Bár minden eset egyedi mérlegelést igényel, az viszont bizonyos, hogy a munkahelyi légkört romboló munkavállalói viselkedés, amely megnyilvánulhat akár trágár közlésekben, akár tiszteletlen viselkedés formájában, a munkaviszony megszüntetésének alapjául szolgálhat – mondta dr. Szauter Dóra Amina, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
A Kúria álláspontja
A munka törvénykönyve (továbbiakban: ,,Mt.”) az általános magatartási követelmények között alapelvként rögzíti a felek, vagyis a munkáltató és a munkavállaló együttműködési kötelezettségét. Ebből az általános együttműködési kötelezettségből származtatható – bár az Mt. külön is nevesíti – a munkavállalónak a munkatársaival és harmadik személyekkel (pl. ügyfelekkel) szemben fennálló együttműködési kötelezettsége. Ezen kötelezettség megsértését jelenti mindenképp, amennyiben a munkavállaló a kollégáival szemben tiszteletlen, sértő és provokatív magatartást tanúsít. Ez a viselkedés bomlaszthatja a munkahelyi légkört, feszültséget eredményezhet, így a munka hatékonyságát csökkentheti, és végső soron pedig kárt okozhat a munkáltatónak.
A Kúria 2015-ben elvi döntésében mondta ki, hogy az együttműködési kötelezettségnek a fent írtaknak megfelelő megsértése munkáltatói oldalról megalapozza a legsúlyosabb szankció jogszerű alkalmazását a munkavállalóval szemben, vagyis az azonnali hatályú felmondást.
Friss döntés
A közelmúltban a Kúria egy friss döntésével tovább árnyalta a korábbiakban leírt képet.
A tényállás tartalma szerint a feltöltési vezetői munkakörben dolgozó munkavállaló ,,… az a baja, hogy bele van száradva a ge*i” alpári kifejezéssel illette egyik kollégáját két másik munkatársa jelenlétében, annak háta mögött. A trágár megjegyzés visszajutott a megsértett kolléga fülébe, valamint rajta keresztül a személyzeti vezetőhöz is. Ennek okán az esetről meghallgatták a megjegyzés elhangzásánál jelenlévő két munkatársat, melynek során kiderült, hogy nem ez volt az első alkalom, amikor a feltöltési vezető trágár megjegyzésekkel illette kollégáit. Egy másik esetben ugyanis azt találta mondani a feltöltési vezető a férfi munkatársai munkahelyi magatartására, hogy ,,Némelyik fiú úgy viselkedik a munkahelyén, mint egy kislány, pu*ci van a lábuk között”.
A munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette a feltöltési vezető munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy annak magatartása a munkaviszony fenntartását a továbbiakban lehetetlenné tette.
A munkavállaló pert indított a volt munkáltatója ellen, amelyet első fokon ugyan elvesztett, de végül mind a másodfokú bíróság, mind a Kúria igazat adott neki, ami alapvetően három okra vezethető vissza – ismertette az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.
Egyrészt a bíróság a munkavállaló javára értékelte azt a körülményt, hogy a sértő megjegyzéseket nem közvetlenül a munkatársaihoz intézte, így a kötelezettségszegése – a Kúria meglátása szerint – nem volt lényeges, mint ahogyan azt az Mt. az azonnali hatályú felmondás esetén megkívánja. A bíróság érvelése szerint azért sem tekinthető lényeges kötelezettségszegésnek a munkavállaló munkatársaira irányuló alpári kifejezésmódja, mert nem akadályozta – közvetlenségének hiánya okán – a munkafeladatok hatékony elvégzését. Az együttműködési kötelezettség pedig csak akkor sérült volna, ha a megjegyzések nyomán konfliktust generáltak volna, közvetlenül akadályozva a munkavállalók munkavégzési kötelezettségének teljesítését.
A bíróság a fentieken túl azt is a munkavállaló javára értékelte, hogy a kijelentéseire olyan körülmények között került sor, amikor a nehéz munkát jelentő feladatai elvégzése közben nem kapta meg a kellő és elvárható segítséget a munkatársaitól.
A munkáltató a feltöltési vezetőt a viselkedése miatt előzetesen figyelmeztetésben nem részesítette, és amikor a trágárságról tudomást szerzett, haladéktalanul a legsúlyosabb szankciót alkalmazta vele szemben az azonnali hatályú elbocsátása révén.
Konklúzió
A legújabb kúriai döntés világossá teszi, hogy az együttműködési kötelezettség megszegése sem vezethet egyértelműen és azonnal a munkáltatói felmondás alkalmazásának jogszerűségéhez. Ugyanis nem mindegy, hogy milyen kifejezéssel, környezetben és körülmények között hangzanak el a munkahelyi légkört romboló kifejezések.
Fontos megállapítása a döntésnek, hogy bár olyan magatartásról volt szó a fent tárgyalt esetben, amely a munkáltatónál érvényben lévő, minden munkavállalóra nézve kötelező etikai szabályokat sértett anélkül, hogy kellő súllyal bírt volna a cselekmény, előzetes figyelmeztetés nélkül nem lehet azonnal a legsúlyosabb szankciót alkalmazni a munkavállalóval szemben.
Összegzés
Célszerű szem előtt tartani az arányosság követelményét, és adott esetben érdemes lehet első alkalommal írásbeli figyelmeztetésben részesíteni a sérelmes magatartást tanúsító munkavállalót, valamint olyan munkahelyi etikai szabályzatot létrehozni, amely mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára világossá teszi a határokat – zárta gondolatait dr. Szauter Dóra Amina, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakembere.
