Elsőre egyszerűnek tűnik a válasz arra a kérdésre, hogy mikor kell az adós helyett a kezesnek rendeznie a tartozást. Nyilván akkor, ha az adós nem fizetett. A kép azonban ennél némiképp árnyaltabb.

Az új félév kezdetén felbolydul a bérelhető lakások piaca, hiszen sok olyan felsőoktatási hallgatónak kell gondoskodnia a lakhatásáról, aki nem jogosult kollégiumi elhelyezésre. Az új félév kezdetén felbolydul a bérelhető lakások piaca, hiszen sok olyan felsőoktatási hallgatónak kell gondoskodnia a lakhatásáról, aki nem jogosult kollégiumi elhelyezésre. A sikeres „albérletvadászathoz" ad tanácsot a szakértő.

Ez az utolsó el nem foglalt terület a Földön, amit még lehet gyarmatosítani. Ki nem aknázott gazdasági potenciálja óriási. A fennhatóságáért küzdő országok már most is vezetnek katonai gyakorlatokat a sarkkörön.

A kis- és közepes építőipari beruházások közül szinte nincs is olyan, ahol ne kellene a megrendelőnek késedelemmel számolnia. A legtöbb vita a minőséggel és az elszámolással kapcsolatban merül fel.

A következő évtizedekben gyökeresen átalakíthatja a jog minden területét a technológia, azonban a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása és a blokklánc-rendszerek terjedése ellenére a humán tényező továbbra is nélkülözhetetlen eleme marad a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak egyaránt.

Hallottad már amikor valaki arra hivatkozik, hogy a szerződés érvénytelen, vagy a szerződés semmis? Esetleg dühösen azt mondja, hogy „meg fogjuk támadni a bíróságon”. Hogy is van mindez? Hogyan lesz érvénytelen egy szerződés? Ami érvénytelen az semmis is?

Mit jelent a holtnak nyilvánítás, milyen szabályai vannak, visszafordítható-e a folyamat. Ezekre a – szerencsére nem mindennapi – kérdésekre ad választ Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A lakástakarékpénztárak állami támogatásának megszüntetésétől hangos a sajtó. Nem csoda, hiszen egyik napról a másikra született meg egy olyan törvénymódosítás, ami nagyon sokak életét és jövőjét érintheti. Érdemes megnézni, hogyan is születhet meg egy törvény? Erre is van külön törvény?

A technológiai fejlődés lépésről lépésre hódít teret szinte valamennyi gazdasági ágazatban. Míg az előző század közepén egyes részfeladatokra beprogramozott robotok lepték el a szerelőcsarnokokat, addig 20 évvel ezelőtt már minden vezető a számítógépének bekapcsolásával kezdte a napját. Jelenleg pedig láthatóan a mesterséges intelligencia térnyerése zajlik. De vajon a jogi szakma kivonhatja-e magát e tendencia alól?

Az Írisz Office szakértői bemutatják, milyen adatok szükségesek a bankszámlanyitáshoz.

Az internet alapjaiban változtatta meg az emberi, szakmai és családi kapcsolatokat a felbecsülhetetlen mennyiségű információhoz való hozzájutás lehetőségével. Dr. Szöőr Anna pszichológus-jogász szerint ma már nemcsak az internetes zaklatás áldozata, hanem az állítólagos zaklató is súlyos veszélynek van kitéve.

Az Európai Parlament még szeptember közepén szavazta meg a digitális egységes piac szerzői jogi szabályainak frissítését. Kötelező lesz a jogvédett anyagok cenzúrázása, azonban a kis és nem üzleti célű platformok mentességet kapnak.

Az Európai Unió nemcsak a GDPR, vagyis az adatvédelem bizonytalanságait és már-már horrorisztikus büntetési tételét hozta magával, de az üzleti életben hasznos kezdeményezések is napvilágot láttak. Igaz, ez nem olyan felkapott téma, hogy a csapból is ez folyjon, de a GDPR mellett más rövidítéseket is érdemes megismernünk. Ez a BRIS és az EUID. Mik ezek, és mire jók?

Milyen kötelezettségem van annak a településnek az önkormányzata felé, ahol a vállalkozásom ingatlant bérel? - erre kapunk választ a ma Reggeli egypercesben.

Az adótartozás miatt lefoglalt céges ingatlan becsértékének megállapítása után kerülhet sor annak értékesítésére. Meg kell várni az árverezést, vagy létezik más megoldás? Milyen intézkedésekkel szemben lehet végrehajtási kifogással élni, és mire kell ügyelni az eljárás során?

Reggeli egyperces címmel új sorozatot indítunk. A rövid cikkekből adózási és ahhoz kapcsolódó jogi kérdésekre kapunk tömör, pár mondatos választ az ÍriszOffice adótervezőitől.

Több mint nyolcszáz ember pereli a Monsantót. Az egyik haldokló perét gyorsított eljárásban folytatták le. A világ legnépszerűbb növényvédőszeréről mondta ki San Franciscóban a bíróság, hogy rákot okozott az iskolai pályafelügyelőnek. Hasonló perek ezrei zúdulhatnak a gyomirtót gyártó Monsantóra, melyet júniusban vásárolt fel a Bayer. Lehet, hogy a biotermesztés új korszaka kezdődik ezzel?

Az Obama-adminisztráció az üzemanyaghatékonyságra vonatkozó előírásokkal kívánta csökkenteni a közlekedés emisszióját. Ezt törölné el Trump és a tagállamoknak azt is megtiltaná, hogy a szövetségi kormányénál szigorúbb légszennyezésellenes törvényeket léptessenek hatályba. Ezt a módosítást támadná meg 19 tagállam.

A május 25-én életbe lépő új adatvédelmi szabályozás lebontja a határokat a bírságolások tekintetében. A kötelezettségekről és a tiltásokról beszélt Dr. Mayer Erika ügyvéd.

Az Európai Unió Bírósága Luxemburgban döntött: a mutagenezissel előállított növények GMO-nak minősülnek, ezért rájuk is a génmódosított növényekre vonatkozó szigorítások érvényesek. Befékezheti ez a génszerkesztő szoftverek újkeletű divatját.

A bírósági letétbe helyezés a tartozások teljesítésének egyik sajátos formája. Előfordulhat ugyanis, hogy a fizetésre kötelezett például vitás ügy miatt nem tudja, kinek kell fizetnie, vagy pedig a jogosult nem akarja elfogadni a teljesítést. Ilyen esetekben, ha a kötelezettségünket teljesíteni szeretnénk, akkor rendelkezésre áll a bíróságnál való letétbe helyezés lehetősége.

Márciusban az Uber egy önjáró autója ütközött az Egyesült Államokban, a balesetnek halálos áldozata volt. Azóta vitatkoznak, ki a felelős: a kocsi gyártója, a tulajdonosa – vagy annak a mesterséges intelligenciának a megalkotója, ami a balesethez vezetett?

A meghirdetett állásra jelentkező személyek önéletrajza bővelkedik személyes adatokban. A felvett munkatársakról is számos adattal rendelkeznek a munkaadó cégek. És akkor még szó sincs a térfigyelő kamerákról és GPS-ekről. Hogyan kell kezelni ezeket az adatokat a GDPR elvei szerint?

Korlátozni kell a hozzáféréseket az ügyfelek személyes adataihoz a munkatársak körében. Lejárt annak az ideje, amikor mindenki bányászhatott a cégnél mindenféle belső adatbázisban. Az adatfeldolgozó alvállalkozókkal való viszonyt is szerződésben kell szabályozni. Többféle módszerrel is védekezhetünk a nagy bírságok veszélye ellen.

A pár évvel ezelőtt hatályba lépett Ptk. kiszélesítette a társaságok autonómiáját, így a cégek ma már bizonyos korlátok között bátran formálhatják saját képükre belső szervezetüket és működésüket. Ugyanakkor megmaradt számos, kevesek által ismert merev, társasági jogi szabály, amelyben való figyelmetlenség komoly jogi és anyagi következményekkel járhat – hívja fel a figyelmet blogjában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az EU-s adatvédelmi törvény, a GDPR elveit, előírásait és a praktikus teendőket ismertette 16 szakember a Piac & Profit által rendezett GDPR - Finisben című konferencián. A legfőbb gondolatokat idézzük fel összefoglalónk 1. részében.

Május 25-én lép életbe az Egységes Európai Adatvédelmi Rendelet (GDPR), ám egy szervezet sem tud rá 100 százalékosan felkészülni, és a jogszabály minden pontjának megfelelni. A cégek pedig, akik úgy gondolják, hogy az informatikusok majd gondoskodnak az adatok védelméről, nagyon rossz úton járnak - világít rá Solymos Ákos, a QUADRON Kibervédelmi Kft. szakértője.

Újabb fordulatot vett a kiskorúak pere, melyet a Trump-kormány és az olajipar vezetői ellen nyújtottak be 2015-ben, amiért szerintük Trump és az olajvállalatok megsértették az alkotmányos jogaikat, amikor ignorálták a klímaváltozás által okozott negatív környezeti hatásokat.

Elzárhatja-e a munkáltató a munkaidő kezdetén mobiltelefonunkat azzal, hogy azt csak munkaidő végén kapjuk vissza. Ezzel kapcsolatban számtalan jogi kérdés merül fel. Mindenekelőtt természetesen az, hogy megteheti? A Das. Jogszerviz elemzéséből válaszokat kaphatunk a helyzetre.

A politikusok a gazdasági növekedést tartják szem előtt és feláldozzák a jövő generációknak járó ökológiai kincseket és környezeti biztonságot a GDP oltárán. Aktivisták az USA-tól Hollandián át Indiáig perelik a kormányokat. Amerikában például kiskorúak is perelnek. Elvégre ők a következő generáció.

Napi szinten érkezik ügyfélmegkeresés EKAER-bírságra vonatkozóan. Ezekben a gazdálkodók arra panaszkodnak, hogy méltánytalannak érzik az EKAER-kötelezettség megszegésére hivatkozással kiszabott bírságokat, amelyek mértéke ismétlődő ügyekben ráadásul egyre növekszik. Próbapert indítottunk a gazdálkodókat sújtó szankciók megalapozottságának vizsgálata érdekben - írja az RSM blog.

A pár éve hatályba lépett új Ptk. egyik kevésbé ismert szabálya szerint ma már lehetőség van arra, hogy az ingatlan tulajdonosa szétválassza a földterület és a rajta álló épületek tulajdonjogát, és azokat külön ingatlanként kezelje vagy hasznosítsa. Az üzleti gyakorlat egyelőre óvatosan közelít a lehetőséghez: bár a tulajdonjogok megosztása akár az ingatlanfejlesztési, vagy a hitelfelvételi gyakorlatot rugalmasabbá teheti, egyelőre jogi bizonytalanságok hátráltatják a koncepció szélesebb körű elterjedését – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Egy Reed Lawlor nevű amerikai ügyvéd már 1963-ban megjósolta, hogy a számítógép pár éven belül nagy segítséget fog jelenteni a jogászoknak. Napjainkban már szinte ítélkezni is tud.

Az adóhatósági eljárások jövőbeni menetét jelentősen befolyásoló ítéletet tett közzé a Kúria, amely az Art.-ben előírt határozathozatali határidő túllépéséhez fűz jogkövetkezményt. Döntése megerősíti, hogy a cégekre a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció – ellentétben az eddigi gyakorlattal.

A peres felek és a per többi résztvevője kötelesek a perbeli jogaikat jóhiszeműen gyakorolni és a kötelességeiknek eleget tenni. A bíróság pedig köteles biztosítani, hogy ez tényleg így is legyen. A polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései azonban a gyakorlatban nem feltétlenül érvényesülnek. Miért nem?

Az internetszolgáltató nem kötelezhető arra, hogy az érintett hozzájárulása nélkül a rá vonatkozó személyes adatokat adjon ki, még akkor sem, ha az érintett szerzői jogsértést követett el. A Kúria az adatvédelmi előírások elsődlegessége mellett tette le a voksát a jogosulatlan filmletöltő és a forgalmazó vitájában.

A közösségi oldalak elterjedésével egyre nagyobb a csábítás, hogy a munkáltatók ezeken a platformokon előzetesen információt gyűjtsenek az állásra jelentkezőkről. Tévedés, hogy a munkáltatók egy jelentkező személyes adatait pusztán azért kezelhetik, mert azok egy közösségi oldalon nyilvánosan hozzáférhetőek – állapítja meg egy szakértői munkacsoport. A kockázatokat a DLA Piper Ügyvédi Iroda ügyvédei gyűjtötték össze.

Előfordulhat, hogy egy földterületen könnyűszerkezetű épület vagy más hasonló építmény áll. Ilyen esetekben felmerül a kérdés, hogy az építmény része-e a földterületnek, ingatlannak számít-e, vagy ingóságnak. A kérdés eldöntésének adózási, építési és egyéb szempontból is jelentősége lehet. Mitől függ, hogy egy építmény ingatlannak számít-e? A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédje tisztázza a kérdést.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új törvény főbb szabályai 2017. június 26-án léptek hatályba. Ettől az időponttól kezdve a szolgáltatók az új törvény, valamint az azt kiegészítő új jogszabályok rendelkezéseinek kötelesek megfelelni. Az újonnan létrejött szolgáltatók az új szabályok alapján kötelesek megalkotni belső szabályzatukat, valamint benyújtani azt a felügyeletüket ellátó szervhez jóváhagyás céljából. Emellett az új törvény a hatálybalépésekor már meglévő, működő szolgáltatókra is ró kötelezettségeket, ezek a szolgáltatók ugyanis kötelesek a belső szabályzatukat az új törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni és ennek megtörténtéről a felügyeletüket ellátó szervet írásban tájékoztatni.

