Magyarországon jelenleg 150-200 kastély és kúria keres gazdát.

Kúria: nem kényszeríthetik a háziorvosokat egyoldalúan meghatározott ügyeleti szerződések aláírására.

Üzleti titkokkal való visszaélés miatt lett érvénytelen az ügyvezető munkaviszonyának közös megszüntetése.

Eredményesen perelte az ügyészség az egyik biztosítót.

Precedensértékű döntést hozott a Kúria.

Nem minősítette munkaviszonnyá a platformalapú, egyéni vállalkozóként végzett ételfutárkodást a Kúria egy a közvéleményt is foglalkoztató ügyben.

Meddig terjed a szólásszabadág joga egy munkahelyen? A kérdés legutóbb egészen a legfelső bírói szintig jutott Magyarországon. Lehet-e káromkodni, milyen mennyiségben és mennyire használhatunk obszcén szavakat?

2022. március 1-jétől a Kúria tehermentesítése érdekében bevonják a Fővárosi Ítélőtáblát a közigazgatási ítélkezésbe. Az átalakítással a 2020. április 1. előttihez hasonló szervezeti-hatásköri struktúra áll vissza, amely a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei szerint magával hozhatja az adó- és más közigazgatási perek lefolyásának felgyorsulását. További fontos változás, hogy az új rendszerben a Kúriának újra felülvizsgálati hatásköre lesz a kétfokú közigazgatási perekben.

A Kúria először döntött érdemben a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésével kapcsolatos ügyekben – mégpedig az adózók javára. Az ítéletek több hasonló ügyben is utat mutatnak, sőt: a 2020-ban hatályba lépett szabályok alapján kért visszatérítésekben is segíthetik az adózókat.

Bár látszólag egyértelmű, hogy kinek mennyi jár, a gyakorlatban mégis felmerülnek bizonyos kérdések a garantált bérminimum alkalmazása során. Év elején írtunk a minimálbérek és garantált bérminimum buktatóiról. Most itt egy fontos kúriai döntés.

Megszületett a Kúria jogegységi határozata a hibásan kiadmányozott NAV-határozatok ügyében: a határozatok hibás aláírása nem olyan súlyú hiba, ami miatt a határozatokat semmisnek kellene tekinteni. A jogegységi határozat a bíróságokra nézve kötelező, ezért a Kúria döntése számtalan, a NAV és az adózók között folyamatban lévő bírósági perre kihatással van.

Az adóhatósági eljárások jövőbeni menetét jelentősen befolyásoló ítéletet tett közzé a Kúria, amely az Art.-ben előírt határozathozatali határidő túllépéséhez fűz jogkövetkezményt. Döntése megerősíti, hogy a cégekre a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció – ellentétben az eddigi gyakorlattal.

Az adóhatóság és az adózó közötti viták egyik leggyakoribb terepe, hogy egy láncértékesítéses ügyletben részt vevő adózó milyen feltételek mellett vonhatja le a rá áthárított áfát. A küzdelemben az adóhatóság a minap egy újabb pofont kapott, amikor a Kúria, precedensértékű ítéletében nem értett egyet az adóhatóság azon gyakorlatával, amely a láncügyletek szereplőit rendszeresen ügynökké minősíti át. Ráadásul a Kúria ítélete lényegesen messzebb is mutat és általánosan is korlátozza az adóhatóság jogát arra, hogy az adózók ügyleteit kénye-kedve szerint minősítse át- foglalta össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Mikor aránytalan mértékű a helyi adó, illetve mikor diszkriminatív a helyi adóztatási gyakorlat? Mit tehet az adózó, ha nézete szerint az önkormányzat az ingatlanait aránytalan mértékű adóval terheli, vagy az adót diszkriminatív módon állapítja meg? Milyen eljárás keretében nyílik lehetősége a jogszabálysértőnek tekintett helyi adórendelettel szembeni jogorvoslatra? Visszakaphatja-e az általa már befizetett helyi adót, illetve milyen mértékű kamat illeti meg? Lássuk a válaszokat, a Kúria joggyakorlata alapján, a Faludi Wolf Theiss ügyvédi iroda szakértőinek segítségével.