dr. Parázsó Helga

Dr. Parázsó Helgát, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjét kérdeztük az új pénzmosási törvény szabályairól, az ezzel kapcsolatos kötelezettségekről és határidőkről.

Mely szolgáltatók kötelesek az új pénzmosási törvénynek megfelelni?

A törvény személyi hatálya alá tartozók köre lényegében nem változott, továbbra is a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező alábbi szolgáltatók kötelesek az új törvény rendelkezéseit alkalmazni:

1. a hitelintézetek,
2. a pénzügyi szolgáltatók,
3. a foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltató intézmények,
4. az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak,
5. a nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzők,
6. az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők,
7. a könyvvizsgálói tevékenységet végzők,
8. a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzők,
9. a játékkaszinót, kártyatermet működtetők vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezők,
10. a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők,
11. az árukereskedők, amennyiben tevékenységük folytatása során 2.500.000 Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el,
12. az ügyvédek, a közjegyzők és
13. a bizalmi vagyonkezelők.

Melyek az új törvény legfontosabb új szabályai?

Főszabály szerint a szolgáltatókat az ügyfél-átvilágítási kötelezettség továbbra is az alábbi esetekben terheli:

1. az üzleti kapcsolat létesítésekor,
2. a 3.600.000 Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor,
3. a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az átvilágításra még nem került sor, valamint akkor,
4. ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

Újdonság, hogy az árukereskedőket az ügyfél-átvilágítási kötelezettség már 2.500.000 Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor is terheli.

Az ügyfél-átvilágítási intézkedések köre nem változott, a szolgáltatók az ügyfél-átvilágítási kötelezettségük teljesítése érdekében továbbra is az alábbi intézkedések elvégzésére kötelesek:

1. az ügyfél (ideértve a meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultját, továbbá a képviselőjét is) azonosítására és személyazonosságának igazoló ellenőrzésére, a meghatalmazás érvényességének, a rendelkezési jog jogcímének, a képviseleti jogosultság ellenőrzésére,
2. a tényleges tulajdonos azonosítására,
3. az üzleti kapcsolatra és az ügyletre vonatkozó adatok rögzítésére (üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya, időtartama, ügylet esetén a megbízás tárgya és összege),
4. az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésére (monitoring).

„Az ügyfél azonosítása körében megszűntek a minimálisan, illetve maximálisan rögzítendő adatkörök, az új törvény pontosan meghatározza, hogy az ügyfél mely adatait köteles a szolgáltató rögzíteni, és milyen okiratokat köteles ügyfél az átvilágítás során bemutatni” – mondja dr. Parázsó Helga.

Megjegyzendő továbbá, hogy a korábbi szabályokhoz képest némi változást jelent az is, hogy az új szabályok értelmében az üzleti kapcsolatra és az ügyletre vonatkozó adatok rögzítése körében kötelező jelleggel szükséges a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód), kockázatérzékenységi alapon pedig szükséges a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat rögzíteni.

Az általánoshoz képest továbbra is megmaradt az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás, illetve a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadásának lehetősége.

Az új törvény a szolgáltatók eljárásának és ügymenetének egyszerűsítése érdekében bevezette, hogy a szolgáltatók bizonyos intézkedéseket az általuk üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezhetnek (ideértve például az ügyfél azonosítását, a személyazonosság igazoló ellenőrzését, a tényleges tulajdonos azonosítását).

Az új törvény létrehozta a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartását, a szolgáltatók a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél, illetve a bizalmi vagyonkezelő ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozóan rögzített és ellenőrzött adatokat kötelesek haladéktalanul továbbítani az adatok tárolása céljából a központi nyilvántartás számára, feltéve, hogy az adatok a központi nyilvántartásban nem szerepelnek. A központi nyilvántartásból egyes hatóságok korlátozás nélkül (ideértve a pénzügyi információs egységet, a nyomozó hatóságot, a terrorizmust elhárító szervet, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, az ügyészséget és a bíróságot), a felügyeletet ellátó szervek a törvényben foglalt feladataik ellátása érdekében, a szolgáltatók az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása céljából  közvetlen hozzáféréssel, sőt a törvényben meghatározott feltételek igazolása esetén akár harmadik személyek is adatot igényelhetnek.

A bejelentési kötelezettség és az ügyletek végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó szabályok lényegesen nem változtak.

Melyek a belső szabályzat készítésével kapcsolatos új rendelkezések, milyen fontos határidők vannak e körben?

