Amíg a 2007-2013. EU programozási időszakban megítélt támogatások alig három százaléka volt visszatérítendő pénzügyi eszköz, addig a 2014-2020 között elérhető Széchenyi 2020 program keretösszegének több mint 8 százaléka hívható le visszatérítendő támogatásként - olvasható a Széchenyi Tőkealap-Kezelő Zrt. blogján. A növekedés mértékét alapul véve a pénzügyi eszközök aránya az Európai Unió célkitűzéseit figyelembe véve várhatóan akár 20-30 százalékra is megnőhet, ami akár több ezermilliárd forintot is jelenthet. Magyarul: akár ennyivel kevesebb vissza nem térítendő és ennyivel több visszatérítendő forrás állhat majd a fejlesztési forrásokat igénylő társaságok rendelkezésére.

A jelenleg ismert pályázati finanszírozás több olyan vállalkozás számára is lehetőséget biztosít bizonyos beruházások, fejlesztések kivitelezéséhez, amelyek önerőből nem tudnák elindítani ezeket a projekteket. Mivel azonban a támogatások felhasználásának köre jellemzően le van határolva, valamint gyakran nem a vállalkozás növekedéséhez szükséges beruházásokat támogatja, a megpályázott összeg jellemzően rövidtávon tud hasznosulni - írja a blogbejegyzés. Ezzel szemben az Európai Unió azon kihelyezendő pénzügyi összegek arányát és értékét kívánja növelni, amelyek visszafizetése a vállalkozások pénzügyi stratégiájának alapos kidolgozását és megvalósítását követeli meg, ezáltal nem csak közvetlenül, de közvetve is képesek stabilizálni a cég pénzügyi helyzetét, likviditását.

A növekedni képes vállalkozásoknak nem csak azért érdemes már most a hitelekhez és a kockázati tőkéhez fordulniuk, mert 2020-tól kisebb összeg fog jutni ugyanannyi vállalkozásra, csökkentve egy pályázat elnyerésének esélyét. El kell fogadniuk, hogy a cég eredményes fejlesztését és fenntartható bővülését a visszatérítendő források hatékonyabban támogatják. Számos vállalkozás évről évre megpróbálja elnyerni az aktuális, számára releváns pályázati összegeket, de tart a hiteltől és nem ismeri a kockázati tőke működését. Pedig ha ezek a cégek jobban elmélyednének a többi finanszírozási forma működési mechanizmusában, egyértelművé válnának számukra a hosszú távú előnyök. Ha a cégek például tíz éve is rá lettek volna kényszerülve arra, hogy visszatérítendő külső források elnyerését célozzák meg, annak pozitív hatásait a kkv szektor versenyképességére ma már éreznénk. Az unió támogatási rendszerének módosítása a közép- és hosszú távú jövőbe való befektetésnek tekinthető.

Korábban az MNB alelnöke beszélt arról, hogy gond lesz a magyar vállalkozások súlyos pályázatfüggőségéből. Úgy fogalmazott, a piaci finanszírozás a "normális", nem az uniós forrás.