Az első blogok 15-16 évvel ezelőtt jelentek meg Magyarországon és sokáig nem volt egyértelmű megítélésük, a rajtuk keresztül elkövetett esetleges jogsértések elbírálása. Ráadásul, a bíróságok számos esetben ellentétes ítéleteket hoztak. A gyerekbetegségek kinövése után napjainkra sokat tisztult a helyzet: bár a blog főszabály szerint nem professzionális médiatermék, a jogsértő tartalmak kapcsán a polgári és büntetőjognak is van „mondanivalója".

A weboldalak keresőoptimalizálása sok idő- és munkaráfordítást igényel, amelyet a legtöbb vállalkozás kiszervez erre szakosodott vállalkozásoknak. A SEO cégek a munkájuk során gyakran teljesen átalakítják a weboldalt, beleértve annak szerkezetét, szövegeit, technológiáját is. A SEO-t végző vállalkozás oldaláról pedig gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon ez az egyébként bonyolult szellemi tevékenység szerzői jogi védelemben részesülhet-e? Védi-e őket bármilyen jogi oltalom?

A gazdálkodó cégek hivatalos ügyintézését, az államigazgatási szervekkel történő kapcsolattartását, mindennapi kommunikációját döntően befolyásoló változások várhatóak Magyarországon a kötelező elektronikus ügyintézés, az úgynevezett cégkapus rendszer bevezetésével. Bár a mondás szerint jósolni nehéz és különösen nehéz a jövőre nézve, nem kockázatos annak prognosztizálása, hogy a hazai gazdálkodószervezetek számára az elmúlt évek egyik legjelentősebb eseménysorozata következik.

A felhőalapú szolgáltatások rohamos terjedésével egyre hangsúlyosabban merül fel a kérdés, hogy a jogi szabályozás elősegíti, vagy akadályozza a felhőalapú számítástechnika (cloud computing) alkalmazását, illetve, hogy mennyiben képes kezelni a felhő jelentette kockázatokat. A jogi szabályozás jócskán lemaradva követi a technológiai fejlődést.

Egy induló vállalkozás ma már rutinosan használja az ismert forrásgyűjtő oldalakat, például a Kickstartert, a közösségi finanszírozás (crowdfunding) hazai jogi szabályozása azonban kissé rugalmatlanul követi az igényeket. Magyarországon a pénzügyi követelményeket tőkeerős pénzpiaci szereplőkre méretezték, és a jog sem olyan platformokra „szakosodott”, amelyek jellemzően maguk is startupok.

Bár évről évre nő, még mindig elenyésző a nyilvántartásba vett élettársi kapcsolatok száma Magyarországon. Míg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adatai szerint 2014-ben 761 pár jegyeztette be magát az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, addig 2016-ban már közel ezer, ami így is csupán az 1,2 százaléka az összes ilyen párkapcsolatnak. Még nagyobb gond, hogy a legtöbben nincsenek tisztában az élettársi kapcsolat jogi következményeivel. Sokan például csak a hagyatéki tárgyaláson szembesülnek azzal, hogy egy fillért sem örökölnek élettársuk után, sőt akár a közös otthonuknak is búcsút mondhatnak.

A Magyarországon jelenleg is hatályban lévő, 2011.évi CXII törvény (Info. törvény) nemzetközi összehasonlításban is szigorú követelményeket támaszt a természetes személyek adatait kezelő szervezetekkel szemben, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is kiemelten ellenőrzi az adatkezelőket a törvénynek való megfelelés szempontjából - írja Kiss Dániel, a budapesti Mazars iroda Információ és adatbiztonsági szolgáltatásaiért felelős vezetője.

Míg a 2014-ben hatályba lépett Ptk. ellehetetlenített jó pár, a gyakorlatban alkalmazott hitelbiztosítékot, addig a jogalkotó az elmúlt évek során fokozatosan visszahelyezte e biztosítékokat jól megérdemelt helyükre. Sőt, a csődtörvény július 1-jétől életbe lépő módosításai túl is mennek a korábbi szabályokon és a biztosítéki célú vételi jogot és engedményezést a zálogjoggal egy szintre helyezik. 

Ha egy ügyben a bíróság jogerős ítéletet hozott, akkor e döntéssel szemben rendszerint bírósági úton nincs helye további jogorvoslatnak. Ennek egyik oka a jogbiztonság követelménye, azaz az a cél, hogy a jogvita véglegesen lezáruljon, és ne lehessen a végtelenségig jogorvoslattal élni. Azonban vannak esetek, amikor a törvény lehetővé teszi, hogy a jogerős határozatokkal szemben az érintett rendkívüli perorvoslattal éljen. Mikor van helye rendkívüli perorvoslatnak?