Az új törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók a törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére továbbra is kötelesek belső szabályzatot készíteni. A törvény hatálya alá tartozó újonnan létrejött szolgáltatók egy része a tevékenységének engedélyezése körében az engedélykérelemmel együtt köteles a belső szabályzatát a felügyeletet ellátó szervhez benyújtani jóváhagyás céljából. Az előbbi körbe nem tartozó újonnan létrejött szolgáltatók pedig az új törvény hatálya alá tartozó tevékenységük megkezdését követő 45 napon belül kötelesek belső szabályzatot készíteni és azt a felügyeletüket ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.

A fentiek mellett új törvény a hatálybalépésekor már meglévő, működő szolgáltatókra is ró kötelezettségeket, ezek a szolgáltatók ugyanis a felügyeleti útmutató kiadását követő 90 napon belül, legkésőbb 2017. szeptember 30. napjáig kötelesek belső szabályzatukat átdolgozni és az átdolgozás megtörténtéről a felügyeletet ellátó szervet írásban tájékoztatni.

Kiemelendő továbbá, hogy az új pénzmosási törvénnyel egyidejűleg, szintén 2017. június 26-án hatályba lépett az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény is. Ennek jelentősége azért van, mert az új pénzmosási törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók e törvény rendelkezéseinek is kötelesek megfelelni, emellett e törvény több helyen is visszautal az új pénzmosási törvény rendelkezéseire, illetve az abban foglalt határidőkre. A szolgáltatónak alapesetben két külön szabályzatot kellene készíteniük az egyes törvényeknek való megfelelés érdekében, de lehetőség van akár arra is, hogy a szolgáltatók összevontan egy szabályzatot készítsenek.

Mikortól kell a szolgáltatóknak az új pénzmosási törvény rendelkezéseinek megfelelni?

Az árukereskedők legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhatnak el 2.500.000 Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, ha nem szerepelnek a felügyeletüket ellátó kereskedelmi hatóság által vezetett nyilvántartásban.

További rendelkezés, hogy a szolgáltatók csak 2019. június 26-át követően kötelesek az ügylet teljesítését megtagadni, ha az ügyféllel 2017. június 26. előtt létesítettek üzleti kapcsolatot, az ügyfél vonatkozásában az az új törvény szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket 2019. június 26-ig nem végezték el, és az ügyfél vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedések új törvény szerinti eredményei 2019. június 26-án nem állnak teljeskörűen rendelkezésére.

Mi a jogkövetkezménye új törvény rendelkezéseinek, illetve a határidők meg nem tartásának?

Az új törvény rendelkezéseinek megsértése vagy a törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányos intézkedéseket alkalmazhat (például figyelmeztetést, kötelezheti a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, a belső szabályzatának meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, stb.).

A felügyeletet ellátó szerv a fenti intézkedések mellett vagy önállóan – legsúlyosabb intézkedésként – pénzbírságot is kiszabhat, amely a korábbi szabályokhoz képest jelentősen magasabb összegű is lehet. A pénzbírság mértéke főszabály szerint

1. az első kérdésre adott válasz a)-c) és e) pontjában meghatározott szolgáltató esetében 400.000 Ft-tól a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti éves nettó árbevétel 10 százalékának megfelelő összegig, legfeljebb 2 milliárd Ft-ig,
2. az első kérdésre adott válasz d) pontban meghatározott szolgáltató esetében 400.000 Ft-tól a tárgyévet megelőző év tagdíjbevételei és támogatásai együttes összege 10 százalékának megfelelő összegig, legfeljebb 2 milliárd Ft-ig,
3. az első kérdésre adott válasz f)-k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató esetében 100.000 Ft-tól legfeljebb 400.000.000 Ft-ig terjedhet.

Összefoglalóan megállapítható, hogy az új pénzmosási törvény hatálya alá tartozó szolgáltatóknak érdemes odafigyelniük a megváltozott jogszabályi rendelkezésekre, az azoknak való maradéktalan megfelelés érdekében – szükség esetén – szakértő segítséget igénybe venni. A szolgáltatónak célszerű a törvény által biztosított könnyítésekkel élni, annak érdekében, hogy eljárásuk és ügymenetük egyszerűsödjön, a törvényi szigorításoknak pedig célszerű teljes egészében megfelelni annak érdekében, hogy ezáltal az esetleges ellenőrzés során a felügyeleti intézkedések, illetve bírság kiszabása elkerülhető legyen.