Fontos, hogy a felmondás mindig a hatályos előírásoknak megfelelően történjen, körültekintően meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények indokolják a munkaviszony megszüntetését.
Fotó: Depositphotos
A munkáltató erről már a közös megegyezés aláírását követően, csak később szerzett tudomást. Az eseményeket felismerve pert indított, kérve a közös megegyezés érvénytelenségének megállapítását. A munkáltató arra hivatkozott, hogy lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, ugyanis, ha tudomása lett volna az üzleti titokkal való visszaélésről, akkor nem közös megegyezéssel, hanem azonnali hatályú felmondással szüntette volna meg a munkaviszonyt.
Dr. Zsidi Roland szerint a Kúria döntése rámutat arra, hogy a jogsértő munkavállalók nem feltétlenül számíthatnak arra, hogy a közös megegyezés minden esetben védelmet nyújt számukra. Érdemes tehát mindkét félnek jóhiszeműen, kellő körültekintéssel eljárnia, hogy elkerülhetőek legyenek a későbbi jogviták és következmények.
Jogorvoslati lehetőségek
A példaként említett esetben az elsőfokú bíróság megállapította a közös megegyezés érvénytelenségét, és kötelezte a munkavállalót 12 havi távolléti díjnak megfelelő átalánykártérítés megfizetésére A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta és megerősítette, hogy a munkavállaló megsértette a titoktartási kötelezettségét, és a közös megegyezés aláírása során megtévesztette a munkáltatót, amikor azzal ellentétesen nyilatkozott az üzleti titok megtartásáról.
