Bizonytalanság a bérminimum körül? Döntött a Kúria

Bár látszólag egyértelmű, hogy kinek mennyi jár, a gyakorlatban mégis felmerülnek bizonyos kérdések a garantált bérminimum alkalmazása során. Év elején írtunk a minimálbérek és garantált bérminimum buktatóiról. Most itt egy fontos kúriai döntés.

Milyen ügyben döntött a Kúria?

A Kúria március 7-én tette közzé azt a határozatát, amiben a garantált bérminimum alkalmazásával kapcsolatosan döntött.

Kép: MTI

Az adott ügyben az volt a vitás kérdés, hogy a benzinkúton kútkezelői végzettséggel dolgozók az alacsonyabb összegű minimálbérre vagy a magasabb garantált bérminimumra jogosultak-e. A kettő között havonta 46 000 forint a különbség – hívja fel a figyelmet az Érthető Jog blogja.

Mi volt az alapprobléma?

A problémát az okozta, hogy mit minősíthetünk középfokú végzettségnek. A garantált bérminimum feltétele ugyanis, hogy

a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére” jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum.

Mi minősül középfokú végzettségnek?

A Kúriának abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy a benzinkúton a töltőállomás-kezelői végzettség középfokú szakképzettségnek minősül-e, ami alapján jár a magasabb bér.

Az Országos Képzési Jegyzék (közismerten OKJ) az, ami meghatározza a képesítési szinteket. Ebben több szintet is megkülönböztetnek a középfokú képesítések esetén:

Szint Meghatározás
32 Alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.
33 Alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.
34 Középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.
35 Középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.
A Kúria határozatában megállapította, hogy a középfokú és az alsó középfokú képesítés nem
Kinek jár a garantált bérminimum?
Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbérek és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. Így van ez 2019-ben is. Az azonban nem mindig egyértelmű, hogy kinek is jár a magasabb bérminimum? Az Érthető Jog blog legfrissebb bejegyzésében Kocsis Ildikó ügyvéd erre a kérdésre is választ ad.
azonos képzettséget takar. Alapvető különbség a két képzettség között, hogy az alsó középfokú szakképesítés iskolarendszeren kívüli képzéssel, a középfokú szakképesítés iskolarendszerű képzéssel szerezhető meg.

A töltőállomás-kezelő szakképesítés esetén az OKJ által megjelölt szint a 32-es, vagyis alsó középfokú szakképesítésnek minősül.

A végső döntés

A Kúria az adott ügyben kimondta, hogy a garantált bérminimumról szóló kormányrendelet

a garantált bérminimum fizetését »legalább középfokú végzettség«-hez köti. A jogszabályokból nem vezethető le, hogy az alsó középfokú végzettség ne minősülne legalább középfokú végzettségnek a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából.”

Mindegy, hogy egy adott szakképesítés alsó középfokúnak vagy középfokúnak minősül-e, jár a garantált bérminimum, ha

  • a munkakör betöltése középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez kötött, és
  • a munkavállaló rendelkezik is ezzel a végzettséggel, képesítéssel.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

Véleményvezér

Kamu jelenléti íveket írtak alá a fideszes EP-képviselők

Kamu jelenléti íveket írtak alá a fideszes EP-képviselők 

Eddig se feszítették szét a munka istrángját a fideszes EP-képviselők.
Nagy a baj, már többet fizetünk az uniónak, mint amit kapunk

Nagy a baj, már többet fizetünk az uniónak, mint amit kapunk 

Meddig megyünk lefelé a gödörbe?
Olimpiát rendeznénk, de közben a több mint 60 éves HÉV szerelvények cseréjére sincs pénz

Olimpiát rendeznénk, de közben a több mint 60 éves HÉV szerelvények cseréjére sincs pénz 

Lassú, de legalább rázós a magyar HÉV élmény.
Magyar Péter szerint már nincs is rezsicsökkentés Magyarországon

Magyar Péter szerint már nincs is rezsicsökkentés Magyarországon 

Magyar Péter és a kormánytagok most Európa színe-java előtt vívnak egymással.
Fotóalbumot készített Hadházy Ákos a magyar kórházi kosztokról, ezt látni kell

Fotóalbumot készített Hadházy Ákos a magyar kórházi kosztokról, ezt látni kell 

Nem finom, de legalább nem is gusztusos.
Véget ért az amerikai dokkmunkások sztrájkja, hatalmas sikert értek el

Véget ért az amerikai dokkmunkások sztrájkja, hatalmas sikert értek el 

A logisztikai költségek tovább nőnek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo