Döntött az Bíróság: utólag nem lehet választani áfamentességet

2018. május 17. csütörtök - 10:24 / piacesprofit.hu
  •    

A kisvállalkozások számára fenntartott alanyi áfa mentesség visszamenőleges hatállyal történő választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes az uniós joggal – mondta ki az Európai Bíróság.

Az ügy előzménye, hogy egy magánszemély két internetes aukciós portálon online kereskedést folytatott, amelynek keretében főként műszaki cikkeket értékesített. E tevékenységét az adóhatóságnak nem jelentette be, és az elért árbevétele és nyeresége után adót sem fizetett. Az említett magánszemély később a NAV látókörébe került, amely több mulasztást is feltárt, melyek közül a jelen ügy tárgyát képező adófajta, az áfa szempontjából kettő bír jelentőséggel. Először is a NAV mulasztási bírságot szabott ki azért, mert a kereskedő úgy végzett áfa köteles tevékenységet, hogy azt előzőleg elmulasztotta bejelenteni az adóhatóságnál. (A bíróság ezzel megerősítette a korábbi főtanácsnoki indítványban már kimondottakat.)

Nem az adószám tesz adóalannyá
Az Európai Unió Bírósága által hozott döntés megerősíti, hogy az alaki feltételek vizsgálata helyett érdemesebb a tartalmi követelményeket megvizsgálni, és azok szerint minősíteni áfaszempontból egy ügyletet.

Másodszor, az adóhatóság a kérdéses ügyeltekhez kapcsolódó áfa megfizetésének elmulasztása miatt adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott. Ez utóbbi szankciók jogszerűségét azonban a kereskedő vitatja, azt állítva, hogy az ügyletei olyan csekély összegűek voltak, hogy jogosult volt a kisvállalkozások számára a magyar jog által fenntartott alanyi áfa mentesség választására.

A NAV szerint azonban az alanyi adómentesség választására az adózónak főszabály szerint csak az adóköteles tevékenysége megkezdésekor van lehetősége, ez utólag és visszamenőleges hatállyal (például egy adóhatósági ellenőrzéskor) már nem lehetséges. Az adóhatóság álláspontját azonban a kereskedő vitatja arra hivatkozva, hogy az áfára vonatkozó magyar jogszabályok alapját képező uniós héa irányelv (héa = hozzáadottérték-adó, az áfa uniós jogi megfelelője) nem támaszt ilyen feltételt.

eu zászló

Kép:EU

A kereskedő és a NAV jogvitájában eljáró Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az irányelv fényében a NAV kizárhatja-e a kisvállalkozások számára fenntartott alanyi adómentesség utólagos és visszamenőleges hatállyal történő választásának a lehetőségét.

Az alanyi mentesség sem óv meg az áfától
Az alanyi áfamentes vállalkozók sem ússzák meg minden esetben az áfázást. Ha a vállalkozás külföldi céggel van kereskedelmi kapcsolatban, akkor évi hatmillió forintos bevétel alatt sem úszhatja meg az áfabevallás benyújtását.

A mai napon meghozott ítéletében a Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy az irányelvvel nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az adóalanyokat akkor is kötelezi a gazdasági tevékenységük megkezdésének bejelentésére, amennyiben az e tevékenységből származó bevételük nem haladja meg a kisvállalkozások tekintetében előírt mentességre jogosító felső értékhatárt. Az irányelvvel nem ellentétes az sem, ha a bejelentési kötelezettség adóalany általi elmulasztását közigazgatási bírsággal szankcionálják, feltéve hogy e bírság arányos.

Azzal kapcsolatban, hogy valamely tagállam függővé teheti-e a mentességben való részesülést attól, hogy az adóalany a tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg választotta-e ezen mentességet, a Bíróság hangsúlyozza, hogy e mentesség alkalmazása egy, a tagállamok számára az adóztatási rendszerük kialakítása céljából az irányelv által rendelkezésre bocsátott fakultatív lehetőség, amelynek pontos terjedelmét és tartalmát a tagállamok jogosultak meghatározni.

Következésképpen a Bíróság kimondja, hogy a magyar jogalkotó arra irányuló döntése, hogy mentességet vezet be, ugyanakkor annak alkalmazását bizonyos eljárásjogi követelményeknek rendeli alá, az irányelv által a tagállamok számára fenntartott mérlegelési mozgástérbe tartozik. A Bíróság ezzel összefüggésben kiemeli, hogy e mérlegelési jogkörének gyakorlása során a magyar jogalkotó tiszteletben tartotta az arányosság, az adósemlegesség, valamint a jogbiztonság elveit.

Minderre tekintettel a Bíróság úgy határoz, hogy a vita tárgyává tett magyar szabályozás nem ellentétes az irányelvvel.

Újra támadhatók a lezárt NAV-határozatok?
Egy banális hiba miatt sorra véreznek el a NAV-határozatok a bíróságok előtt: jó részük ugyanis nem megfelelő aláírást tartalmaz. Ez az eljárási hiba azonban nem csupán folyamatban levő perekben, hanem akár múltbéli, lezárt eljárásokban is felhasználható lehet, így vállalkozások százai szerezhetik vissza elveszettnek hitt adóforintjaikat – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Adózás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor