parragh László, a kamara országos elnöki találkozóját megelőző, rögtönzött sajtótájékoztatón. A kamara elnöke nagyon fontosnak nevezte, hogy termelékenységben, hatékonyságban felzárkózzanak a magyar vállalkozások Európához, mert csak ebben az esetben nyílik lehetőség a foglalkoztatás bővítésére.
Elhalasztják a felvételt és a beruházásokat a cégek a béremelés miatt
A több mint
3200 vállalat megkérdezésével készített felmérés szerint a cégek 29 százaléka elhalasztja a tervezett létszámbővítést az idén a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2017. januári emelése miatt, 26 százalékuk a minimum felett keresők bérét emeli a bérfeszültségek elkerülése érdekében, 24 százalékuk pedig úgy döntött, hogy a tervezett beruházásokat halasztja el.
Parragh László szerint ugyanakkor "minden makrogazdasági adat rendben van" -, így a foglalkoztatás, a növekedés, az infláció, a fogyasztás, a beruházások -, de nagy kérdés, "hány évig tudjuk ezt tartani". A felzárkózás, a nyugathoz való közeledés elengedhetetlen feltétele, hogy éveken át fenn tudjuk tartani ezeket a folyamatokat - tette hozzá. A kamarai vezető szerint ugyanakkor a munkaerő biztosítását tekintve "az árral szemben úszunk": nem csak a gyerekszám csökken, hanem az iskolába iratkozók száma is, miközben rendkívül erős a gimnáziumok "elszívó hatása". Meg kell győzni az embereket, ha a gyereknek van olyan munkája, amit a piac keres, és megfelelő jövedelemre tesz szert, az számára önbecsülést is ad - mutatott rá a kamarai elnök, aki szorgalmazta a felsőoktatás átjárhatóságát, vagyis, hogy a diák a szakképzésből be tudjon jutni a felsőoktatásba. "Egy jó autószerelőből lehessen autóipari mérnök, ha tovább akar lépni" - mondott példát Parragh László megemlítve, hogy e folyamatnak már jó keretet biztosítanak a szakgimnáziumok, de - mint mondta - a társadalommal még meg kell értetni, hogy ez így is működik.
Miklóssy Ferenc, a kamara alelnöke, a hajdú-bihari kamara elnöke szerint "nem lehet a gazdaság erős, ha a középvállakozói réteg nem erős, nem versenyképes. Hozzátette: a magyar középvállalkozók megerősítéséhez kell, hogy az európai uniós támogatások 60 százaléka ténylegesen a vállalkozásokat erősítse. A szakember ennek érdekében sürgette a pályázati döntéseket, hogy a támogatásokat mielőbb közvetlenül eszközök, gépek, technológiák beszerzésére fordíthassák, ami megalapozza a következő évek versenyképességét.
