A közelmúltban számtalan per indult a NAV ellen azon az alapon, hogy a NAV által kiadott határozatot nem a döntés meghozatalára jogosult személy, az ún. hatáskör gyakorlója írta alá, hanem a helyettese, és sok esetben az aláírásból a helyettes személye sem volt beazonosítható. A közigazgatási bíróságok ezekben a perekben a NAV határozatát rendszerint megsemmisítették és a NAV-ot új határozat meghozatalára kötelezték. A NAV határozatok megsemmisítése azért kardinális kérdés az adóhatóságnak és a vállalkozásoknak, mert több bírósági döntés is szól amellett, hogy amennyiben az új határozat meghozatalának időpontjában az adózók adókötelezettsége már elévült, úgy a NAV az új eljárásban már egyáltalán nem hozhat marasztaló határozatot a vállalkozásokkal szemben.
Az ügyek sokasodó száma és hordereje miatt a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője kezdeményezett jogegységi eljárást, arra hivatkozással, hogy a bíróságok ítélkezési gyakorlata nem egységes.
„Ezeknek az ügyeknek a központi kérdése az, hogy egy adminisztrációs hiba az adóhatóság részéről járhat-e azzal a következménnyel, hogy az adóhatóság végérvényesen elesik az adó beszedésétől. A bíróságok eddig szigorú és az adóhatóságokra nézve kedvezőtlen álláspontot képviseltek. A Kúria jogegységi határozata azonban elveszi a kérdés élét, mert a kiadmányozás körében elkövetett hibát nem tekinti semmisségi oknak” – nyilatkozta Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.
A Kúria bírái a jogegységi határozatban arra a következtetésre jutottak, hogy a közigazgatási döntés kiadmányozójának aláírásával kapcsolatos hiba vagy hiányosság önmagában semmisséget nem eredményez, hanem csak eljárási jogszabálysértésnek minősül. A Kúria álláspontja szerint nincs akadálya annak, hogy az adóhatósági döntést ne személyesen a hatáskör gyakorlója, hanem egy általa kijelölt más személy írja alá, kiadmányozza, és önmagában az sem teszi semmissé az így kiadmányozott határozatot, ha az aláíró személye az aláírásból nem beazonosítható. Mindez természetesen csak akkor igaz, ha az eljárás egészéből, a döntés külső megjelenéséből, tartalmából megállapítható, hogy ténylegesen melyik hatóság járt el, és, hogy e hatóságnak volt jogszabályon alapuló hatásköre az ügyben való eljárásra, döntéshozatalra – derül ki a Deloitte Legal közleményéből.
A jogegységi határozat elérhető itt.