Munkáltatói felmondás

A munkáltató jogosult egyoldalúan, indokolással ellátott felmondással is megszüntetni a munkaviszonyt. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok (például átszervezés vagy létszámcsökkentés) lehet.

„A munkaviszony felmondásának legnagyobb kockázata az, ha a munkavállaló az indokolást vitatja vagy kifogásolja, akkor a bíróságon 30 napon belül keresettel élhet” – hívta fel a figyelmet a szakértő. „Ha pedig bíróságra kerül a felmondás, akkor már a munkáltatónak kell igazolnia, hogy a felmondás és annak indoklása világos, valós és okszerű volt. Ez azt jelenti, hogy ha a bíróság úgy találja, hogy a felmondásnak nem volt valós indoka, nem volt kellően részletezve vagy az indokolástól eltérő okból történt, akkor jogellenesnek minősíti a megszüntetést.

Ebben az esetben a munkavállaló is kérhet átalánykártérítést vagy elmaradt jövedelem jogcímén legfeljebb 12 havi távolléti díjat, amiben részesült volna, ha a munkaviszonya nem szűnik meg.

„Nem elhanyagolható viszont, hogy a kártérítési igényből a bíróság levonja azt az összeget, amit ez idő alatt a munkavállaló ténylegesen megkeresett vagy megkereshetett volna” – hangsúlyozta dr. Zsidi Roland.

Az ICT LEGAL, Termel & Zsidi Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje elmondta ugyanakkor, hogy hasonló ügyben is született nemrégiben egy ítélet a Kúrián, amely szerint hiába kerül jogellenesen megszüntetésre a munkavállaló munkaviszonya, amennyiben kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, így álláskeresési járadékot nem igényel, elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt és aktív álláskeresését nem igazolja, úgy elmaradt jövedelemből származó kártérítésre sem tarthat igényt.