Kinek jár a garantált bérminimum?

2019. január 17. csütörtök - 06:08 / piacesprofit.hu
  •    

Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbérek és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. Így van ez 2019-ben is. Az azonban nem mindig egyértelmű, hogy kinek is jár a magasabb bérminimum? Az Érthető Jog blog legfrissebb bejegyzésében Kocsis Ildikó ügyvéd erre a kérdésre is választ ad.

Az idei számok

2019-ben ismét emelkedtek a minimálbér és a garantált bérminimum összegei. Először nézzük meg a számokat:

  • teljes munkaidőre eső minimálbér 2019. január 1-jétől 149 000 forint havonta,
  • ugyanakkor a garantált bérminimum havi összege 2019. január 1-től már 195 000 forint minden hónapban.

A kettő között elég jelentős, 46 000 forint a különbség. Joggal merül fel a kérdés, hogy kinek is jár a magasabb garantált bérminimum?

kevés pénz és sok pénz két kézben

Kép: PP

Kinek jár a magasabb bérminimum?

A kormányrendelet úgy határozza meg a garantált bérminimum feltételét, hogy

„a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére” jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum.”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A munkaügyi bíróság szerint az emelt összegű minimálbérre jogosultságnak kettős feltétele van:

  • a munkakör betöltése középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez legyen kötve,
  • a munkavállaló rendelkezzen ezekkel a feltételekkel.

A Legfelsőbb Bíróság (ma már Kúriaként ismerjük) is többször foglalkozott a kérdéssel. Munkaügyi elvi határozatban mondta ki, hogy

„a garantált munkabérre jogosultság akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló.”

Az emberek harmada a minimálbért sem keresi meg
A 2017. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg. Egyáltalán a klasszikus munkaviszonyos foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. Nagyon torz bérrendszer, jelentős egyenlőtlenség, és sok radar alatti jövedelem – ezt mutatják a számok.

Ki mondja meg, hogy egy munkakörhöz milyen végzettség kell?

Maga a minimálbért meghatározó rendelet nem határozza meg, hogy mikor köthető egy munkakör középfokú végzettséghez.

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget meghatározhatja:

  • más jogszabály,
  • munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabály, mint például a kollektív szerződés,
  • munkáltatói rendelkezés, vagyis maga a munkáltató.

Jogszabályi előírás

Viszonylag egyszerűbb a megítélés akkor, ha jogszabály köti valamilyen végzettséghez az adott munkakör betöltését. Azért mondhatjuk, hogy viszonylag, mert azért ez sem mindig olyan egyértelmű. Divatáruüzletben dolgozó eladók esetében a legfőbb bírói fórumig is eljutott a munkaügyi vita, mely arról szólt, hogy a munkáltató köteles volt-e garantált bérminimumot fizetni.

Az eset részletes ismertetésétől azért tekintünk el, mert azóta az ott érintett jogszabályok módosultak. Annyit azonban érdemes megjegyeznünk, hogy mindig érdemes körültekintően utánajárni, hogy van-e jogszabályi előírás egy adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítésre.

Munkáltatói rendelkezés

Maga a munkáltató is meghatározhatja, hogy egy-egy munkakör ellátását köti-e és milyen végzettséghez köti. Természetesen, ha ezt jogszabály határozza meg, akkor az mindenképpen irányadó lesz. Míg a korábbi Munka Törvénykönyve kötelezően előírta, hogy a munkaszerződésben szerepelni kell a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségnek, addig ez a jelenlegi Munka Törvénykönyvében már nem szerepel kötelező elemként.

Minimálbér-emelés: mibe kerülne ez nekünk?
A munkavállalók szemszögéből üdvözlendő a minimálbér emelése, de az ilyen változások kapcsán mindig kérdésként merül fel az is, vajon vállalati oldalon mekkora többletköltséget eredményez a minimálbér, garantált bérminimum emelkedése?

Bár már nem kötelező a munkaszerződésben feltüntetni a szükséges iskolai végzettséget, mégis érdemes kitérni egy korábbi bírósági döntésre. A perbeli esetben a munkáltató pénztárosi munkakörben kivétel nélkül kizárólag középfokú végzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztatott. Igaz, ezt írásban nem rögzítette képesítési követelményként.

A Legfelsőbb Bíróság 2011-ben döntött az ügyben. Megállapította, hogy a gyakorlat szerint a munkáltató pénztáros munkakörben csak középfokú iskolai végzettséggel vagy kereskedelmi szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztatott. Ezért levonható a következtetés, hogy a középfokú végzettséget a pénztáros munkakört betöltő munkavállalókkal szemben a munkáltató bizonyítottan elvárta. Ezzel pedig szakképesítési követelményt alkalmazott.

A bíróság általánosan kimondta, hogy

„a garantált bérminimum alkalmazása szempontjából szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül, ha az adott munkakör tekintetében a munkáltató általánosan szakképesítési követelményt alkalmaz.”

Tehát nem csak az volt és lehet a döntő, hogy írásban is szerepel-e a követelmény. A lényeg, hogy általánosan alkalmazza-e a munkáltató.

Láthatjuk, hogy nem is mindig olyan egyértelmű a válasz arra a kérdésre, hogy kinek jár és kinek nem a garantált bérminimum.

A cikk szerzője:

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

A cikk eredeti formában az Érthető Jog blogon olvasható

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A kiküldötteknek is annyi jár, mint a helyieknek
A nyugati fizetést kell, hogy kapják azok a kelet-európai munkavállalók, akik ideiglenesen Nyugat-Európában dolgoznak, döntött az Európai Parlament. Az új szabály szerint a helyiekkel egyenlő bérek és munkakörülmények járnak nekik.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor